Pénzügy

Felsőoktatási felvételi: mi változik idén?

admin
admin

2007. 02. 09. 07:05

Alig egy hét múlva postára kell adni a jelentkezési lapokat annak, aki szeptembertől egyetemre vagy főiskolára akar menni. Másodévtől pedig mindenki tandíjat vagy költségtérítést fizet. Közvetve a hallgatók döntenek arról, hol legyen több államilag támogatott hely.

Felvételi menetrend


Február 15. Jelentkezési határidő alapképzésekre, osztatlan képzésekre valamint felsõfokú szakképzésekre.

Március 01.
E-felvételi hitelesítésének határideje.

Március 15. Jelentkezési határidő mesterképzésekre és kiegészítõ alapképzésekre.

Április 01.
E-felvételi hitelesítésének határideje mesterképzés esetén.

Április 30.
Legkésőbb ekkor érkezik meg az OFIK-tól a regisztrációs levél vagy e-mail, amelyben szerepelnek a jelentkezési adatok.

Július 11.
A jelentkezéshez szükséges mellékletetek, például nyelvvizsga- bizonyítvány beérkezési határideje. Ugyaneddig lehet módosítani egy alkalommal a jelentkezési sorrenden is.

Július 25. Meghatározzák a felvételi pontokat, erről minden jelentkező értesítést kap levélben és/vagy sms-ben.

A továbbtanulás feltételei számos alkalommal változtak az elmúlt években. Az egyetemi felvételit az érettségi váltotta fel, az egyetemi és főiskolai szakok helyett pedig megjelent az alap-, a mester- és az osztatlan képzés. Bár a változások nagy része lezárult, számos apróságban különbözik az idei felvételi a tavalyitól. A FigyelőNet összeszedte, mire kell figyelni 2007-ben.

Támogatva továbbtanulni

Változnak az államilag támogatott keretszámok: az Oktatási és Kulturális Minisztérium mostantól mindig az adott év 12. osztályos gimnazistáinak 68 százalékában határozza meg a felsőoktatásban államilag finanszírozott helyek számát. Ez 2007-ben a 82 300 érettségizőre vetítve 56 ezer főt jelent. Emellett egyes területeken nő, máshol csökken a helyek száma. Az orvosi karokon például marad az eddigi keret, de a természettudományi és műszaki tudományos szakokon pár százalékkal nő, míg az agrárszakokon 29,58, bölcsészen 20, pedagógián 23,08, a jogi karokon pedig 13,23 százalékkal csökken a finanszírozott helyek száma.


Minden intézménynél meghatároznak egy kapacitásszámot is, ami az államilag támogatott és a költségtérítéses hallgatók összlétszámát rögzíti. Ezen belül azonban az első helyen jelentkező hallgatók létszáma és minősége döntik el az államilag finanszírozott helyek mennyiségét. Mégpedig úgy, hogy a felvételi lapon tetszőleges számú intézményt és szakot jelölhetnek meg a felvételizők, de az állami helyek elosztásánál az első hely dönt: azokban az intézményekben lesznek államilag támogatott hallgatók, ahova a legtöbben szeretnének első helyen bejutni. Így szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy a későbbiekben egy szak államilag finanszírozott formában mindössze egy intézményben indul el, a többi helyen pedig költségtérítéses hallgatók tanulnak majd. Az első helyes jelentkezések alapján ugyanis a minisztérium jövőre felülvizsgálja az államilag támogatott helyek elosztását.

Érettségi: két szinten, akár évek múlva

A felvételt a közép- és az emelt szintű érettségi, illetve az azokból számolt pontok határozzák meg. Külön gyakorlati vagy alkalmassági vizsga csak néhány szakon kötelező – például a művészeti vagy a rendvédelmi képzésben. A nyelvszakok kivételével nem kötelező az emelt szintű érettségi vizsga sem, igaz, ha az jól sikerül egy-egy tárgyból, többletpont jár érte. A tantárgyi vizsgákra azok is jelentkezhetnek, akik korábban érettségiztek, de javítani szeretnének, vagy éppen nincs érettségijük abból a tárgyból, amelyikből a pontokat számolják az adott szakon.

