A kormány azt állítja, hogy áttörést ért el a nők foglalkoztatásában. December 30-án például a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős volt miniszteri biztos MTI-hez eljuttatott közleménye szólt erről a témáról. Ebben kihangsúlyozta: Magyarország az egyetlen olyan tagállam, ahol 2014 első három negyedévében rendre 3 százalék feletti volt a növekedés a női foglalkoztatásban, ezért várhatóan az éves javulás is a legnagyobb lesz, Mindezt azután közölte, hogy az Európai Unió statisztikai szervezete közvetlenül karácsony előtt nyilvánosságra hozta az EU-tagállamok 2014. harmadik negyedévi foglalkoztatási adatait.
Egyértelmű bizonyítékot látnak a sikerre
Részletezve: a 15-64 év közötti nők körében 56,5 százalék volt a foglalkoztatási ráta a harmadik negyedévben Magyarországon, ami 3,4 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. “Immár háromnegyed éve Magyarország mutatói négyszer gyorsabban javulnak, mint az uniós átlag, s ezzel mindhárom negyedévben elsők vagyunk a tagországok között” – áll Szalai Piroska közleményében.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy 2010 azonos időszakához viszonyítva 5,5 százalékkal nőtt a női foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves korcsoportban. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unióban Málta, Észtország és Litvánia után Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a nők foglalkoztatási rátája az elmúlt négy évben.
Szalai szerint ez “egyértelmű bizonyítéka annak, hogy beértek a kormány elmúlt években hozott hatékony intézkedései”, mint például a munkahelyvédelmi akció, amelynek keretében a nők munkáltatói járulékkedvezményekre jogosultak, és a gyed extra, amely lehetővé teszi, hogy januártól a juttatások megtartása mellett munkát is vállalhatnak a kisgyermekes szülők – közölte Szalai Piroska.
Pont a kisgyermekesek foglalkoztatása nemigen nőtt
A Népszabadság a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség szakértőjét, a Jól-Lét Közhasznú Alapítvány vezetőjét kérdezte, ő mit lát a KSH statisztikából. Keveházi Katalin többek között azt mondta a lapnak, hogy bár összességében valóban nőtt a nők foglalkoztatása, de nem tudni, hogy ebben pontosan mekkora szerepet játszott a közmunka (a mintegy 250 ezer közmunkás csaknem fele nő volt).
Másrészt arra is felhívta a figyelmet, hogy 0 30-34 éves korosztály foglalkoztatottsága csökkent 2010 óta, a 35-39 éves nőknél pedig 2010-13 között nőtt ugyan a dolgozók aránya, de tavaly ismét csökkent. Vagyis pont a kisgyermekesek körében nem igazán lehet sikerekről beszámolni.
A szakember arra is kitért, hogy a kisgyerekeseknél a felmondási védelem 2012-es megszüntetése részben kioltja a pozitív intézkedéseket, A Jól-Lét felmérése szerint egyébként a munkahely-védelmi akcióterv járulékkedvezménye nem igazán szempont a munkáltatóknál.
Pozitívum viszont, hogy akiknek korábban is volt munkájuk, és meg tudják oldani a gyermek felügyeletét, azok a nők hamarabb térhetnek vissza a munkába. A nők nagyobb részének viszont nincs hova visszatérnie a gyermekvállalás után – a szakember szerint nekik korlátozottan segíthet az akcióterv.
Keveházi végül kiemelte, a nők foglalkoztatásában a legnagyobb gond továbbra is a diszkrimináció, például a fizetéseknél. Az új Munka Törvénykönyvében már nem is szerepel az esélyegyenlőség fogalma – jegyezte meg.
