Ruhatárbővítésre spórol a magyar

Többen takarítanak meg, mint fél éve, és többen tervezik, hogy elkezdik az öngondoskodást. Másfél éve először nőtt a hazai öngondoskodás helyzetét mérő OTP Öngondoskodási Index. Ugyanakkor rövidebb ideig tartanának ki a vésztartalékok, szeretjük otthon tartani a pénzt, és tízből legalább hatan még mindig úgy gondolják, hogy a nyugdíjakról az államnak kell gondoskodnia.

Korábban a témában:

Két ponttal emelkedett az OTP Öngondoskodási Index értéke tavaly ősz óta. Ezt megelőzően másfél éven át lefelé mozgott a mutató, ezért ez mindenképp pozitív változás, ugyanakkor a lehetséges 100 pontból még mindig nem valami sok: 34. „Az elmúlt két év távlatában nem történt markáns változás a hazai öngondoskodási állapotokban, ugyanakkor érzékelhető egyfajta pozitív elmozdulás. Trendfordulóról mindezek fényében mégsem beszélnék” – összegezte Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.


Kattinson a képre a nagyobb méretért!

A kutatás, amelyet az OTP Bank megbízásából az Ipsos Zrt. végez félévente, immár ötödször készült el a bankszámlával rendelkező, 18-70 éves hazai lakosság körében. Az már korábban is kiderült, hogy az emberek szükséges rossz helyett inkább egy lehetséges jó megoldásként értékelik az öngondoskodást, a fogalom a legtöbbünk fejében az önállósággal, a szabadsággal és a jövőbeni jóléttel kapcsolódik össze.

Tetszik, de csak minden második ember él vele

A megkérdezetteknek csak 55 százaléka folytat valamiféle pénzügyi öngondoskodást, többen, mint fél éve tették, de még mindig kevesebben, mint 2011 nyarán. Ez azt jelenti, hogy körülbelül minden második embernek van váratlan helyzetre szóló megtakarítása, a nyugdíjas évekre félretett tartaléka, banki, illetve pénzpiaci megtakarítása, vagy munkán kívüli jövedelme.

Az öngondoskodás valamennyi formájával többen élünk, mint fél évvel ezelőtt, de a növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy 43-ról 50 százalékra nőtt a banki vagy pénzpiaci megtakarítással rendelkezők aránya. Ide tartoznak a lekötött betétek, a lakástakarékpénztár, a megtakarítási számlák és a takarékszámlák, a tartós befektetési számlák, a Start-számlák, ezen kívül a befektetési jegyek, a kötvények, az állampapírok és a részvények.

A korábbi felmérésekből is kiderült, hogy csak az emberek negyedének van vésztartaléka, vagyis olyan megtakarítása, amiből akkor is meg tudna élni, ha például hirtelen elvesztené a munkáját.  Ez a vésztartalék azonban most kevesebb ideig tartana: a korábbi 11-17 hónap helyett csak 10-15 hónapig.

Ruhatár, lakás, gyerekek

Ezek azok a célok, amelyek a leginkább takarékoskodásra késztetnek bennünket. Azok közül, akik egyáltalán gyűjtenek valamire, a legtöbben –27,44 százalék – a ruhatár bővítésére, felújítására spórolnak. Ezt követi a lakás felújítása, a családtagok tanulásának elősegítése, a gyerekek és az unokák támogatása, majd az utazás és a nyaralás. 11 százalék gyűjtöget lakás vagy ház vásárlására, és csak körülbelül 3-3 százalék szeretne földet vagy hétvégi házat venni.

Pénz a cihában

Bár a vágyott célok eléréséhez sok tízezer vagy akár néhány millió forint is kell, meglepő, hogy tíz takarékoskodó közül több mint 6 (!) otthon vagy otthon is tartja a pénzét, vagyis olyan megoldást választ, ahol a megtakarítása nemhogy nem fial, de még veszít is értékéből. 54 százalék él valamilyen banki megtakarítási, 16% pedig egyéb pénzpiaci megtakarítási lehetőséggel. Néhányan többet is választottak, de körülbelül egyharmad azok aránya, akik kizárólag az otthon tartott készpénzben bíznak. A bankot választók legnagyobb hányada (46 százalék) részben vagy egészben egyszerűen a folyószámláján hagyja a megtakarított forintjait, vagyis semmilyen módon nem próbálja szaporítani. A többség még az olyan – egyébként előre tervezhető – célokra, mint a jövőbeli tanulmányok, a lakás felújítása vagy a nyaralás is a folyószámláján próbál takarékoskodni.

Nem lesz elég, de oldja meg az állam

Ami az emberek többsége, csaknem háromnegyede szerint nem lesz elég, az a nyugdíj, ugyanakkor az előző felméréshez képest kicsit még többen, a megkérdezettek összesen 65 százaléka mondta azt, hogy a nyugdíjakról az államnak kell gondoskodnia.  Változatlanul az emberek egyharmada érzi úgy, hogy a nyugdíj mindenkinek a saját felelőssége is.

Többen tervezik a jövőt

A következő 4-5 évben a megkérdezettek 37 százaléka tervezi, hogy megkezdi a takarékoskodást három fontos, hosszú távú célra. Ők 10 százalékkal többen vannak, mint fél évvel ezelőtt.  Elsősorban a gyerekek, unokák tanulmányainak támogatásához gyűjtenének pénzt, illetve arra, hogy legyenek pénzügyi tartalékaik a nyugdíjas évekre és a váratlan helyzetekre, mint a betegség vagy a munkanélküliség.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.