Pénzügy
család (család)

Garzonnyi pénzt bukott a háromgyerekes nő

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2014. 10. 15. 16:37

A nagykorúvá vált állami gondozott 18 éve adta be kérelmét életkezdési támogatásra. Választ sosem kapott. Kiderült, testvéreinek mind folyósították a juttatást. Úgy tűnik, utólagos kárpótlásra sincs mód.

Korábban a témában:

Az azóta már háromgyerekes volt állami gondozott Horváth Judit tavaly tudta meg, hogy testvérei közül egyedül ő nem kapta meg anno az életkezdési támogatást, amikor nagykorúvá vált. Amit nagyon furcsállt. Ő is, és mi is próbáltunk utánajárni, mi lehetett az oka, ki a felelős, és van-e mód korrekcióra. 

A testvérek kaptak, csak ő nem

Horváth Judit és testvérei részben állami gondozásban, a Fóti Gyermekvárosban, illetve nevelőszülőknél nőttek fel. Judit 1995-ben lett nagykorú. Hallott róla, hogy ilyenkor a volt gondozottak úgynevezett életkezdési támogatást igényelhetnek.

Ezért be is adott egy kérvényt a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatójához 1996 májusában, amiben jelezte, lakásvásárlás céljából szeretné kérni az életkezdési támogatást. Választ azonban azt mondja, soha nem kapott kérvényre. Amit furcsállt. De fiatal fejjel azt hitte, talán rosszul tudta, és nem is jár neki a juttatás. Amibe bele is nyugodott.

Tavaly azonban, amikor egyik testvérével találkozott, és beszélgettek, kiderült, hogy ő kapott életkezdési támogatást. És a többi testvér is. Csak Judit nem. A húga beszámolója szerint az összeg kb. egy szerény garzonlakásra lehetett elég akkoriban.

De mi történhetett?

Judit ezek után próbált utánajárni, vajon mi lett a kérvényével, megvan-e egyáltalán, és miért nem kapott rá választ, illetve pénzt. Volt, aki azt mondta neki, hogy utólag is igényt tarthat a támogatásra, ezért el kezdett bizakodni. Arra gondolt, ha megkapná (esetleg kamatostul), akkor az mekkora segítség lenne most a devizahitelre vásárolt lakásuk kifizetéséhez.

Kiderítette, hogy a Nagykátai Önkormányzattól a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz (TEGYESZ) kerültek az iratai. Ott megtalálta a kérvényét is. A szakszolgálatnál úgy tájékoztatták egyébként, hogy az életkezdési támogatás csak adható juttatás volt, nem járt automatikusan annak, aki kérvényezte.

De hogy a testvéreinek miért ítélték meg, és neki miért nem, azt nem sikerült megtudnia. És azt sem, választ miért nem kapott a kérelmére.

akta (akta, irat, okmány)Fotó: MTI

Valóban csak adható volt

Az életkezdési támogatás rendszere 1997-ig élt és tényleg csak adható juttatás volt – írta megkeresésünkre a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatóhelyettese, Both Éva. 1997 november elseje után az otthonteremtési támogatás váltotta fel a juttatást. De mivel Judit 1995-ben lett nagykorú, rá még az életkezdési támogatás szabályai vonatkoztak. Ezt a volt gondozottak legkésőbb 24 éves korukig igényelhették (a határidő elmulasztása jogvesztő volt).

Ebbe belefért Judit kérelme, hiszen ő még nem volt 19 éves, amikor beadta a papírt.

A TEGYESZ azonban azt is kiemelte, hogy a kérvény önmagában nem volt elegendő, azt a szakszolgálat elbírálta, és döntött a támogatás odaítéléséről valamint mértékéről is. Ez az, amiről Judit annak idején (sem pedig a mai napig) nem kapott értesítést.

Ennyi idő után már nincs mit tenni

Kérdésünkre, hogy vajon miért nem kapott Judit visszajelzést, azt írta a TEGYESZ igazgatóhelyettese, hogy az iratanyagban fellelhető a kérvényen kívül egy félig kitöltött, előkészített bírálati adatlap is. Az azonban ennyi év után már nem állapítható meg biztosan, hogy az adatlapot milyen ok, vagy adathiány miatt nem töltötték ki teljesen, és miért nem bírálták el.

A bírálati adatlapon konkrét kérdések szerepeltek a kérelmező lakásáról, munkahelyéről, jövedeleméről és a kért támogatásról, és mint Both Éva írta, ezek az adatok a kérelmen nem szerepeltek.

