Pénzügy

A fiatal munkanélküliek ötöde képzetlen

admin
admin

2011. 01. 26. 17:07

Az Európai Unióban a fiatal munkanélküliek 20 százalékának nem megfelelő a képzettsége, emiatt képtelenek elhelyezkedni. Egyre nő azoknak a felnőtt dolgozóknak a száma is, akiknek vissza kell térniük az iskolapadba, hogy bővítsék szakismereteiket – derült ki egy konferencián. Egy másik rendezvényen pedig arról esett szó, hogy a magyar felsőoktatásnak milyen kihívásokkal kell még szembe néznie a Bologna-folyamat kapcsán.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Budapesti Gazdasági Főiskola és az EURASHE által szervezett konferencia előadásaiból kiderült: egyre fontosabbá válik Európában a felsőoktatási képzéseket a munkaerő-piaci igényekhez igazítani. A kimutatások szerint ugyanis az unióban a fiatal munkanélküliek 20 százaléka képzetlen, vagy alulképzett, miközben nő azoknak a felnőtt dolgozóknak a száma, akik szakismereteik bővítése érdekében térnek vissza az oktatásba. Az Európai Bizottságnak továbbítja a gyakorlatorientált felsőoktatási
intézményeket tömörítő EURASHE annak a budapesti Bologna-szemináriumnak
a következtetéseit, ajánlásait, amelyen 17 ország mintegy 100 oktatási
szakértője értékelte az úgynevezett rövid ciklusú képzések európai
helyzetét.

A felsőfokú szakképzést népszerűsítenék

Egy 2010-ben készült elemzés szerint Európában 1,7 millió hallgató tanul rövid ciklusú képzések keretein belül, magyar megfelelőjén, a felsőfokú szakképzéseken több mint 40 ezer fiatal vesz részt. Amint azt Magda Kirsch, a felmérés készítője előadásában kiemelte, ezen képzések erősítésével a korábbiaknál több ember szakképzése válik lehetővé. Ezek a szakképzések fokozottan gyakorlatorientáltak, rugalmasak, így alkalmasak a munkaerőpiac változó igényeinek kielégítésére. Nagy szükség lenne a rövid ciklusú képzések és a hagyományos felsőoktatási képzés (alapképzés) közötti kapcsolat erősítésére, a képzések közötti átjárhatóság növelésére – mondta. A képzés hatékonyságát, munkaerő-piaci elfogadottságát erőteljesen növeli, ha a tanulók tanulmányaik befejezését követően „végzettséget” (degree) kapnak, ahogy az Egyesült Királyságban, illetve több észak-európai országban is.

A felsőfokú szakképzések helyzetéről Sándorné dr. Kriszt Éva, a BGF rektora elmondta: „a magyarországi képzésekkel kapcsolatban problémát jelent, hogy az csak felsőfokú szakképzettséget ad, végzettséget nem, valamint hogy a végzett hallgatók későbbi alapképzésben (bachelor) folytatott tanulmányaik esetén a képzés 120 kreditjéből mindösszesen 30-60 kreditet számíttathatnak be.”

Dr. Niklai Ákos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke előadásában hangsúlyozta, hogy felsőfokú szakképzés a felsőfokú oktatási rendszer fontos része kell legyen, valamint, hogy „a jelenlegi magyar rendszer továbbfejlesztésére van szükség, melynek a munkaadók igényeinek, véleményének figyelembevételével kell megvalósulnia”.

Sokszínű felsőoktatás, mobilitás

A bolognai folyamat, az azzal kapcsolatos kérdéskör, többek között a minőségbiztosítás, irányítás, a demográfiai változások, foglalkoztatják a felsőoktatás irányítóit Európában, ahogy az Európai Egyetemi Szövetség felmérésében is olvasható – mondta Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) rektora egy másik, szintén a Bologna-rendszerrel foglalkozó műhelykonferencián, amelyen a felsőoktatás kutatói, intézményi és kormányzati szakemberei találkoztak, és a felsőoktatás helyzetéről, koncepcionális kérdéseiről készítettek számvetést. A nemzetközi versenyképesség kérdése is felvetődött: az első szekció azt vizsgálta, hogy miként kerülhet be a magyar felsőoktatás a méreteivel arányos módon az Európai Felsőoktatási Térség élvonalába. Az erről szóló előadások a nemzetközi egyetemi rangsorok alapján is mérlegelték lehetséges fejlődési irányokat, az intézményi megfelelés módjait.

A felsőoktatás sokszínűsége egyrészt realitás, másrészt deklaráltan kiemelt érték Európában – hangsúlyozta korreferátumában Hrubos Ildikó, a konferenciát szervező a BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja vezetője. Elmondta, hogy a sokféleség kezelése jelentős feladatokat teremt a gyakorlatban, például a hallgatói teljesítmények kölcsönös elfogadásakor, a kormányzatok számára pedig nagy kihívás olyan finanszírozási rendszer kialakítása, amely hatékonyan támogatja a különböző missziót vállaló felsőoktatási intézményeket a sokféle társadalmi igény kielégítését szolgáló küldetésük ellátásában.

A hallgatói mobilitás, a nemzetközi tapasztalat a versenyképes és hasznosítható tudás egyik kulcsa. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége képviselői mellett fiatal kutatók ismertették az őket, illetve az általuk képviselt szervezeteket leginkább érintő kérdéseket és reagáltak a szekciókban elhangzottakra is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Fideszes vagyok, mert onnan kapok pénzt

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.