Egy városi legenda szerint sose kérdezz egy vállalkozót az első milliója történetéről, mert nem biztos, hogy büszke rá és szívesen mesélné el. A Bridge Budapest (BB) nevű, non-profit egyesület viszont éppen abban hisz, hogy sok olyan vállalkozó van Magyarországon, akinek van mire büszkének lennie és fontos, hogy elmesélje a történetét. Céljuk az, hogy a vállalkozók (és leendő vállalkozók) számára világossá tegyék, hogyan befolyásolhatják Magyarország jövőjét, a közvéleményt pedig meggyőzni, egyre kevésbé gyanús a siker.
Ahogy Árvai Péter, a BB elnöke, a Prezi társalapítója fogalmazott:
Míg Amerikában azt sulykolják a fiatalok fejébe, hogy mindegy, honnan jöttél, bármit elérhetsz, addig Magyarországon azt halljuk már az iskolától kezdve: ne álmodozz, úgysem sikerül. Mi ezen szeretnénk változtatni.
A BB szerda este egy rendkívül jó hangulatú beszélgetésen mutatta be legfrissebb vállalkozói kutatását. A Duna-parti hotel sörözője teljesen megtelt az érdeklődőkkel. Kint élőben is nézhették egy óriási kivetítőn a Ustream segítségével a beszélgetést.
Pistyur Veronika, az est házigazdája, a Bridge Budapest ügyvezetője elmondta: harmadik éve térképezik fel a 20-35 évesek karrier elképzelését. A reprezentatív kutatásból többek között kiderült: a 20-35 évesek kétharmada gondolt már arra, hogy saját vállalkozásából is megélhetne, és fele kifejezetten gyakran gondolkodik saját vállalkozás indításán.
Érdekes, hogy a külföldi munka tervezésében nem történt érdemi változás tavalyhoz képest: a fiatalok 48 százaléka hajlandó lenne, 41 százalékuk pedig kifejezetten szeretne külföldön dolgozni a következő 5-10 évben. Főbb motivációjuk továbbra is a magasabb jövedelem, a tapasztalatszerzés és a nyelvtanulás lehetősége.
Az esemény után Árvai Pétert arról kérdeztük, hogy az oktatásnak milyen szerepe van a vállalkozók megítélésében, a tiszta, korrupciómentes üzleti környezet kialakításában.
Te Svédországban nőttél fel, oda jártál középiskolába, majd egyetemre. A svéd oktatási rendszer hogyan gondolkodik a vállalkozókról?
Mi már az általános iskolában is azt tanultuk, hogy Svédország túl kicsi ahhoz, hogy a gazdasága önmagában sikeres legyen. Ezért olyan dolgokat kell létrehoznunk, amelyeket exportálhatunk. A Volvo, az Ericsson, a H&M, az ABBA és az IKEA nemcsak az ország jólétének biztosítéka, hanem példák arra is, hogy mennyi mindent tud adni egy kicsi ország, Svédország a világnak. A vállalkozók és családjuk a svéd társadalom hősei, ez a szemlélet az iskolákban nagyon erősen jelen van.
A korrupció megítélése milyen a svéd iskolákban? Beszélnek erről a tananyag szintjén?
Emlékeim szerint a korrupció nem szerepel külön a tananyagban. Talán azért, mert az egész társadalmat áthatja a tisztességes üzleti kultúrára törekvés. A mutyizás, a kiskapuk keresése főbenjáró bűnnek számít, és szükségtelen is, hiszen enélkül is lehet sikeresen vállalkozni.
Szerinted a magyar gazdaságot mi tartja vissza, hogy nemzetközileg is sikeres legyen?
Leginkább az, hogy az itt élők nem hisznek abban, hogy a világ számára hasznos termékeket és szolgáltatásokat tudnak létrehozni. Túl sokat halljuk azt, hogy itt minden mennyire rossz, nincsenek munkahelyek, és nincsenek magyar sikertörténetek. Ezen szeretnénk változtatni.
A magyar fiatalok szerint inkább a kapcsolatok, mint a tudás számít
A vállalkozókutatásból az is kiderült, hogy a fiatalok hazai karriervárakozása javult a 2013-as adatokhoz képest. A fiatalok 58 százaléka elégedett jelenlegi munkájával, idén már 65 százalékuk biztos hazai elhelyezkedésre számít. 85 százalék biztos benne, hogy sikeres lesz az életében. A magyar realitásokat jól tükrözi, hogy a sikerhez a fiatalok szerint inkább jó kapcsolatok, mint tudás és teljesítmény számítanak.
Fehér Gyula, a Ustream alapítója arról beszélt, hogy a jól működő társadalmakban a korrupció a kivétel, nem a norma. Egy korrupt gazdaságban mindent el lehet érni kapcsolatok és pénz segítségével, ám ezek a gazdaságok borzasztó állapotban vannak, mondta. Őt arról kérdeztük, hogy világsikert elérő cége tapasztalt-e korrupciós kísérleteket Magyarországon. Társaival együtt ugyanis nem csak Amerikából, hanem Budapestről is építi cégét.
Előadásodban meséltél egy érdekes történetet egy vesztegetési kísérletről, amivel a céged szembesült Budapesten.
Szerencsére csak egyetlen ilyen eset történt velünk Magyarországon, bár szerintem ez is sok. Egy bútortendert hirdettünk az Andrássy úti irodánkba, amikor az egyik jelentkező virágnyelven megkörnyékezte a beszerzést irányító kolléganőnket, hogy ha esetleg ők kapnák meg a tendert, 15 százalékot visszakaphatna a megrendelésből. Természetesen a kolléganőnk azonnal értesített minket, és rövid úton elutasítottuk a jelentkezőt. Utána kiválasztottuk azt, aki szerintünk a legjobb volt.
Külföldön találkozott a céged korrupcióval?
Nem találkoztunk. Ugyanakkor azért Nyugaton sem mindenki szent. A különbség az, hogy aki külföldön korrupcióval lebukik, annak súlyos következményei vannak.
Szerinted a kiskapukereső mentalitás mennyire jellemző jobban a magyarokra, mint más népekre?
Nem hiszem, hogy genetikailag hajlamosabbak lennénk a korrupcióra. Szerintem a korrupció mindenkit bosszant. Csak a mérce, hogy mitől számít korrupciónak valami, nálunk talán magasabban van. Mintha jobban megtűrnénk a hétköznapi megnyilvánulásait. Hofi Géza utalt erre, amikor azt mondta, hogy a korrupció az, amiből engem kihagytak. Azonban az ilyen gyakorlat rendszerint visszaüt, amikor a cégek a nemzetközi piacra próbálnak kilépni, és az ottani versenyben helytállni. Véleményem szerint korrektül működő, innovatív és sikeresen exportáló cégből kellene minél több Magyarországnak.
