Pénzügy

Törvénybe iktatták a béremelést

admin
admin

2011. 07. 11. 16:00

Elfogadták a "bérkommandós" törvényjavaslatot.

Az Országgyűlés megszavazta az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet Rogán Antal, Koszorús László, Balla Mihály, Kara Ákos, Ágh Péter (fideszes) és Pálffy István (KDNP-s) „bérkommandós” képviselők terjesztettek be.

Megregulázzák a versenyszférát

A törvénnyel azt szeretnék elérni, hogy – hasonlóan a közszférában megvalósult bérkompenzációhoz – a magánszférában se legyenek olyan munkavállalók, amelyeknél a dolgozóknak a nettó keresete csökken az előző évihez képest. Így tehát az a munkaadó, amely a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést nem hajtja végre, a jövőben rendezetlen munkaügyi kapcsolattal rendelkező munkáltatónak számít majd, azaz például nem indulhat közbeszerzési eljáráson, nem kap támogatást a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból, felkerül a munkaügyi hatóság honlapjára két évre és elesik a különböző kedvezményektől.

Rogán Antal már akkor jelezte, hogy szükség lesz egy ilyen jogszabályra, amikor átadta a miniszterelnöknek az általa vezetett bérmonitoring bizottság jelentéstervezetét. A testület szerint a közszférában mára gyakorlatilag mindenhol megtörtént a nettó bérek kiegészítése, így a kincstári szférában, vagyis az állami foglalkoztatottak esetében, valamint az állami és az önkormányzati vállalatok körében is. A politikus akkor azt mondta, a versenyszférában mintegy 50 százalékban valósult meg a bérek növekedése. Ez alapvetően azokat a cégeket jelentette, amelyek hozzájutottak a nyereségadó-kedvezményhez.

A gazdasági bizottság támogatta

A kormánypártok támogatásával általános vitára alkalmasnak minősítette a Parlament gazdasági bizottsága egy héttel ezelőtt a javaslatot. Rogán Antal azzal indokolta az előterjesztést, hogy az a cég, amely nem akar indulni közbeszerzésen, és nem tart igényt támogatásra, figyelmen kívül hagyhatja a törvényt. A fideszes politikus a munkaadók felmérésére hivatkozott: 40-45 milliárd forintba kerül nekik a bérkompenzáció, ugyanakkor a nyereségadó és az adminisztráció csökkentésével ettől több pénz marad náluk.

Volner János (Jobbik) bizottsági alelnök a piaci logikával ellentétesnek nevezte a törvényjavaslatot, mivel nem biztos, hogy a cégek kitermelik a kompenzáció fedezetét. A kötelezés okát abban jelölte meg, hogy az egykulcsos szja miatt a költségvetésből 500 milliárd forint esett ki, a bércsökkenést pedig a kormány a kis- és közepes vállalkozásokkal akarja megfizettetni. Ez azért érdekes, mivel amúgy a kormány deklarált célja ezek támogatása. Kovács Tibor (MSZP) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a szövegben a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal (OÉT) folytatott konzultáció után határozza meg rendeletben az elvárt munkabéremelést. Ugyanakkor a parlament most tárgyalja az OÉT megszüntetését.

A munkaadók szerint elbocsátásokat szülhet a törvény

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az fn.hu-nak elmondta: munkáltatóként nagyon nem tartják szerencsésnek a „bérkommandós” politikusok javaslatát. Nem érti, hogy az üzleti szféra ügyeibe hogyan szólhat bele az állam, amikor nem munkaadó, és nem is tulajdonos. Kiveszik a munkaadó kezéből azt a lehetőséget, hogy ő maga döntse el, kinek a bérét emeli. A fizetésemelés sok cégnél differenciáló, ösztönző eszköz volt eddig – tette hozzá.

Ha egy veszteséges vállalkozás – jogkövető magatartással – valahogy „kigazdálkodja” a béremelést, akkor könnyen lehet, hogy veszélybe kerül a működése – vélekedett a VOSZ főtitkára. Hiszen senki sem akar a munkaügyi felügyelet feketelistájára kerülni. A kompenzáció mértékét ráadásul rendeletben határozzák meg, ebbe tehát nem is lesz beleszólási joga a munkaadóknak. Szerinte azt is bele kellett volna foglalni a szövegbe, hogy a vállalkozásokat a profit, jövedelmezőség alapján sorolják csoportokba, és azok, amelyek veszteségesek, könnyítést kapjanak. Ám azzal, hogy a közbeszerzési eljárásból és az állami pályázatok alapján járó támogatásokból is kizárják őket, ha nem tudnak bért emelni. Ezzel könnyen ellehetetleníthetnek sok munkaadót.

A kikényszerített bérfejlesztés következménye elbocsátáshullám lehet, nőhet a feketemunka, illetve egyre több embert alkalmazhatnak majd a cégek színlelt szerződéssel (megbízási szerződéssel vagy alvállalkozóként) – ecsetelte a lehetséges forgatókönyveket Dávid Ferenc.

A munkavállalók is félnek

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetség (VDSZ) szerint is tömeges elbocsátásokat, a kisebb cégek csődjét, végül az ipari termelés teljes szétverését eredményezheti „a versenyszférára erőltetett bérkompenzáció”. A VDSZ szerint a „tervezett intézkedés nem más, mint a kormány rossz szja-módosításának sunyi korrigálása, s aki nem engedelmeskedik, feketelistára kerülhet”.

Székely Tamás, a vegyipari szakszervezet elnöke szerint sok cég „csődbe megy, vagy formailag elküldi és feketemunkásként, netán színlelt alvállalkozói szerződéssel ’visszafoglalkoztatja’ dolgozóinak többségét – ezekből a lehetőségekből választhatnak azok a versenyszférában működő cégek, amelyek nem tudják béremeléssel kompenzálni a kormány elhibázott szja-változtatásának a hatását, de nem akarnak a hatalom feketelistájára sem kerülni”.

A vélemények ugyanakkor nem egyöntetűek: egyes szakszervezetek üdvözlik, mások azonban csak tüneti kezelésnek tartják a törvényjavaslatot, amely alapján a kormány rendeletben állapíthatná meg a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek emelési mértékét, hogy azok nettó értéke ne csökkenjen 2012-2013-ban.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.