Pénzügy

Kiderült, melyik a legjobb munkahely

admin
admin

2006. 10. 26. 16:09

Az építőipar, az informatika és az energiaszektor egy-egy vállalata lett az idei Legjobb munkahely-felmérés győztese csaknem 24 ezer alkalmazott válaszai alapján.

A nagyvállalati kategóriában a villamosenergia-termeléssel foglalkozó PANNONPOWER Társaságcsoport lett az első, a kis- és középvállalatok kategóriájában pedig két nyertes is van: az építőipari ragasztóanyagot gyártó és forgalmazó MAPEI Kft., valamint a Microsoft Magyarország Kft. A legjobbak közé bekerült egy másik informatikai cég is, a Cisco Systems, amely negyedik lett a kkv-k között. A dolgozók szerint a gyógyszeriparban is jó dolgozni: a nagyvállalati kategóriában második illetve negyedik lett a gyógyszerforgalmazó GlaxoSmithKline és a Novartis.

A HVG-Hewitt Legjobb Munkahely felmérésében összesen 123 vállalat 23 858 munkatársát kérdezték meg. Válaszaikból kiderült, hogy a gazdaságot érintő megszorító intézkedések hatásai már foglalkoztatják a magyar munkavállalókat: jelentős részük számol kiadásai növekedésével, bevételeinek csökkenésével vagy akár állása elvesztésével. Éppen ezért jelenlegi munkahelyüket is jobban megbecsülik a dolgozók, jobban kötődnek cégükhöz.

A felmérés másik fontos eredménye, hogy a díjazott cégeknél a felsővezetés értékként kezel minden egyes munkavállalót. Talán pont ennek köszönhető, hogy a nagyrészt szellemi tőkére alapozó IT szektor vállalatai minden évben jól szerepelnek a Legjobb Munkahely felmérésben. Az idei eredmények azonban azt mutatják, hogy más ágazatokban is megvalósítható ez a hozzáállás, hiszen a legjobb munkahelyek között építőiparban, energiaiparban, gyógyszeriparban működő vállalatokat is találunk.

Régiós verseny

A Hewitt Magyarországon hatodik alkalommal végezte el a Legjobb Munkahely Felmérést, idén a HVG partnerségével. Az elmúlt években összesen több mint 90 000 dolgozó véleményét kérdezték csaknem 500 vállalatnál. A felmérés 2006-os újdonsága, hogy 11 közép-kelet-európai országban indult el a kutatás (Ausztriában, Bulgáriában, Csehországban, Romániában, Lengyelországban, Magyarországon, Oroszországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Törökországban és Ukrajnában), így a magyar vállalatok nemcsak itthon, hanem a régióban is megmérettethetik magukat. A nemzetközi lista és eredmények 2007. májusában látnak majd napvilágot.

Értékes a biztos munkahely

A gazdaságot érintő megszorító intézkedéseket a magyar munkavállalók a saját bőrükön érzik. A vélemények nem tanúskodnak túlzott optimizmusról: a bevételek csökkenése mellett növekvő kiadásokra számítanak a hazai dolgozók. Minden ötödik megkérdezett szerint még állása is veszélybe kerülhet a gazdasági változások hatására. Ez azzal jár, hogy a meglevő, biztos munkahely felértékelődik szemükben, jobban megbecsülik azt. Ez a félelem nem teljesen megalapozatlan, bár a magyar felsővezetők 65 százaléka még 3-5 éves távlatban sem valószínűsít cégénél jelentős leépítéseket. Ugyanakkor ha idén nem is, de egy-két éves távlatban minden negyedik felsővezető számol ezzel a lehetőséggel. „A dolgozók fizetésének, motiválásának kérdése égető probléma, a magyar vállalatoknak el kell gondolkozniuk, hogyan tudják ösztönözni munkatársaikat, akár pénz nélkül is”- emelte ki Veres Rita, a felmérés regionális vezetője. Bíztató ugyanakkor, hogy a tavalyi évhez képest a felsővezetők nem látják borúsabbnak a jövőt: hasonló arányban számítanak a források esetleges csökkenésére, a versenypiaci nyomás erősödésére, vagy akár olyan kényszerhelyzetre, amikor a leépítés elkerülhetetlen.