Idén annyiban változik az érettségi rendszere, hogy az eddigi három vizsgaidőszak helyett csak kétszer, ősszel és tavasszal lehet maturálni. Az őszi és különösen a téli vizsgákra ugyanis kevesen jelentkeztek, így a kettőt összevonták. Ezt a második vizsgaidőszakot kihasználhatják a nem végzős középiskolások is: ha legalább két évig tanultak egy tárgyat, előrehozott érettségit tehetnek belőle.

Jelentkezés: elektronikusan is

Szintén idei változás, hogy a korábbi A és B lapok helyett egyetlen felvételi lap van, amelyet ahhoz az intézményhez kell eljuttatni, amelyet első helyen jelöl meg a jelentkező.
Elektronikus formában is lehet jelentkezni az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) weboldalán, a www.felvi.hu-n. Ehhez többlépcsős regisztrációra és hitelesítésre van szükség – megspórolhatjuk viszont a postai sorban állást. Már csak azért is, mert az e-felvételit választók csak átutalással vagy interneten keresztül fizethetik be az eljárási díjat, míg a papíron jelentkezők csekken is megtehetik azt. A felvételi minimum díja kilencezer forint, ezért három helyre lehet jelentkezni, úgy hogy egy helynek minősül, ha valaki ugyanannak a szaknak az államilag támogatott és költségtérítéses formájára is jelentkezik. Minden további jelentkezésért két-kétezer forintot kell fizetni.

Indul a harc a hallgatókért

Mostantól kismamák-nak nem jár tandíj-mentesség, mindössze nyolc többletpontra jogosultak. A Szegedi Tudományegyetemen azonban 30 százalékos tandíjkedvezményt kapnak néhány karon, Pécsett és Gyöngyösön pedig baba-mama szobával várják őket. A Károly Róbert Főiskolán és a győri Széchenyi István Egyetemen pedig az első helyen hozzájuk jelentkezőket díjazzák: Gyöngyösön könyvcsomaggal vagy nyelvtanfolyammal, Győrben pedig notebookokat sorsolnak ki az elsőévesek között. Egy rendelet szerint ugyanis az elsőhelyes jelentkezések alapján osztják majd el az államilag finanszírozott helyeket.


Többletpontok: előnyös a hátrányos helyzet

A pontszámítási módszer nem változik: továbbra is a középiskolából hozott pontok, illetve az érettségin elért eredmények alapján számolnak. Így összesen 120 pont a maximum, ami a középiskolai (tanulmányi) és az érettségi pontok összeadásával vagy az előbbi kétszeresével érhető el. Némileg eltérhet a számítás a felsőfokú szakképzésben, illetve olyan szakoknál, ahol gyakorlati vizsga is van. Mesterképzéseknél és kiegészítő képzéseknél százpontos a rendszer, a felvételi feltételeket azonban nagyrészt az intézmények határozzák meg.

Az alapképzésre jelentkezőknél a 120 pont mellé maximum 24 többletpont is szerezhető, például néhány tanulmányi versenyen szerzett helyezésért vagy nyelvvizsgáért. Ez utóbbiért legfeljebb húsz pontot lehet adni úgy, hogy egy felsőfokú C 10, míg egy középfokú 7 pontot ér.

Négy-nyolc többletpont jár még a hátrányos helyzetűeknek, például a fogyatékossággal élőknek és a GYES-en lévő kismamáknak is, vagy azoknak, akik állami gondozásból érkeztek.

A jelentkező összpontszáma azonban szakonként változhat, attól függően, hogy a szakon mely érettségi tárgyakból számítják a pontokat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

THE ASSASSINATION OF GIANNI VERSACE: AMERICAN CRIME STORY "The Man Who Would Be Vogue" Episode 1 (Airs Wednesday. January 17, 10:00 p.m. e/p) -- Pictured: Edgar Ramirez as Gianni Versace. CR: Jeff Daly/FX
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.