Pénzügy

Munkajogi esetek: gyed után munkanélküliség

admin
admin

2009. 04. 29. 07:00

Két hónapja indult útjára a Jogpont Hálózat, országosan 141 irodájuk működik, amelyekben ingyenes munkajogi tanácsokat kaphatnak az ügyfelek. Az emberek szerte az országban élnek a lehetőséggel: eddig 1700-an vették igénybe a több szakszervezet által működtetett szolgáltatást. Az FN az érdekesebb esetekből szemezget, és egy munkajogász segítségével ismerteti a leggyakrabban felmerülő problémákat is.

A Jogpont Hálózat irodáiban az ügyfelek sokféle tájékoztatást kaphatnak: megtudhatják, hogy egyes esetekben mit kell tenniük, milyen jogaik vannak, érdemes-e pereskedniük, vagy valójában a másik félnek van igaza. Emellett a kliens lefordíttathatja a számára értelmezhetetlen jogi szövegeket, okiratokat is a munkajogásszal, illetve – ha épp neki kell egy ilyet írnia –, akkor abban is segítséget kaphat. Közel 1100-an kértek már munkajogi segítséget, a cégjogi, illetve a tb-tanácsadást igénylő ügyfelek száma azonban jóval kevesebb: együttesen csak a többi fele.

„A munkajog írásbeliségen alapul, ezért a szóbeli megállapodásokat – mint például a végkielégítés összege vagy akár a munkaszerződés módosítása – mindig írásba kell foglalni. Ezek a szabályok főként a munkavállalót védik, az esetleges viták forrása gyakran egy félreértelmezett párbeszéd a munkaadó és a dolgozó között” – mondta az FN-nek dr. Vida Sándor, akinek a segítségével szemezgetünk a Jogpont Hálózat ügyei között.

A védettség elmúlik

„Egyre több a munkanélküli a válság miatt. A Jogponthoz a legtöbb ügyfél az elbocsátás, leépítés körüli jogtalanság gyanújával fordult, szinte alig volt másféle ügyem a dunaharaszti és a nagykőrösi irodában. A legérdekesebb ezek közül egy olyan hölgy esete volt, aki a gyed lejárta után egy évig még gyesen volt, majd vissza szeretett volna menni dolgozni a korábbi munkahelyére, ám a cég vezetője a megkereséseire nem reagált. A ’bennragadt’ szabadságát kivette, ám az ezért járó bérét nem fizették ki neki. Még azt sem sikerült kiszednie a főnökéből, hogy akkor most elbocsátják-e vagy sem” – vázolta fel az egyik történetet a jogász.

Megoldásként azt javasolta az asszonynak, hogy postai úton vegye fel a kapcsolatot a cégvezetéssel, hiszen ezzel tudja bizonyítani, hogy lépéseket tett a vállalatnál. Ha gyed után nem tudják megfelelő munkakörben alkalmazni, állásidőt kell részére fizetni. (Az állásidőre kapott munkabér mindig megegyezik a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérrel. A munkaadó köteles a távolléte alatti béremeléseket is megadni a dolgozónak.)

Fontos, hogy aki gyedről tér vissza, jogszerűen nem bocsáthatják el rendes felmondással. Még egy évig gyesen lehet, és ha ennek a lejárta után valóban nem akarják tovább foglalkoztatni akkor kell eljuttatniuk az okmányokat a munkavállalónak, hogy máshol próbálhasson állást keresni. Az nem megoldás, hogy hallgatnak. Ha nem történik előrelépés, akkor a hölgy bírósághoz fordulhat.

A várandós nők még védett munkavállalók.

A várandós nők még védett munkavállalók.

A kismamák és a gyesen, gyeden lévő nők felmondási védelem alatt állnak – azaz védett munkavállalók –, tehát rendes felmondással nem bocsáthatók el. A gyed két év, utána visszamehet az anya dolgozni, ha szeretne. A gyermek hároméves koráig lehet gyesen, ennek az első évében nem, viszont utána akár nyolcórás állást is vállalhat, akár egy másik cégnél is. Fizetés nélküli szabadság három évig jár. Az a munkáltató pedig, ahol a szülés előtt dolgozott, köteles visszavenni. Csak abban az esetben lehet jogszerűen elbocsátani a védett munkavállalót, ha jogutód nélkül szűnik meg a cég, vagy ha megváltozott a munkavégzés helye – például az ország másik végébe költözött a cég – és a dolgozó a távolság miatt nem tudja a munkáját elvégezni.

Fizetett szabadság a szülési szabadságra, majd a fizetés nélküli szabadság első évére jár. A munkaadónak ezt ki kell adnia, amikor a kismama visszamegy dolgozni. Tehát a gyed, majd a plusz egy év gyes lejárta után az anya azonnal szabadsággal kezd a munkahelyén. A munkavállaló szabadsága időarányos, nem váltható át pénzbeni juttatásra, és kortól, illetve a gyerekek számáról függően változik: általában 20-30 nap. Szinte pontosan annyi, amennyi időnek el kell addig telnie, hogy a visszatérő nő védettsége megszűnjön, és megválhasson tőle a cég. A törvény szerint ugyanis csak harminc nap elteltével lehet elbocsátani. A jogász szerint, ha valakit azonnal elküldenek, akkor érdemes ügyvédhez fordulnia, és a Munkaügyi Bíróság elé vinnie az ügyet. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság is sokszor indít eljárást a kisgyermekes nőket ért diszkrimináció miatt.

Költséghatékony a jogtalan kirúgás

A munkajogászhoz gyakran érkezik panasz amiatt is, hogy egyes vállalatok a rendes felmondás helyett rendkívülivel válnak meg az alkalmazottaiktól. A cégek a jogsértést azért követik el, hogy ne kelljen a dolgozónak kifizetniük a végkielégítést és a felmondási időre járó bért. Arra spekulálnak, hogy az elbocsátott nem ismeri a jogait és nem fordul bírósághoz. A leggyakrabban azon buknak meg, hogy nem tudják megindokolni a döntésüket. Ha bármilyen hiányosság vagy jogszerűtlenség felmerül, akkor érdemes a bíróság elé vinni az ügyet.

A rendkívüli felmondást a munkáltató, de a munkavállaló is kezdeményezheti. A törvény szigorúan kimondja, hogy milyen esetekben lehetséges az elbocsátás eme formája: ha valamelyik fél a kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ez az elbocsátás azonnali hatályú, felmondási idő ilyen esetben nincs.

A munkaadó akkor élhet ezzel a jogával, ha az alkalmazottja bűncselekményt követ el a sérelmére (például meglopja vagy megveri), igazoltatlanul hiányzik, sértegeti a főnökét vagy üzleti titkokat pletykál ki stb. A munkáltatónak minden esetben kötelező megindokolnia a felmondást.

A dolgozó is felmondhat, ha például a nem kapja meg a bérét vagy a munkaadója nem tartja be a munkaidőt. Ebben az esetben a volt alkalmazottnak ugyanannyi átlagkeresetet kell kifizetni, amennyi a rendes felmondás esetén járna, ám ezen felül még kártérítést is követelhet. (További részleteket a rendkívüli felmondásról itt olvashatnak.)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.