Pénzügy

A „nagyok” sztrájkja hatásosabb?

admin
admin

2007. 12. 14. 10:54

Mindenképp sztrájkol hétfőn a Vasutasok Demokratikus Szakszervezete. A munkaügyi kutató szerint a határozatlan idejű sztrájkok sokszor elfáradhatnak, s ha a sztrájkolók nem biztosítják az elégséges szolgáltatást, attól még lehet jogszerű a sztrájkjuk. Interjúnk dr. Berki Erzsébet munkaügyi kutatóval.

Ha nem biztosítja a sztrájkoló vállalat az elégséges szolgáltatást, akkor jogszerű a munkabeszüntetés? Meg lehet támadni a bíróságon a sztrájkot?


Az elégséges szolgáltatás biztosítása megállapodás kérdése, ha ez nem születik meg, akkor a gyakorlatban a sztrájkot szervező dönt abban a kérdésben, hogy milyen szintű szolgáltatást biztosít. Ebben figyelembe kell vennie a munkáltatóval való együttműködési kötelezettséget, a személy- és vagyonvédelmet, az élet és a testi épség védelmének kötelezettségeit. Ám lehetnek ennél szélesebb körű szempontjai is, amelyek a sztrájk iránti szimpátia kiváltására irányulnak, például a villamosenergia-ipari sztrájkoknál mindig ügyeltek arra, hogy a lakossági energiaszolgáltatás ne szenvedjen csorbát.


A bíróság egy határozatában kifejezetten kimondta: „Önmagában az, hogy a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál gátolja a még elégséges szolgáltatás teljesítését, nem szolgálhat alapul a sztrájk jogellenességének megállapításához.” Azaz ha a sztrájk gátolja az elégséges szolgáltatás teljesítését, attól még lehet jogszerű, ha nem ütközik a sztrájktörvény rendelkezéseibe.


Miért inkább a szolgáltatóiparra és a nagy, állami cégekre jellemző? A termelő vállalatok miért nem szoktak Magyarországon sztrájkba lépni? Netán a szakszervezet és a társadalmi szerződés hiánya, vagy a munkáltatótól való félelem miatt?


Jellemzően azokon a területeken van sztrájk, ahol hagyományosan magasabb a szervezettség, erősebbek a szakszervezetek és sikeresen átvészelték a gazdasági átalakulást (a privatizációt, a szerkezetváltást, a nagy cégek felbomlását, a kiszervezéseket), jók és eleve is rendelkezésre állnak a kommunikációs csatornák, valamint ahol a lakossági érintettség miatt a sztrájk „nagyobbat üt”, mint egy egyszerű termelés-, illetve bevétel-kiesés. Történetesen ezek állami és önkormányzati tulajdoni túlsúllyal rendelkező ágazatok, azaz az összefüggés alapvetően gazdasági, a termelés vagy szolgáltatás jellegéből fakadó.


Kiürült a Keleti pályaudvar november 21-én (Fotó: FN)


A „termelő vagy szolgáltató cégnél inkább”-kérdéssel összefüggésben az is fontos, hogy a kulcságazatok ma már a szolgáltatások, de kétségtelen, hogy a munkaerőpiac állapota – különösen vidéken – és a munkáltatók magatartása is szerepet játszik abban, hogy a többé-kevésbé zártan működő termelő vállalatoknál kevésbé jellemző a sztrájk. Ez utóbbiakkal kapcsolatosan az is csökkentő tényező, hogy egy-egy munkáltatón belül könnyebb kiegyensúlyozott viszonyokat teremteni és megegyezéseket tető alá hozni. 2007. félévkor például 2865 egymunkáltatós kollektív szerződés volt hatályban. Egyébként szoktak a termelő vállalatok is sztrájkolni, csak egy kis munkáltatónál lévő pár órás sztrájk nem ver fel akkora port, mint azok, amelyek erőteljesen érintik a lakosságot és nagy szolgáltatók lévén, nagyobb létszámú munkavállaló vesz bennük részt. Ebben az évben 7 kisebb sztrájkot szerveztek, ebből 5 a reptéren működő különböző szolgáltató cégeknél (3 munkáltató), 2 pedig két vidéki termelő vállalatnál volt.


