A tíz „piros betűs” ünnepet is beszámítva egy dolgozó 30-40 napig maradhat távol a munkahelyétől. Magyarországon minden munkavállalónak évi húsz nap alapszabadság jár, de ezenkívül pótszabadság is megilletheti.
A Mercer Human Resources Consulting tavaly készített egy felmérést, amelyben a világ 49 országának a szabadságolási rendszerét vizsgálták. Európa országai között is nagyon eltérő a szabadságok mennyisége, Finnországban például egy évben 44, Hollandiában viszont csak 28 nap jár. A Közel-Keleten általános a hosszú, 40 nap körüli, míg az amerikaiak és a távolkeletiek rövidebb ideig (Thaiföldön például csak 19 napot) pihenhetnek.
Ki dönt az időpontról?
A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg, de figyelembe kell vennie a munkavállaló igényeit. Viszont a munkaadó is érvényesítheti saját gazdasági érdekeit, azaz a dolgozó csak az alapszabadság meghatározott részével – az egynegyedével – rendelkezhet. Az igényt a munkavállaló 15 nappal korábban köteles bejelenteni.
Az időpont meghatározásakor érdemes törekedni a munkavállaló és a munkáltató szándékainak összehangolására. Azok a munkáltatók, ahol üzemi tanács is működik, nem hagyhatják figyelmen kívül azt a törvényi előírást, hogy éves szabadságolási tervüket a döntés előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni kell.
A vállalatok az éves tervekben általában rögzítik, hogy a dolgozók mikor mennek szabadságra. Erre azért van szükség, mert a munka folytonosságát veszélyeztetheti, ha egy részleg összes dolgozója – vagy az összes döntéshozó, felső és középvezető – ugyanakkor tölti a pihenését. Ha a főnökség úgy dönt, hogy például a gyár nyári leállása miatt a dolgozók nagy részét szabadságra küldi, akkor azt 30 nappal korábban tudatnia kell velük.
Mennyi szabadság jár?
Próbaidő alatt is jár szabadság, a kiadásról teljes egészében a munkáltató rendelkezik, az alkalmazott három hónap elteltével vehet ki szabadságot. Egy évre 20 nap alapszabadság jár, de az életkor befolyásolja a kiadható napok számát.
A jogszabály szerint a 25. életévétől plusz 1, a 28. életévétől plusz 2 nap szabadság jár. A 31 éveseknek hárommal, a 33 éveseknek néggyel több nap adható. A 35. évüket betöltött dolgozók már 5 nappal többet pihenhetnek, a 37 év felettiek 6-tal, a 39. évüket elért alkalmazottak pedig 7 nappal több szabadságot vehetnek ki. 41 felett 28 nap, 43 felett 29, míg a 45 éves kort elértek már 30 nap szabadságra jogosultak.
Átvihető a következő évre?
A szabadság célja a pihenés: a szakemberek szerint egy dolgozónak 10 nap – azaz két hét megszakítás nélkül – szükséges ahhoz, hogy regenerálódjon, feltöltődjön, és így újra „hasznát vegye” a cég. Éppen ezért nem lehet évről évre tologatni a szabadságokat, hanem köteles a cég az esedékesség évében kiadni. Persze lehetnek kivételek: korábban a következő év június 30-áig tologathatták, a 2007-es törvénymódosítás szerint azonban ez az időpont néhány hónappal „visszacsúszott”, a határidő március 31. lett. Egyébként is csak a rendes szabadság egynegyedét lehet áttolni.
A munkaadó csak vészhelyzetben, a cég érdekei miatt hívhatja vissza a pihenő dolgozót (fotó: sxc.hu)
Visszarendelés a szabadságról
A munkáltatónak ahhoz is joga van, hogy az alkalmazottat a már megkezdett szabadságáról visszahívja. A nyaralóhelyről a munkahelyre való oda- és visszautazás, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele. A már megkezdett pihenést csak rendkívüli esetben, kivételesen fontos gazdasági érdekből lehet megszakítani.
A visszarendelés miatt keletkezett károkat és költségeket a vállalatnak meg kell térítenie. Tehát ha a dolgozó a munkahely érdekei miatt nem tud elutazni a már befizetett külföldi társasutazásra, vagy az előszezon helyett csak a drágább főszezonban tud elmenni nyaralni, akkor a munkaadónak ki kell fizetnie az őt ért veszteséget.
Részmunkaidő, munkaerő-kölcsönzés
A munkavállalónak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha nem teljes munkaidőben dolgozik. A kölcsönzött munkás szabadságát a kölcsönvevő adja ki. A szabadság kiadásának időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt három nappal kell közölni a dolgozóval. Ezen túl ugyanaz vonatkozik a kölcsönzött dolgozókra is, mint az alkalmazottakra: az alapszabadság legalább egynegyedét a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, és az igényt ugyanúgy 15 nappal előbb be kell jelentenie.
Fizetés a szabadság előtt
Ha a munkavállaló éppen szabadságon van, amikor a bért fizeti a vállalat, akkor a munkáltató köteles még a szabadság megkezdése előtt odaadni neki a fizetését.
– A dolgozó az éves szabadság egynegyedével rendelkezik.
– A részmunkaidősöknek is ugyanannyi nap jár.
– A dolgozónak a kivétel előtt 15 nappal kell jeleznie szándékát.
– A munkáltatónak egy hónappal korábban kell értesítenie a dolgozót, ha szabadságra küldi.
– Visszarendelés csak kivételes, rendkívüli esetben lehetséges.
– A szabadságot legfeljebb két részletben lehet kiadni.
