Rendkívüli felmondás

A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
• a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
• egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A felmondás egyoldalú, azt a másik félnek nem kell elfogadnia. A rendkívüli felmondás azonnali hatályú, felmondási idő ilyen esetben nincs.

A rendkívüli felmondásra csak a meghatározott feltételek fennállása esetén van lehetőség: vizsgálni kell, hogy a másik fél valóban
• munkaviszonyból származó
• lényeges kötelezettségét,
• jelentős mértékben megszegte-e és ennek során
• fennállt-e a szándékossága, vagy súlyos gondatlansága.

Szándékosság akkor valósul meg, ha a fél előre látja magatartásának következményeit, és azokat kívánja, vagy azokba belenyugszik.

Gondatlanság akkor, ha a fél tudta, vagy tudnia kellett volna magatartásának helytelen voltáról, de bízott a következmények elmaradásában.

Mindkettő megvalósulhat akár tevőleges magatartással, akár mulasztással.

A munkavállaló számára okot adhat a rendkívüli felmondásra: ha a munkáltató például nem fizet munkabért, nem tartja be a munkaidőt, stb.

A munkáltató részéről megalapozhatja a rendkívüli felmondást: ha a munkavállaló például a munkáltató sérelmére bűncselekményt követ el, a munkáltató gazdasági érdekeit súlyosan veszélyezteti, munkahelyéről igazolatlanul több ízben hiányzott, megkérdőjelezte munkahelyi felettese vezetői minőségét, személyére vonatkozóan sértő kifejezéseket tett, a tanúk szerint ocsmány kifejezéseket használt a számára kiadott munka teljesítésével kapcsolatban, tettleges durva magatartást tanúsított, stb.

A munkáltatónak indokolnia kell a rendkívüli felmondás okát. A munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a rendkívüli felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli felmondás okáról a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják.

Ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. A munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is.

A rendkívüli felmondással kapcsolatban mindkét fél bírósághoz fordulhat. A keresetlevelet az intézkedés közlésétől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni.


Vonatkozó jogszabály:
Munka Törvénykönyve 96. §., 202. §