Napi tíz óra munka

A fizetéssel kapcsolatos kérdés minden évben a legrosszabb eredményű kérdések között szerepel. Ez azonban nemcsak magyar sajátosság: akár Nyugat-Európát, akár környező szomszédjainkat nézzük – hiába a bér- és életszínvonalbeli különbség – hasonló a helyzet. A legnagyobb elégedetlenség Magyarországon a fizetések teljesítményarányosságával kapcsolatban mutatkozik. A dolgozók 35 százaléka úgy gondolja, hogy ha jobban dolgozik, akkor az semmilyen hatással nincs a fizetésére.


A fizetések problémája a hazai felsővezetőket is érinti, ha nem is ugyanúgy; mint a dolgozókat, hiszen kompenzációjuk szintjével nagyrészt elégedettek: 70 százalékuk úgy érzi, jelenlegi fizetése lehetőséget ad számára arra, hogy az elképzeléseinek megfelelő életszínvonalon élhessen. Kérdés azonban, hogy milyen árat fizetnek ezért az elégedettségért? Egy átlagos felsővezető egy átlagos héten 53,19 órát dolgozik, ami napi szinten 10,63 óra munkával töltött időt jelent, de 15 százalékuk ennél is többet, több mint 60 órát dolgozik hetente. Nem meglepő tehát, hogy a felsővezetőknek csak 54 százaléka tudja megteremteni a munka és a magánélet egyensúlyát, de az sem, hogy sokuk szemében a szabadidő felértékelődött – a pénz rovására! Közel egynegyedük döntene több szabadidő mellett a fizetésemelés helyett.

Jók-e a biorobotok?

A felmérés győzteseit a felsővezetők hozzáállása és a dolgozók megbecsülése különbözteti meg leginkább az átlagtól. Leegyszerűsítve az, hogy mennyire kezelik „biorobotként” a dolgozókat vagy veszik emberszámba őket. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a magyar dolgozók 38 százaléka érzi azt, hogy a vállalat vezetése a cég legértékesebb erőforrásaként bánik a dolgozókkal, míg minden ötödik dolgozó határozottan elégedetlen ezen a téren. A legjobbaknál ezzel szemben a dolgozók döntő többsége, 67 százaléka egyértelműen úgy látja, hogy a legértékesebb erőforrásként kezelik őket. Hasonló a helyzet azon kérdés tekintetében, amely azt firtatja, vajon a döntéseknél az üzleti szempontok mellett a dolgozói érdekeket is figyelembe veszik-e. A megkérdezett dolgozók t 40 százaléka szerint igen, a nyertes vállalatoknál azonban a háromnegyedük ért egyet.

A „biorobot megközelítést” képviselő cégek általában nem kíváncsiak a dolgozók ötleteire, véleményére, sőt gyakran még az alapvető kérdésekről is elfelejtik tájékoztatni munkatársaikat. A döntéshozatalba való bevonásról pedig már szó sem esik, pedig ezért nagy árat fizethetnek a cégek, hiszen közvetlen hatással van a dolgozók motivációjára.

IT szektor – az álomiparág

A legjobb munkahelyek idei listáján két IT vállalat is szerepel, és az elmúlt két évben egyre szembetűnőbb, hogy – még ha nem is kerülnek be a legjobbak közé – az IT szektorban tevékenykedő cégek a lista első harmadában szerepelnek. Ezzel szemben hagyományosan rossz a híre a termeléssel foglalkozó vállalatoknak, bár több termeléssel foglalkozó cég bizonyította, hogy a van keresnivalója a legjobbak között: idén a kis- és középvállalatok kategória megosztott első helyezettje, a MAPEI Kft. például építőipari anyagok előállításával foglalkozik.
Tényleg jobb volna számítógépek előtt ülni, mint a futószalagnál? Való igaz, általában elégedettebbek az IT cégek dolgozói. Az biztosan látszik, hogy egy humán tőkére alapozó cég számára nem megengedhető, hogy ne foglalkozzon kiemelt módon munkatársaival, és az IT szektor vállalatainál általában kiemelkedően magas dolgozói elégedettséget és elkötelezettséget figyelhetünk meg. Ennek hátterében azonban nem az áll, hogy jobban kedvelnék mindennapi feladataikat. Hanem a rugalmasabb munkaidő, a kisebb stressz, a jobb technikai ellátottság, a kollégák közötti jobb megbecsülés, elismertség áll az első helyen a különbségek között. Nem meglepő eltérés a fizetés versenyképességével való elégedettség, igaz, az IT cégek dolgozóinak is csak 47 százaléka elégedett fizetésével más elhelyezkedési lehetőségeihez viszonyítva.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Fideszes vagyok, mert onnan kapok pénzt

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.