Pénzügy

A válság ellopott egy munkanapot

admin
admin

2009. 01. 23. 06:30

A rövidebb munkaidő bevezetése világszerte bevált eszköz a válsággal sújtott cégeknél. A szakképzetlen és a kölcsönzött munkásoktól inkább megválnak a cégek, a jó szakemberekhez azonban ragaszkodnak – reménykednek, hogy a gazdaság hamarosan „feléled”. Sok helyen a fizetés is drasztikusan csökkent, a kormány válaszul pályázatokat írt ki.

Van egy olasz mondás, nagyjából úgy szól, hogy „dolgozz keveset, akkor több embernek jut munka”. A válság az építőipart erőteljesen érintette: egy nyílászárókat gyártó iowai cég is a munkaidő csökkentése mellett döntött. Ha nem vezetik be ezt a rendszert, akkor a csaknem négyezer dolgozójuk egyharmadát el kellett volna küldeni. A Pella vállalat vezetése azonban hisz abban, hogy hamarosan „jóra fordul” a gazdasági helyzet, és újra teljes munkaidőben dolgozhatnak – áll a Yahoo News internetes újságban. Éppen ezért is döntöttek az elbocsátás helyett a munkaidő-csökkentés mellett: ha újra lesz megrendelés, akkor nagyon nehéz lesz újra megszerezni a jó szakembereket.

Ugyanezt vallja a szentgotthárdi Opel is: a céljuk a munkahelyek megőrzése. „A bérelt munkásainkat sajnos már nem tudtuk foglalkoztatni, de a saját dolgozóink annyira jó szakemberek, hogy nem akarunk megválni tőlük. Ha újra fellendül a gazdaság, akkor ugyanazokat az embereket nem tudjuk visszacsábítani. Ez a ’tartalékos állomány’ bármikor bevethető” – mondta a FigyelőNetnek Légrádi Edit, a gyár szóvivője. A négynapos munkahetet csak a szakszervezetek beleegyezésével és a kollektív szerződés módosításával lehetett bevezetni. A fizetést is csökkentették, a dolgozók a kieső napokra a fele bérüket kapják.

Nem adnak fizetést

Az atlantai AK Steel acélipari vállalat is követte a Pella példáját, náluk a fizetések 10 százalékkal csökkentek. A számítógépeket gyártó Dell is négynapossá tette a hetet, viszont itt a szabadnapokra egészen január végéig nem adnak bért.

A pénzmegtakarítás a célja annak a New York-i ötletnek, amely a nem alapvető munkát végző alkalmazottaknak négynapos munkahetet vezetne be. Michael Gianaris, Queens elöljárója szerint ezzel évente körülbelül 30 millió dollárt tudnának megspórolni – írja a wkbw.com hírportál.

A kaposvári autóipari beszállító Qupers Kft. 48 dolgozója választhat: februártól vagy négyórás munkarendben dolgozik tovább, vagy megszűnik az állása. Palkovics Béla ügyvezető igazgató szerint erre a lépésre azért volt szükség, mert nem jutottak pályázati pénzhez.

Egyre többen dolgoznak kevesebbet

Az USA statisztikai hivatala szerint azoknak az alkalmazottak a száma, akik nem teljes munkaidőben dolgoznak, 2008 novemberében 2,57 millióra nőtt, néhány hónap alatt egymillióval emelkedett a számuk. Az osztrák munkaügyi hivatal tájékoztatása szerint tavaly decemberre 8900-ra nőtt a csökkentett munkaidőben foglalkoztatottak száma, január végére pedig újabb 7000 fővel bővülhet a kör. Elsősorban a fémiparban, a faiparban és a műanyag-előállításban népszerű a foglalkoztatásnak ez a formája – szemlézte az Austrian Times cikkét a Humán Rent Press.

Sok munkavállaló inkább vállalja, hogy kevesebbet keres, mint hogy elveszítse az állását. Németországban 37 órát dolgoztak egy héten, ezt néhány vállalatnál, például a Dresdner Banknál 33,5 órára csökkentették, a fizetés pedig 10 százalékkal lett kevesebb. Januártól több mint harmincezer alkalmazottja számára rövidített munkaidőt rendelt el a Daimler, a dolgozók a korábbi bérük 80 százalékát kapják. Lapértesülések szerint a Volkswagennél is tervezik a négynapos munkaidő bevezetését.

Franciaországban októbertől egyre több autóipari és beszállító vállalat érezte meg a válságot, sorra küldték kényszerszabadságra a munkásokat. „A négynapos munkahét kétmillió munkahelyet ment meg” – mondta a New York Timesnak Pierre Larrouturou, a francia Arthur Andersen cég egyik vezetője. A 39 óra helyett 33-at kell dolgozni, és a munkásoknak öt százalékkal csökken a jövedelmük. A vezető szerint ezzel a szociális magatartással motiválják az alkalmazottakat, így sokkal produktívabbak lesznek.

Nem biztos, hogy motivál

A válsággal foglalkozó novemberi Figyelő-konferencián Gansperger Gyula, a KÉSZ Holding Zrt. alelnöke elmondta, hogy szerinte egy cég sem kerülheti el a leépítéseket, a kellemetlen „hentesmunkát”, de legalábbis a juttatások csökkentését. Az a véleménye: nem biztos, hogy motiválja a dolgozókat a csökkentett munkaidő. Egy példával élt: egy vállalat nem akarta elbocsátani a dolgozóit, hanem inkább csökkentette a fizetést, ám ez a döntés a vesztét okozta, nem sikerült talpra állnia.

