A 2015-ös évre kissé megint átalakult a cafeteria rendszer, mint arról már írtunk. A korábbi évi 500 ezer forint helyett 200 ezer forintra csökkent a kedvezményes adózású (35,7 százalékos) juttatás lehetősége. Felette 51,17 százalék lett a közteher. Kivétel, ha Széchenyi pihenőkártyáról van szó. Annál ugyanis évi 450 ezer forintig megmaradt a kisebb adómérték.
Tehát a SZÉP-kártya mindenképpen nyertese lehet a változásnak, míg a többi cafeteria elem a 200 ezer forintos keretért verseng, vagy pedig többet adózik. Emiatt várhatóan visszaszorulhatnak a nem azonnal felhasználható elemek, így például az önkéntes pénztári munkáltatói befizetések is. De mivel az utóbbi időben az egyéni öngondoskodás előtérbe került, az valamelyest pótolhatja az önkéntes pénztáraknál a kiesést.
Az idei év másik nyertese az adómentes munkáltatói lakáshitel-támogatás lehet, amelyre, mint az OTP sajtóbeszélgetésén kiderült, egyre nagyobb érdeklődést tapasztalnak.
Félmillióan felelhetnek meg a kritériumoknak
Mint a bank vezérigazgató-helyettese elmondta, mintegy 710 ezer lakáshiteles szerződés van az országban, vagyis elvileg a dolgozók harmada érintett lehet a támogatásnál. Közülük azonban nagyjából 500-550 ezren felelhetnek meg az adómentes támogatás feltételeinek – tette hozzá Kovács Antal.
De hogy végül is hányan fognak kapni belőle, és mennyit, azt ma még nem tudni. A bank korábbi felmérése szerint a cégek 55 százaléka ad béren kívüli juttatást. Ezt és még más szempontokat is figyelembe véve úgy becslik, hogy a kritériumoknak megfelelő adósok 28-30 százalékánál jöhet szóba jó eséllyel az adómentes juttatás – mondta el kérdésünkre a bank értékesítési igazgatóságán belül a cafeteria szolgáltatás vezetője, Gál Tamás.
Rugalmas a felhasználás
A lakáshiteles támogatás egyébként nem számít bele a kedvezményes adózású keretbe. Vagyis akár az is lehetséges, hogy egy dolgozó megkapja a 200 ezer forintos keretet, hozzá még 250 ezer forintnyi SZÉP-kártya-juttatást, és pluszban még hiteltámogatást is.
A nagy kérdés az, hogy a cégek emelik-e majd az adómentes hitel-cafeteriával a juttatási keretüket. Gál Tamás erre úgy reagált lapunknak, inkább az várható, hogy a korábbi kereten belülre beemelik az adómentes juttatást is a választható elemek közé. Főleg azoknál a cégeknél lehet erre számítani, akik már tavaly megállapították, mennyit szánnak béren kívüli juttatásra.
Jól rákészültek az adómentes támogatásra
A bank mindenesetre komoly fejlesztéssel készült az ügyfelek kiszolgálására, amely a jelentős adminisztrációs terhek, és az ezzel járó rizikó, illetve annak átvállalása miatt lehet vonzó. Az ADLAK névre keresztelt program tavaly augusztusban indult. Alapverzióját kisebb cégeknek ajánlják, vagy olyan munkáltatóknak, amelyek nem havi rendszerességgel, hanem alkalmanként adnák ki a támogatást. Az 5 évente maximum 5 millió forintos adómentes támogatást ugyanis akár egy összegben is ki lehet adni, de hónapokra elosztva is.
A komplex verziót pedig a nagy létszámú, havi rendszerességgel fizető cégek igényeire szabták. Ez utóbbi az a konstrukció, amelyben a bank az összes adminisztrációt és felelősséget vállalja a juttatással kapcsolatban, azt is kiszűrik, melyik dolgozó felel meg a kritériumoknak. A cégek a SZÉP-kártyánál megszokott online felületen keresztül érhetik el a szolgáltatást, és azon keresztül intézhetnek mindent. S mint a lakáshiteles főosztály vezetője elmondta, mindezt „szerény” díjazás fejében. Kormos Zoltán kérdésre válaszolva elárulta azt is, 3 százalékos a jutalék. Ez, mint hozzátette, a cafeteria elemeknél megszokott mérték.
