Az Alkotmánybíróság (AB) mint megírtuk kedden elkezdte tárgyalni az első adósmentő törvénnyel kapcsolatos beadványokat, melyekhez kedden érkezett még egy, a Porsche Banké.
Ezért fordultak az AB-hez
Eddig három elsőfokú perben a Fővárosi Törvényszék és egy másodfokú perben a Fővárosi Ítélőtábla eljáró bírái fordultak az AB-hez az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, az OTP Ingatlanlízing, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet és az evoBank ügyében. A bírák többek között azt kifogásolták, hogy a devizahiteles törvény sérti a visszaható hatály tilalmát, a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, és szükségtelenül korlátozza az eljárással kapcsolatos jogokat. Egyes indítványok szerint a szerződéses felek önrendelkezését sérti, hogy a törvény módosítja a devizahiteles szerződéseket, köztük már teljesítetteket is, amit legfeljebb a jövőre nézve tehetne meg.
A Porsche Bank perében pedig a végzés indoklásában a bíró kifejtette, azért fordul az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint az első devizahiteles törvény több ponton sérti az alaptörvényt, így például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét.
Érdekes felállás
A Magyar Bankszövetség jogi munkacsoportja szeptember 22-ei összefoglalójában rögzítette álláspontját az AB számára. Eszerint a törvény egyes rendelkezései sértik a jogállamiság elvét, a szerződési szabadságot, a bírósághoz fordulás és a tisztességes eljárás alapjogát, a hatalommegosztás elvét, valamint a törvény elfogadása is alaptörvény-ellenes.
Az Azénpénzem.hu arra figyelt fel, hogy van egy igen érdekes felállás: az egyébként a devizahitelesek érdekvédőjeként is ismert Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesület (PITEE) jelezte, támogatja a bankszövetség beadványát. Hogy lehetséges ez?
Mindenki tudott róla
A PITEE nem csinált mást, mint összegyűjtötte, hogy a devizahitelek felfutásának időszakában milyen jelentéseket, figyelmeztetéseket készítettek a különböző hivatalos szervek, amelyekben felhívták a figyelmet a banki szerződési gyakorlatok visszásságaira.
A pénzügyi felügyelettől kezdve (PSZÁF), a GVH-n át az ombudsmani jelentésig előszedtek mindent. A jelentésekből pedig világosan kiderült, hogy amit a Kúria nemrég leírt a tisztességtelen banki szerződési feltételekről, azt már korábban más szervezetek is leírták.
Egyetértenek, ez nem lehet megoldás
Az érdekvédelmi szervezet tehát egyrészt azt mondja (a bankszövetségnek ellentmondva), hogy a pénzintézetek nem gondolhatták, minden rendben van a hitelezési gyakorlatukkal. És persze a mindenkori kormány sem gondolhatta ezt. De hallgatólagosan elfogadták a bankok érvelését, hogy a tevékenységükre nem a Ptk. hanem az ágazati szabályozás az irányadó.
Viszont a bankszövetséggel egyetértenek abban, hogy a probléma megoldása nem lehet egy új jogszabály. Hiszen ezzel a törvényhozás és a végrehajtás fogyasztói jogvitába avatkozik bele. Ez pedig szerintük nem érdeke sem a bankoknak sem az adósoknak.