A FigyelőNet a Bemondóban nemrég rákérdezett, hogy vállalnák-e a magyar munkavállalók a négynapos munkahetet. Közel 8500-an szavaztak, és a válaszadók több mint fele (53,3 százalék) csak akkor vállalná, ha megkapná a korábbi fizetését. Az állásvesztéstől való félelem is nagyon erős: a válaszadók 39,2 százaléka belemenne a csökkentett fizetésbe is a munkahelyének megtartásáért cserébe. Azoknak a száma viszont elenyésző volt, akik inkább más, teljes munkaidős állás után néznének, csupán az 5,5 százalékuk kattintott erre a lehetőségre.

Simon István, egy gépgyártó cég alkalmazottja szerint a csökkentett munkaidő egy vicc. „A felszabaduló időben nem tudnék semmi olyat csinálni, amit szeretnék, mert a pénzem is kevesebb lenne. Másik munkát ugyan kereshetek mellé, de egy nap alatt mit tudok dolgozni?” – tette fel a kérdést.

Van más megoldás?

A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) tavaly ősszel végzett gyorsfelmérést ötszáz – túlnyomóan német, osztrák és brit érdekeltségű – magyarországi vállalat körében. A konjunktúra lankadására a cégek többféle költségcsökkentő intézkedéssel reagáltak.

A szervezetek több mint negyedénél felmerült a létszámcsökkentés is, 12 százalékuk pedig csökkentett munkaidőben vagy kényszer-szabadságoltatásban gondolkodott. A járműipari gyártók és beszállítók 56 százaléka tervezett elbocsátásokat, és csak 38 százalékuk csökkentette volna a munkaidőt.

—-Itthon is kiírták a pályázatokat—-

Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára szerint a jelenlegi munkaerő-piaci trendek az atipikus, azaz a hagyományostól eltérő foglalkoztatási formáknak – a rugalmas munkaidőnek, a távmunkának és a részmunkának – kedvezhetnek. Szűcs Erika, a szaktárca vezetője az MTI-nek elmondta, hogy igyekeznek olyan segítséget nyújtani a vállalkozásoknak, amelyekkel – például ideiglenesen csökkentett munkaidő bevezetésével – a munkahelyek megőrizhetők. A miniszter hangsúlyozta, hogy a recesszió kezelésére a Munkaerő-piaci Alap eszközein túl az Új Magyarország Fejlesztési Tervből is jelentős forrásokat szánnak.

Vissza nem térítendő munkahelymegőrző támogatásra pályázhatnak január 15-től a hazai vállalatok. Cserébe vállalniuk kell, hogy akár rövidített munkaidőben is, de továbbra is foglalkozatják a dolgozóikat – közölte Tukacs István, a válságövezetek kezelésével megbízott kormánybiztos. A Megőrzés-programra hatmilliárd forintot különítettek el, és azok a kis- és közepes vállalkozások igényelhetnek pénzt, amelyek kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem bocsátják el a dolgozóikat.

Ausztria is kompenzált

Azok az osztrák dolgozók, akiknek csökken a munkaidejük, az államtól kompenzációt kapnak, de a szakszervezetek szerint a gyakorlatban így is 10-15 százalékkal csökken a fizetésük. A munkaügyi hivatal 2008-ban 25 millió eurót költött a csökkentett munkaidő miatt kieső fizetések pótlására, szemben a 2007-ben e célra fordított 400 ezer euróval.

A pályázatot az Országos Foglalkoztatási Közalapítványhoz kell benyújtani. A rövidített munkaidős pályázat lehetőséget ad arra, hogy a kieső munkaidőben a munkáltató képzéseket indítson. A támogatás elnyeréséhez a cégnek egy piaci elemzés bemutatásával igazolnia kell, hogy a gazdasági válság miatt került nehéz helyzetbe, és ez a helyzet átmeneti (például állami segítséggel mégsem kell végrehajtaniuk a bejelentett csoportos létszámleépítést). A szabályok szerint lehetőség van arra, hogy a dolgozónak a teljes bérét fizesse a cég a rövidített munkaidő alatt, vagy hogy a munkaidőkeretet átcsoportosítsa egy éven belül, valamint arra is, hogy a rövidebb munkaidőért kevesebb bért fizessen.

Bedőlt az uniós munkaidő-irányelv

Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) tavaly nyári felmérésében még az áll, hogy az Európai Unió 12 új tagországában 39,6 óra volt a heti átlagos munkaidő, míg a 15 régiben 37,9. A 2004 után csatlakozott országok közül csupán háromban – Cipruson, Csehországban és Szlovákiában – nem érte ekkor el a 40 órát a kollektív megállapodásokban szereplő munkahét.

Az uniós miniszteri tanács fél évvel ezelőtt megállapodott abban, hogy a munkáltató és a munkavállaló közvetlenül megegyezhet a munkaidőről. Ekkor azonban még csak arról volt szó, hogy azt akár heti 60-65 órára is felemelhetik. A megállapodást Magyarország, Belgium, Görögország, Ciprus és Spanyolország nem szavazta meg, mert szerintük szemben állt az Európai Bizottságnak azzal az irányelvével, hogy korlátozzák a heti munkaidő túllépését, és tartsák tiszteletben a 48 órás munkahetet.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

AUCKLAND, NEW ZEALAND - AUGUST 29:  Phil Taylor engages with his fans during the Auckland Darts Masters at The Trusts Arena on August 29, 2015 in Auckland, New Zealand.  (Photo by Michael Bradley/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.