—-A határozatlan idejű sztrájk „elfáradhat”—-


A tervek szerint határozatlan időre állnak le a munkával a vasutasok. Mit tehetnek a sztrájkolók, hogy a közvélemény melléjük álljon? Biztos sok embert fog zavarni, hogy épp karácsony előtt nem tud majd közlekedni.


Szerintem is sok embert el fog keseríteni az, hogy karácsony előtt nem tudnak eljutni oda, ahová szeretnének, különösen, ha a jövő héten még hó is lesz. Ez pedig a Volán, mint helyettesítő szolgáltató járatait akadályozza majd. A minimum, amit megtehetnek, hogy egyrészt megállapodnak az elégséges szolgáltatás szintjében, másrészt előre közlik a menetrendet és minden létező csatornán tájékoztatják az utazni kívánó lakosságot, hogy ne fagyoskodjanak feleslegesen a vasútállomásokon. De nyilván nem ez a terület az, ahol a sztrájkolók a lakossági szimpátia megnyeréséért küzdeni fognak. A fő terep a média lesz, ahol az eddigiekben is nagy hangsúlyt kapott a Medián felmérése, miszerint a lakosság jelentős része egyetért a követelésekkel.


Meglátásom szerint a határozatlan idejű sztrájk támogatottsága egyébként akkor is erodálódik, ha sokan támogatják a követelést, egy idő után „elfáradnak” az ilyen sztrájkok. Az emberek észlelik, hogy x-edik napja nem keresnek, a kommunikáció nehezedik, a szolgáltatást vásárlók elpártolnak, a sajtó megunja a témát, a sztrájkbizottságok tagjai kifáradnak, egyre kevesebben sztrájkolnak. Határozatlan idejű sztrájkot általában taktikai megfontolásból hirdetnek meg, majd a kifáradás egy pontján beszüntetik akkor is, ha a követelés nem teljesült.


A magyarok hogyan ítélik meg a sztrájkot?


Ilyen irányú felmérést sose készítettem, de ami a médiából átjön, az az, hogy ezt olyan „végső eszköznek” tartják, amelyet csak akkor szabad alkalmazni, ha már tényleg nincs más megoldás. Ez azzal az 50 évvel függ össze, amikor nem volt legális sztrájk Magyarországon, az első sztrájktörvényünk is 1989-es.


Milyen eredménye lehet a sztrájknak? Az nyer, aki tovább kitart?


A vasutassztrájk „eredménye” a kormány kezében van. Egy munkáltató-szakszervezet vitában általában igaz szokott lenni, hogy a kitartás meghozza a maga eredményét, a parlament azonban nem függ a sztrájkoló vasutasoktól, így a döntését nem a sztrájk, hanem a törvény megfelelő vagy nem megfelelő voltának kell meghatároznia.


Kitartanak, kitartunk majd? (Fotó: FN)


Amit fixen tudunk, mint „eredményt”, az a cég bevételeinek és a sztrájkolók keresetének a kiesése. Hogy ezek a veszteségek – akár társadalmi értelemben – megtérülnek-e valaha azon, hogy a törvény nem lép hatályba, vagy épp ellenkezőleg, ez további károkat okoz – anyagiakat és társadalmiakat is –, abban nem tudok jóslásba bocsátkozni. Járulékos hasznok és károk is vannak, amelyek nem elhanyagolhatóak. Járulékos kár mondjuk a növekvő autó- és buszforgalom, a balesetekkel együtt; a karácsonyi bevásárlások elmaradása, a lakosság ebből adódó problémái. Járulékos haszon lehet viszont a szakszervezet számára az ismertség növekedése, a szervezésben való gyakorlatszerzés és még sorolhatnám.


Összességében az a meglátásom, hogy a sztrájk ebben az esetben nem adekvát eszköz. Azért, mert a sztrájk gazdasági hátrányt okoz a munkáltatónak, miközben a döntés nincs a kezében. A gazdasági hátrányt – tekintettel az állami tulajdoni hányadra – az adófizetők közösen viselik. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy nem annak a legnehezebb, aki sztrájkol, és nem kap fizetést, hiszen őt mindazok a hátrányok is sújtják, amelyek a lakosságot általában.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.