Pénzügy

Féltik az állásukat az osztrákok és a németek

admin
admin

2011. 05. 03. 17:27

A német kormány szerint új lehetőségek nyíltak meg a gazdaságuk számára a munkaerő-piaci korlátozások megszűnésével. A német dolgozók azonban nem örülnek: féltik a munkájukat, és sürgetik az államilag szabályozott minimálbér bevezetését. Az osztrákok is attól félnek, hogy a beáramló kelet-európai munkások miatt elterjed a feketemunka, és veszélybe kerül az állásuk.

Esélyként értékelte a berlini kormány a németországi munkaerő-piaci korlátozások megszüntetését. Rainer Brüderle, Németország gazdasági minisztere úgy vélte, hogy ezzel lehetővé válik annak az űrnek a kitöltése, amelyet a hiányzó szakképzett munkaerő jelent. A miniszter utalt arra is, hogy a jövőben a hazai munkaerő-potenciált is hatékonyabban kell kihasználni. Arról azonban nem tett említés, hogy országa miért tartotta fenn a lehető leghosszabb ideig a korlátozásokat.

7 évig korlátozták

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet- és közép-európai országokkal – köztük Magyarországgal – szemben a régi tagállamok 2004-ben munkaerőpiacaik védelme érdekében rendelték el a korlátozásokat. Ezeket a legtovább Ausztria és Németország kereken 7 éven keresztül tartotta életben.

Üdvözölték a szabad munkaerő-áramlás biztosítását a különböző német gazdasági szervezetek és a munkaadók képviselői is. A kölni gazdaságkutató intézet közölte: azzal számol, hogy 2012 végéig a szóban forgó országokból mintegy 800 ezer munkavállaló érkezhet Németországba, utána viszont a „roham” alábbhagy, és évente mintegy 100-120 ezren kereshetnek munkát náluk. Az intézet úgy becsülte, hogy 2020-ig összesen mintegy 1,2 millió új munkavállalóval lehet számolni. Szakértők szerint Németországnak az egészségügy területén orvosokra, ápolókra van a legnagyobb szüksége, az ipar területén pedig leginkább mérnökök és szakmunkások kellenek. De hasonlóan nagy a hiány az építőipari szakemberekből is.

Sokan attól félnek, hogy a munkaerő szabad áramlása a feketemunka, a csempészet, továbbá a pénzmosás növekedését hozhatja magával. Ursula von der Leyen munkaügyi miniszter kijelentette: a német kormány erősíti és rendszeressé teszi az ellenőrzéseket a feketemunka felszámolására, és annak megakadályozására, hogy egyes területeken dömpingbéreket alkalmazzanak.

A németek minimálbért követelnek

Michael Sommer, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) elnöke a május elsejei rendezvényükön aggodalmának adott hangot a munkaerő-piaci korlátozások megszüntetése miatt. Attól tart, hogy az új munkavállalók német munkahelyeket veszélyeztetnek. A munkaadókat azzal gyanúsította meg, hogy mostantól a korábbinál is olcsóbb munkaerőt kívánnak foglalkoztatni, és mindez több területen is jelentős mértékben leszoríthatja a béreket.

A szövetség azzal vádolta a kormányt, hogy nem tette meg az általa szükségesnek vélt intézkedéseket a hazai alkalmazottak védelmére. Élesen bírálta a német kormányt, amiért elutasítja az általános minimálbér bevezetését. A DGB 8,50 eurós óránkénti minimálbért követel, amelyet minden alkalmazottnak – köztük a teljes- és a részmunkaidősök számára is – kötelezővé kellene tenni. Frank Bsirske, a szolgáltatási szektorban dolgozók szakszervezetének, a Verdinek az elnöke is kijelentette, hogy a munkaerő-piaci korlátozások megszüntetése a törvényes minimálbér bevezetését minden korábbinál időszerűbbé teszi. (Sem Németországban, sem Ausztriában nincs minimálbér. Az egyes szektorokban viszont kötnek ágazati kollektív szerződést, amelyben szerepelnek bérmegállapodások is.)

Sommer hazugnak nevezte a német kormány állítását, miszerint Németországban hiány van a szakképzett munkaerőből. Szerinte ezt a hiányt a meglévő munkaerő „ésszerűbb felhasználásával” meg lehetne szüntetni – írta az MTI. Közölte: nem a munkaerő szabad áramlása ellen van, hanem azon munkaadók ellen, akik az új helyzetet olcsó munkaerő toborzására kívánják felhasználni.

Mint arról az fn.hu már beszámolt: Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikáért felelős biztosa alaptalannak nevezte a németek aggodalmát. A Handelsblatt című lapban megjelent cikkében úgy ítélte meg, hogy valamennyi országnak előnye származik munkaerőpiacának teljes megnyitásából. A korábbi példák azt bizonyították, hogy az új munkaerő nem szorította ki a belföldit, hanem a lyukakat tömte be. Nem növekedett a munkanélküliség, és nem emelkedtek a szociális kiadások sem – írta Andor.