Annyit pontosítanánk, hogy Judit a munkahelyét megnevezte a kérvényében, és azt is jelezte, hogy lakásproblémáját szeretné megoldani. No és ha valaki annak idején értesíti, hogy még további adatokat kell megadnia ahhoz, hogy el tudják bírálni az igénylését, készséggel válaszolt volna. De senki nem értesítette (ha erre sor került volna, akkor annak nyoma lett volna az iratanyagban is).

Késő bánat?

A TEGYESZ igazgatóhelyettese annyit írt még, hogy az esetleges hiánypótlási határidő Judit 24 éves korában lejárt, valamint hogy erről Juditot is tájékoztatták, amikor tavaly elkezdett érdeklődni. Amit értünk. Csak azt nem értjük, hogyan juthatott volna Juditnak eszébe, hogy hiányt kellett volna pótolnia, ha nem szóltak neki.

Rákérdeztünk, pótlólagos kifizetésre van-e ma mód. A szakszolgálatnál azt válaszolták, hogy utólagos elbírálásra nincs hatáskörük, kifizetésre pedig nincs keretük.

Visszakérdeztünk, azt lehet-e tudni, hogy ha a kérvény nem volt megfelelő, kinek a dolga lett volna, hogy ezt jelezze Horváth Juditnak, illetve hogy kinek a feladata lett volna a bírálati adatlap kitöltése. Vagyis hogy ki a felelős? Valamint azt is firtattuk, szabályos volt-e, hogy nem volt elbírálás és hogy Horváth Judit nem kapott a kérelmére visszajelzést? De ezekre a kérdéseinkre választ már nem kaptunk.

Mi úgy látjuk, annak ellenére, hogy a juttatást nem volt kötelező adni, nem életszerű, hogy a testvérek közül mindenki megkapta, kivéve egyet, Juditot. És a TEGYESZ válasza alapján úgy gondoljuk, a hivatal hibázott 18 éve, amikor elmulasztotta a bírálatot. Ezt a két csorbát pedig illene valahogy kiküszöbölni.

panel lakás (panel lakás)Fotó: MTI

A gyámhatósági betéttel is pechje volt

Judit azt is elpanaszolta nekünk, hogy a gyámhatósági számláján gyűlt családi pótlékot sem tudta felvenni annak idején. Azt is most tudta meg testvérétől, hogy egyáltalán erre lehetősége lett volna. Judit szerint kb. 300 ezer forint kára lett emiatt.

De hogy pontosan mekkora összegről volt szó, azt nem tudni. Az egyik határozatban azt lehet olvasni, hogy 1990-ben 12 200 forintot családi-pótlék túlfizetés miatt vissza kellett utalni (ami akkoriban kb. 4-5 havi átlagfizetésnek felelt meg).

Nincs nyoma a pénznek

A korabeli iratokból az is kiderült, hogy a pénzt az OTP szentendrei fiókjából kellett átutalni az OTP VIII. kerületi fiókba. Azonban a VIII. kerületi fiókot hiába kereste meg többször is az akkor még kiskorú Judit törvényes képviselője, hogy az átutalásról érdeklődjön. A VIII. kerületi OTP-fiók arra hivatkozva nem tudott felvilágosítást adni neki 1990-ben és 1991-ben, hogy nem tudták az átutalás napját. A képviselő pedig egy idő után feladta az érdeklődést.

Juditot tavalyi érdeklődésére úgy tájékoztatták a bankban, hogy mivel a számlát több mint 8 éve szüntették meg, ezért már az irattárban sem lelhető fel. Leselejtezték. Ami egyébként a törvény szerint teljesen szabályos.

Fotó: Thinkstock

Már nem lehet kibogozni, mi lett a pénzzel

Az OTP nekünk azt írta, a gyámhatósági betét felett nagykorúvá válása után csak Judit rendelkezhetett. Vagyis más nem férhetett hozzá. A betét felmondással szűnhetett meg. Judit azonban azt mondja, ő nem mondta fel.

Kérdeztük a bankot, így utólag ki lehet-e bogozni, mi lett a számlán lévő pénzzel. De csak azt ismételték meg, amit Juditnak is mondtak, hogy a törvény szerint már leselejtezték az iratanyagot.

Judit feljelentésére a rendőrség is nyomozott a számlával kapcsolatban, de az ügyet bűncselekmény hiányában lezárták.

Olvasónk egyébként úgy döntött, mindkét ügyben perelni fog az igazáért.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2015. június 19.
Szorosan egymásra záródva parkolnak a gépjárművek a főváros VII. kerületének egyik mellékutcájában. A furgon néhány centiméteres távolságot hagyva állt be az előtte és mögötte álló járművek közé.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.