Pénzügy

Kinek kedvez az új munka törvénykönyve?

admin
admin

2011. 07. 05. 16:02

Hétfő éjjel több ponton módosították a munka törvénykönyvét. A módosítások legtöbbje a munkaadóknak kedvez, ám egyes munkavállalók – a kölcsönzöttként dolgozó emberek vagy épp az állásukba visszatérő kismamák – akár még jól is járhatnak. A többiek jogai viszont csorbulnak.

A bürokráciacsökkentő, illetve a konvergencia programban és a Magyar Munka Tervben már elővetítette a kormány, hogyan kívánja átalakítani a munka törvénykönyvét. A változásokat elfogadták – az fn.hu ebből szemezgetett.

Több munka, ugyanannyi bérért

Véglegesítik a Gyurcsány-kormány egykori munkaügyi és szociális minisztere, Szűcs Erika által elfogadtatott ideiglenes szabályt: ha egy nyolcórás dolgozónak – például a válságban a megrendelések visszaesése miatt – lecsökkentették a munkaidejét, akkor a gazdaság éledezése, és a megnövekedett munkamennyiség miatt most a korábbinál magasabbra, maximum heti 44 órára emelhetik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fizetését is növelik: a munkaadónak csak annyit kell fizetnie, mintha a dolgozó heti 40 órát dolgozna. (Halkan azért jegyezzük meg: amikor a válság miatt négynapos munkahétre álltak át a cégek, szinte mindenhol ennek arányában csökkentették a havi béreket is.)

A „munkavállalókat védő garanciákat” is belefoglalták a jogszabályba: elveszi a lehetőséget a munkaadótól, hogy véglegesen ilyen munkarendre álljon át, „csak” egy éven keresztül jogosult arra, hogy hetente fél napot ingyen dolgoztassa az alkalmazottait. Ha ezt mégis megtenné, akkor a munkavállalónak háromszoros órabér jár a fél napokra.

Tiszta lappal

A munkaügyi ellenőrzések során, ha egy cégnél a munkabérrel összefüggő jogsértést tapasztaltak, akkor kötelezően bírságot szabtak ki rá. Ezt a jövőben mellőzhetik. Ezzel az a cél, hogy a munkáltató ne bírságra fordítsa a rendelkezésére álló pénzt, hanem inkább a munkavállalók számára biztosítsa a megfelelő bért, illetve pótlékokat.

A törvény hatálybalépésével a jogsértő cégek egy része jól járhat: törlik a feketelistáról az adataikat. A munkaügyi hatóságnak közzétételi kötelezettsége csak a módosítások hatályba lépése után indult eljárásoknál lesz. Így ösztönöznék ezeket a vállalkozásokat arra, hogy az új szabályok ismeretében eleget tehessenek az alapvető munkajogi előírásoknak.

A két hét szabadság kötelező

A túlóráért járó pótlékot megfelezték, és a munkaadó amúgy sem lesz köteles kifizetni ezt a pénzt: kiadhat helyette egy-egy szabadnapot is – most már nem lesz jogellenes az efféle „túlóradíj”.

A szabadságának csak a negyedével rendelkezik a munkavállaló, a többi nap kiadásáról a munkaadó dönt, és 30 nappal a szabadságolás előtt értesítenie kell a dolgozót, mikor küldené szabadságra. Ehhez a munkavállaló előzetes meghallgatása is szükséges, hogy megfelel-e neki az időpont. A jövőben ezeket a „pihenőnapokat” kettőnél több részletben is kiadhatja majd a munkáltató, ha gazdasági érdekei miatt úgy látja jónak.

A Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1970-ben elfogadott egyezményétől azonban nem lehet eltérni, amely azt határozza meg, hogy minden munkavállalónak jár évente legalább egyszer egybefüggően 14 naptári nap szabadság. Munkapszichológusok szerint is két hét folyamatos pihenésre van szükség ahhoz, hogy egy dolgozó regenerálódjon, feltöltődjön, és így újra „hasznát vegye” a cég. Éppen ezért nem is lehet évről évre tologatni a szabadságokat, hanem a cég köteles az esedékesség évében kiadni. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatottakra azonban egyáltalán nem vonatkoznak a szabadság kiadásának szabályai, és betegszabadságra sem mehetnek – áll az új törvényben.

Ezzel szemben a kismamák anyagilag jobban járnának: amikor visszatérnek gyesről, gyedről elvileg az évek során összegyűlt szabadságukat ki kell nekik adni. Ezt a jövőben részben kifizethetné nekik a munkáltató – persze csak ha a dolgozók is szeretnék. A kismamákat viszont arra kötelezik, hogy 60 nappal azelőtt, mielőtt újra munkába állnának, jelezniük kell a visszatérési szándékukat.

A vezető beosztású munkavállalókra nem vonatkozik a felmondási védelem a terhesség vagy épp a gyed ideje alatt. A törvényben az szerepel, hogy valós indoklású rendes felmondással el lehet bocsátani őket.

A kölcsönzöttek ugyanannyi bért kaphatnak

Az Európai Unió irányelvével összhangba kell hozni a magyar törvényeket, emiatt a munkaerő-kölcsönzés területén több változás is született. Többek között az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elve is megvalósul: korábban bizonyos idő eltelte után járt egy kölcsönzött dolgozónak ugyanakkora bér, mint a saját állományúaknak, a mostani módosításban azonban ez már a kezdetektől megilleti az ilyen módon dolgozó embereket.

Az irányelv szerint munkaerő-kölcsönzéssel csak ideiglenesen lehet foglalkoztatni a dolgozókat, ezt a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége szerint nem időtartamban, hanem projektekben, munkafolyamatokban, vagy szezononként kellett volna meghatározni. Ez azonban a törvényben nem így valósult meg: öt évben maximalizálták. Új elemként feltűnik: ha a kölcsönbe vevő felveszi a kölcsönzött munkást a saját emberei közé, akkor a kölcsönző vállalkozásnak fizetnie kell érte.

Egységesíthetik az üzemi tanácsokat

A közszférában alkalmazott megoldáshoz hasonlóan, a versenyszférában is kiköthetik a munkaadók, hogy 6 hónapos próbaidővel veszik fel az új munkatáraikat – ám kizárólag akkor van ehhez joguk, ha a kollektív szerződés erre felhatalmazást ad. A próbaidő alatti elbocsátás esetén a munkáltatónak nem kell indoklást adnia, miért válik meg a dolgozótól, sőt – ha nem állapodtak meg a munkaszerződés megkötésekor róla – szabadságra sem jogosult az alkalmazott.

Egyszerűsíti az adminisztrációt, hogy a kollektív szerződések bejelentése a jövőben nem postai, hanem elektronikus úton történik, a kormányzati portál erre kialakított felületén. Emellett az üzemi tanácsok vagy megbízottak választását is „egységesítik”: minden vállalkozásnál ötévenként lesz választás, ezzel a cégek spórolhatnak – olvashatjuk a munka törvénykönyvének módosításában, amely a munkaadók kezdeményezésére került bele a csomagba. Persze ha a megbízottak és a munkavédelmi képviselők nem töltik ki a mandátumukat, akkor „időközi választás” is lesz.

A törvény – kivéve egyes részeit – a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Tiborcz-Istvan-Orban-Viktor(960x640).jpg (Array)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.