Ausztria jól felkészült

Az igazságos verseny és az egyenlő bánásmód érdekében szigorúan ellenőrizni kell a bérdömping-ellenes törvény betartását – mondták osztrák szakszervezeti vezetők egy bécsi konferencián. Ez a nemrég életbe lépett törvény azt segíti elő, hogy igazságos verseny és szabályozott munkaügyi viszonyok legyenek az osztrák munkaerőpiacon – mondta Erich Foglar, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) elnöke. „De minden szerződés és törvény annyit ér, amennyire betartatják” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az új szabályozás az újonnan érkező munkavállalók érdekeit is szolgálja.

A szakszervezeti vezető az európai szociális biztonság érdekében határon átnyúló ellenőrzéseket lehetővé tévő szabályozást szorgalmaz. Felhívta a figyelmet: az ÖGB már 2004 óta ad Burgenlandban német és magyar nyelvű tájékoztatást, és folytat a tanácsadásukat a magyar munkavállalók is igénybe vehetik.

Sean Bamford, a brit szakszervezeti szövetség (TUC) migrációs szakértője nyugtatni próbálta az osztrák „kollégáit”. Elmondta: a szigetországban nem volt számottevő hatása a bérekre annak, hogy 2004-ben az elsők között, korlátozások nélkül biztosították a munkavállalás lehetőségét az új tagállamok állampolgárainak. A munkaerő-beáramlás elsősorban az alacsony képzettséget igénylő munkahelyeket érintette, s ebben a szegmensben nőtt a foglalkoztatás. Hangsúlyozta, hogy a TUC támogatja a szabad munkaerő-áramlást, ám ő is sürgetné a magánszférában a szakképzett munkavállalók számára a minimálbér bevezetését.

Nyelvtudás nélkül nem érdemes elindulni

Ingrid Puschautz-Meidl az osztrák Iparszövetség burgenlandi igazgatója szerint azok a magyar munkavállalók, akik készek voltak Ausztriában munkát vállalni, már régen megtették azt. A szakképzett munkaerő piaca már május elseje előtt is csaknem teljesen nyitott volt, ugyanis egy kétoldalú egyezmény miatt 65 hiányszakmában könnyített feltételekkel helyezkedhetnek el a szakképzett magyarok.

Több tízezer állás

Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) honlapján szereplő állásajánlatok közük Ausztriába 48 ezernél több várja az uniós polgárokat, Németországba pedig közel 365 ezer. A németországinál több állás csak Nagy-Britanniában van (390 ezer), az osztrákoknál – az említett két országon túl – még a franciák kínálnak néhány százzal több pozíciót.

A verseny erősödésével lehet viszont számolni azokon a területeken, amelyeket eddig különösen védtek: így tehát arra számítanak, hogy például a szakképzetlen munkaerő és az építőmunkások „megrohamozzák” az osztrák munkaerőpiacot. Emellett a szolgáltató szektorban is várható a magyar vállalkozók erőteljesebb megjelenése.

Nyelvtudás nélkül azonban szinte lehetetlen munkát találni. A magyarok pedig nem arról híresek, hogy oly sokan beszélnének idegen nyelveken. Az Eurostat felmérése szerint a 25 és 64 év közötti korosztály háromnegyede nem képes idegen nyelven megszólalni. Az uniós rekorderek közé tartozik Szlovénia, ahol a lakosság 45 százaléka nagyon jól tud valamilyen nyelvet, leginkább az angolt, valamint a balti államok, ezekben viszont az orosz a legelterjedtebb idegen nyelv.

Míg angolt a magyar középiskolások több mint 60, németet kicsivel több mint 40 százalékuk tanult tavaly. A Katedra Nyelviskola statisztikái azonban mást mutatnak: az elmúlt három év adatai alapján angolul tanulnak a legtöbben, a második helyre azonban 2009-ben a spanyol került, megelőzve a korábban „ezüstérmes” német nyelvet.

2010 nyarán óriási döbbenetet keltett, hogy a végzősök negyede nem kaphatta meg diplomáját, mert nem volt nyelvvizsgája. A tavaly a felsőoktatásba bejutott diákok közül az osztatlan képzésre felvetteknek a 76, a mesterképzést sikeresen megcélzóknak pedig a 65 százaléka rendelkezett legalább középfokú nyelvvizsgával. Az alapszakokra bekerült fiatalok 54 százalékának volt papírja a nyelvtudásáról, a felsőfokú szakképzésre felvetteknek pedig a 21 százaléka tett le eddig közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát – derül ki az Educatio Nonprofit Kft. adataiból. De hogy használni is tudják-e a nyelvet, az már más kérdés.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.