Pénzügy
varga mihály (Array)

Havi 2 ezer forint pluszt ad a kormány jövőre

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2015. 05. 13. 17:31

Ha teljesül a kormány terve, mintegy 1500 milliárd forintos mozgástér marad a 2016-os költségvetésben. A többlet mozgásteret bérintézkedésekre és nyugdíjemelésre, beruházások növelésére, és adócsökkentésre fordítják. Ebből mi most a 120 milliárdos személyi jövedelmadó csökkentésre koncentrálunk elemzők segítségével.

Összesen 170 milliárd forintos adócsökkentést hajt végre a kormány. Bár a 2016-os költségvetés parlamenti vitájában jelentősen változhatnak a számok, néhány főbb területet Varga Mihály is említett:

120 milliárdos személyi jövedelmadó csökkentés lesz (16 százalékoról 15-re csökken az SZJA)
140 milliárd forinttal több pénz megy jövőre a nyugdíjakra
138 milliárd forinttal több megy életpályamodellekre
70 milliárd forinttal több megy a start munkaprogramra, vagyis közmunkára
11,4 milliárd forinttal több megy gyermekétkeztetésre
31,2 milliárd forinttal megy több az egészségügyre, szociális célokra
109 milliárd forinttal lesz több forrás oktatásra, sportra, és kultúrára

Havi 2 ezer forint plusz

Az egyik leglátványosabb lépés, hogy 2016-ban a személyi jövedelemadó 16 százalékról 15 százalékra csökken. Ez 120 milliárd forinttal enyhíti a magánszemélyek terheit, a lépés mind a négymillió adófizetőt érinti. Az adócsökkentés azonban a makrogazdasági hatásokat tekintve nem olyan jelentős, hogy még jobban beindítsa a gazdaság motorjának tartott fogyasztás, mondták elemzők.

„Az intézkedés az átlagbérre vetítve alig több mint 2 ezer forint plusz jelent havonta” – mondta a Hír24-nek Jobbágy Sándor a CIB elemzője, aki szerint ráadásul a plusz jövedelmet a háztartások jelentős részében nem fogyasztásra, hanem (továbbra is) hiteltörlesztésre fogják fordítják. Hiszen a devizahitelek forintosítása piaci árfolyamon történt, amit ugyanúgy fizetni kell, azok nem tűntek el. Másrészt a korábbi adócsökkentések sem okoztak jelentős fogyasztásbővülést. Ettől függetlenül végre megállt, illetve enyhén elindult felfelé a fogyasztás.

A CIB várakozásai szerint folytatódhat a magyar gazdaság növekedése az elkövetkezendő negyedévekben is, azonban lassuló ütemben. Az egyszeri tételek kifutásával, mint például az uniós támogatások felhasználása, Jobbágy 2016-ra 2,0 százalékos növekedést prognosztizál, az elemzői konszenzus 2,3 százalékával szemben. (A kormány 2016-ra 2,5 százalékos bruttó hazai termék (GDP) növekedést, 1,6 százalékos inflációt, valamint 2 százalékos költségvetési hiánycélt határozott meg, ami a számítások szerint 1500 milliárd forintos mozgásteret jelent jövőre a kormány számára).

Bár még korai lenne értékelni a jövő évi költségvetés tervezetét, hiszen csak júniusban szavaz erről a Parlament, ezért abban szerkezetileg sok minden változhat, ráadásul még a 2015-ös GDP bázist sem ismerjük, az megnyugtatónak tűnik, hogy reálisnak mondható makropályával tervezte a költségvetést a kormány – mondta Jobbágy. 2016-ra 2 százalékos hiánycél van kitűzve, és feltételezhető, hogy ha a külső körülmények esetleg kedvezőtlenül alakulnak idén, akkor a kormány nyilvánvalóan intézkedni fog.

A családoknak több marad

Ürmössy Gergely, az ERSTE elemzője szerint az 1 százalékpontos SZJA csökkentés kevesebb, mint a 2014-es GDP 0,04 százaléka, így a fogyasztásra nem fog jelentősebb hatást gyakorolni. Ráadásul az egykulcsos személyi jövedelemadó csökkentése másként hat az alacsonyabb jövedelmű rétegeknél, és másként a magasabb jövedelműeknél. „A szegényebbeknél jóval kevesebb marad, míg a gazdagoknál több, de az utóbbiak ettől nem fognak még többet fogyasztani” – mondta a Hír24-nek Ürmössy Gergely, aki szerint a fogyasztás a gazdaság egészének növekedése miatt nő, és ha új munkahelyek jönnek létre. Az elemző ugyanakkor hozzáteszi: 2016-ban a gyermekes családok támogatását is kibővíti a kormány, ami társadalompolitikai kérdés, és ez a fő üzenete a mostani személyi jövedelemadó-csökkentésnek.

Az elemző szerint a 2016-os költségvetésben egyetlen újdonság található, ez pedig az, hogy a kormány mind a kiadási, mind a bevételi oldalt jóval kevesebbre tervezte, mint korábban. A különbözet kiadási oldalon 700 milliárd, ami a tervezett nyugdíjemelés, és egy esetleges magasabb inflációs prognózis fényében azt jelenti, hogy a kormány több év alatt, „láthatatlan módon próbálja reálértéken csökkenteni a nyugdíjakat”, a költségvetésben elfoglalt súlyukat. „Eddig ugyanis a kormány mindig magasabb ütemben növelte a nyugdíjakat, mint azt az infláció engedte volna” – mondta.

A bevételi oldal 600 milliárddal kevesebb, mint korábban, és a bevételt kisebb arányban vágják vissza, mint a kiadásokat. Ürmössy szerint ez arra utal, hogy a kormány szeretné az állami újraelosztás túlságosan magas mértékét (több mint 50 százalék) tartósan 50 százalék alá szorítani, aminek ez lehet az első lépése. „Ha a következő években is ehhez tartja magát a kormány, akkor ez egy pozitív és erőteljes lépéssorozat lehet” – mondta.

Egyébként az ERSTE a kormány 3,1 százalékos növekedés-előrejelzésével szemben 2,5 százalékos gazdasági növekedést jelez 2015-re, ám hozzáteszik, hogy ennél valószínűleg magasabb lehet a bővülés. Ezzel szemben a 2016-os évre vonatkozó növekedési előrejelzések között nincs jelentős eltérés. Azaz az ERSTE jövőre 2,5 százalékos GDP növekedést, 1,6 százalékos inflációt, valamint 2 százalékos költségvetési hiánycélt jelez.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Tragikus hirtelenséggel

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.