Több tízmilliárd forint a záloghitel-forgalom Magyarországon, sok ember él ezzel a lehetőséggel, ezért fontos, hogy a jegybank kiemelten figyelje a területet az utóbbi időben megszaporodott 1-3 napos, extrém rövid lejáratú konstrukciók miatt – erről Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője beszélt az M1 aktuális csatornán csütörtökön.
Ha törvényes
A szóvivő hozzátette: törvényes esetben az történik, hogy a zálogtárgy értékének 70 százalékáig adnak hitelt a szolgáltatók, az ilyen kölcsön teljes hiteldíj-mutató (thm) plafonja évi 40 százalék körül van. A thm-et törvényileg a – jelenleg 1,5 százalékos – jegybanki alapkamat plusz maximum 39 százalékban rögzítették – ismertette. A jellemzően 30-90 napos futamidő lejárta után az ügyfél visszaváltja a zálogtárgyat, ha nem tud fizetni, lehetőség van türelmi idő kérésére, aminek magasak a költségei – tette hozzá.
Ha aggályos
Az 1-3 napos futamidejű záloghiteleknél gyakran előfordul, hogy az ügyfél nem tud fizetni, és így életbe lép a sokkal magasabb költségekkel járó türelmi idő – mondta.
A fogyasztóvédelmi aggályt az jelenti, hogy tudják-e az érintettek, miért kötöttek mindössze 1-3 napos futamidőre szerződést. Ha megtévesztő módon tájékoztatják az ügyfeleket, vagy a szerződések nagy száma ilyen típusú, felmerül a kérdés, hogy nem a thm-plafon kijátszására jöttek-e létre a szerződések – fejtette ki Binder István.
Az MNB szerdán jelentette be, hogy az érintett pénzügyi intézményeknek jelezte a futamidő tartamával kapcsolatos fogyasztóvédelmi elvárásait, a jövőben pedig kiemelt figyelemmel fogja kísérni a piaci szereplők által alkalmazott kézizálogkölcsön konstrukciók alakulását.
