Magyarországon minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye annak, hogy elégedetlen az életével. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is ezt támasztják alá: az életkor előrehaladtával folyamatosan és markánsan csökken az elégedettségünk – emlékeztet a hvg.hu.
Ráadásul a magyar adat eleve jócskán alulmúlja az Európai Unió átlagát (a negyedik legrosszabb pontszámot produkáljuk ezen a téren), az idősek elégedettsége pedig még a magyar átlagnál is alacsonyabb (közelebb esik a szerb átlaghoz, mint az unióéhoz).
Nem magyar specialitás
Az időskori lejtő nem magyar specialitás, de leginkább azokra az országokra jellemző, amelyekben egyébként is alacsony a jóllétmutató. Egy átlag dán nyugdíjas például olyan mértékben elégedett az életével, amilyenről nálunk még a legnagyobb jövedelmű átlagos aktív korú sem álmodhat.
Azonban minden nehézség ellenére ma még egyáltalán nem általános jelenség, hogy a magyar nyugdíjasok (úgy általában) nyomorognának – állapítják meg. A statisztikák szerint ugyanis a legszegényebb csoportokban nagyon kevés az idős ember, ők inkább a gazdagabb csoportokban vannak.
Az igazi nyomor még csak eztán jön majd
Aki mostanában megy nyugdíjba, az is még szerencsésnek mondhatja magát: a jelenlegi induló nyugdíj 132 ezer forint, ami az átlagbér 83 százaléka. Ehhez képest a mostani harmincas éveikben járó munkavállalók, akik majd valamikor 2050 körül mennek nyugdíjba, az átlagbérnek már csak a 65 százalékát kaphatják meg.
És ez még egy optimista becslés, vannak ennél sokkal durvább szakértői jóslatok is, pl. amelyek az átlagbér 20-30 százalékára teszik a jövőbeni nyugdíjakat. Na, az lesz az „igazi” nyomor.
Lázadni persze lehet, sőt érdemes is. Íme, hogyan.