Az átfutási idővel kapcsolatban kiderült, hogy ha egy munkáltató mostanában jelzi, hogy szeretne a dolgozóinak adómentes támogatást adni, és szerződik, akkor a bank márciusra tudja vállalni, hogy az összes adminisztrációt elvégezve eljuthat a megrendelő cég az utalásig.
A lakáspiacot is élénkítheti
A rendszerrel tavaly augusztusban indultak el, és már 2014-ben ezer munkáltató kapcsolódott hozzá. Ők félmilliárd forintot át is utaltak már a mintegy 10 ezer dolgozónak. Az idei évre robbanásszerű felfutást várnak: 75-80 ezer, de akár 150 ezer munkavállaló támogatását is elképzelhetőnek tartják. Az átlagos lakáshitelösszeg 5-7 millió forint között mozog, tehát komoly segítséget kaphatnak azok a dolgozók, akiket a munkáltatójuk támogatni tud.
S persze a támogatás nemcsak a meglévő, hanem a jövőben felvett hitelekre is adható. Ezért is várják a banknál, hogy a támogatás lendületet adhat a lakáspiacnak is. Emellett arra is számítanak, hogy a hiteltámogatás mellett felszabaduló forrásokból a lakosság az öngondoskodásra is fordít majd pénzt – mondta Kovács Antal, visszautalva arra, hogy mostanában ezen a téren felfutást tapasztaltak.
SZÉP-kártya – sikert sikerre halmoz
A másik nyertes a SZÉP-kártya lehet, hiszen a kormányzat a turizmusfejlődés, a dolgozói regenerálódás és mindezek gazdaságélénkítő hatását is feltehetőleg figyelembe véve végül enyhített eredeti tervén, és ennél a béren kívüli juttatásnál továbbra is szinte változatlanul hagyta a tavalyi kedvező feltételeket. A 2010-es indulás óta egyébként már 150 milliárd forintot töltött fel a kártyákra a mára 16 ezresre nőtt munkáltató kör a bank által kibocsátott 810 ezer pihenőkártyára, amelyeket 25 ezer helyen fogadnak el. S mivel a feltételek kedvezőek maradtak adózási szempontból, további felfutásra számítanak.
A kártyához egyébként nemrégiben mobil applikációt fejlesztettek ki, amellyel kikereshetőek a (közelben lévő) elfogadóhelyek és megnézhető az egyenleg. Az online felületen keresztül pedig a szállásfoglalásnál már előleget vagy foglalót is lehet fizetni – emelte ki Kovács Antal.
A munkáltatók egyre inkább átterhelik
Rákérdeztünk, vajon az évről évre (kisebb szünetekkel) jellemző adóemelések hogyan változtatták meg a cégek tehervállalási kedvét. Gál Tamás válaszából kiderült, a munkáltatók egyre kevésbé vállalják át a növekvő adóterheket a béren kívüli juttatásoknál. Helyette inkább ráterhelik a dolgozókra. Mára már 10-ből 7 esetben bruttóban adják a cafeteriát. Azaz ha emelkedik az adóteher, és nem emelkedik a cafeteria keret, akkor azzal a dolgozó kap kevesebbet.
Fata László cafeteria szakértő korábban egy átlagos példán keresztül mutatta be, mit jelent ez konkrétan idén a dolgozónak. Ha valaki bruttó 300 ezer forint értékű béren kívüli juttatást kapott tavaly a munkáltatójától, akkor 2014-ben a közterhek levonása után 221 076 forintot tudott elkölteni. Idén ha nem választ a munkavállaló SZÉP-kártya-juttatást, 218 919 forint lesz a nettó elkölthető kerete. Ez 2157 forinttal (~1 százalékkal) kevesebb a tavalyi nettó összegnél.
Ha azonban legalább 22 ezer forint értékű SZÉP-kártyát is kér, akkor már az egész 2014-es nettó értéket tudja ebben az évben is realizálni. Adómentes lakáshitel-támogatást igénybe véve pedig akár növekedhet is a dolgozónak adott nettó juttatás értéke – tette hozzá.
