Pénzügy

Nincs sztrájk, sem valódi béremelés

Elmaradt a közalkalmazottak és köztisztviselők szerdára meghirdetett sztrájkja, bár a bérmegállapodás egy része mindössze arról szól, hogy a 2008 januárjában esedékes 13. havi fizetés felét hamarabb megkapják a közszolgák.

Hétfőn, az utolsó pillanatban állapodtak meg a felek a közszféra idei béremeléséről, a dolgozók így az eredetileg a kormány által tervezett nulla százalék helyett 6,65 százalékkal számolhatnak. Ez ugyan ellensúlyozza az idei várható inflációt, de a béremelés nem egyenletesen jelentkezik majd. A 6,65 százalékból 2,5 a múlt évi emelések áthúzódó hatása, a többi pedig a 13. havi fizetés előrehozása. A megállapodás szerint a július 1-jétől esedékes 8,3 százalékos illetménykiegészítést a 2007-es plusz egy havi illetmény előlegeként fizetik ki. Ez egyébként a szabályok szerint 2008. január 16-án járna.


Árva János, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke elmondta: a két hét előleg jövőre „visszapótlódik”, ha azt a konvergenciaprogram lehetővé teszi. Minderre a kormány garanciát vállalt és központi forrásból finanszírozza, tehát az egyébként az önkormányzatoktól – és azok anyagi helyzetétől – függő közalkalmazottak is biztosan megkapják a megígért emeléseket.

Nem sérülhet a konvergenciaprogram

Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője úgy értelmezte a FigyelőNetnek a megállapodást, hogy az a költségvetésben nem okoz pluszkiadást. Ahogy fogalmazott, a közszférában a bértömeg növekedése nulla százalékos lesz.

„Idén is a 2006-os bértömeggel gazdálkodhatnak a közszférában, de éves szinten 4,15 százalékos plusz kerül a rendszerbe” – mondta ezzel kapcsolatban a FigyelőNetnek Árva János. Hozzátette, hogy a közalkalmazottak és a köztisztviselők keresetnövelése nem szerepel a konvergenciaprogramban, így az előrehozott kétheti illetményt a konvergenciaprogram eredményéből fedezik majd 2008 első félévében.

A megállapodásban az is szerepel, hogy a béremelések miatt nem lehet leépíteni, igaz, más indokokra hivatkozva lehetnek elbocsátások.

Ruhapénztől a pedagógusigazolványig

Közalkalmazottak a pedagógusok mellett az egészségügyi dolgozók, de a színészek és a színházi dolgozók is, míg a köztisztviselők jellemzően az önkormányzatokban és az állami hivatalokban dolgoznak – például a munkaügyi központokban és az APEH-nél. Mindkét csoportnál jogszabály írja elő a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget. A fizetések is az iskolai végzettségtől függnek, valamint a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtől.

Ehhez hasonlóan a köztisztviselőknél is létezik a végzettségtől függő alapilletmény, amelyhez különböző szorzószámok jönnek, attól függően, hogy az illető milyen beosztásban dolgozik, milyen a teljesítménye vagy van-e nyelvvizsgája. Mind a közalkalmazottaknál, mint a köztisztviselőknél létezik jubileumi jutalom és 13. havi illetmény is. A köztisztviselőknek azonban kötelezően jár emellett a természetben nyújtott étkezés vagy étkezési utalvány, valamint évenként az illetményalap 200 százalékának megfelelő ruházati költségtérítés (ez 2006-tól 73 600 Ft). A közalkalmazottaknak ezek nem kötelezően járnak, de kaphatnak például munkaruhát, ha azt a munkakörük megköveteli.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik