Pénzügy

Tudatosan irányított K+F tevékenység

admin
admin

2006. 10. 20. 11:16

A felgyorsult technológiai fejlődés, a növekvő ügyféligények és a piacok átrendeződése miatt a sikeres termékfejlesztések, innovációk megvalósítása és nyomon követése egyre fontosabb, ugyanakkor egyre bonyolultabb lesz. Ezek eredménye, hogy felerősödik mind a tudásintenzív, mind a „hagyományos” termelő ágazatokban is a K+F terület, illetve az intellektuális tőke menedzsmentje. Az IFUA Horváth&Partners tanácsadójának cikke.

A kutatás-fejlesztés és a termékfejlesztés is egyre inkább globális szintű stratégiai kérdéssé válik a vállalatok számára, és az innovációs folyamatok vonatkozásában mind stratégiai, mind operatív szinten új kihívásokat támasztanak. A problémát egyre több vállalat a kutatási, termékfejlesztési projektek tudatos, vevő- és piacorientált irányításával, a következetes K+F controllinggal, és az integrált innovációmenedzsment kialakításával oldja meg.

Innovációs projektek meggondolatlanul

A hatásos K+F controlling eszköztár fő elemei:


1. Stratégiai portfólió-menedzsment:
2. Priorizálás és fókuszálás: egyértelmű prioritásokat tartalmazó projekt-portfólió.
3. Projekt- és erőforrás-tervezés az átlátható és konkrét projekttervekhez
4. Szcenárió-elemzés: az egyes fejlesztési alternatívák értékelése és a legmegfelelőbb kiválasztása.
5. Stop-Go döntési pontok: így időben leállíthatók a sikertelen fejlesztések.
6. K+F folyamatok benchmarkingja: a legjobb iparági illetve belső vállalati gyakorlat elemzése iránymutatásként szolgálhat.
7. Projekt beszámolók: a projektterv és a -cél megvalósulásának a nyomon követése, a projekt folyamatos és naprakész dokumentálása.
8. Terv-tény elemzés: a záró projektértékelés segíti a projektek tanulságainak levonását és a hibák későbbi elkerülését.

A termékinnovációk sikeres „levezénylése” jelenti napjainkban a vállalatok számára az egyik legnagyobb feladatot, hiszen a legtöbb iparágban csak folyamatosan kiváló termékekkel biztosítható hosszú távon a jövedelmezőség és a piaci siker. „Mégis azt látjuk, hogy a vállalatok anélkül indítanak fejlesztési projekteket, hogy meggyőződnének azok megvalósíthatóságáról, a szükséges erőforrások rendelkezésre állásáról. Az sem ritka, hogy a kutatók munkaidejük jelentős részében saját „hobbi-projektjeikkel” foglakoznak, amelyek általában nem illeszkednek a vállalat stratégiájához, sőt néha vezetői jóváhagyással sem rendelkeznek. Gyakori probléma, hogy a termékfejlesztési projekteket nem a piaci igényekhez igazodva indulnak. Emiatt nem állítják le időben a sikertelen projekteket és olyan termékek kerülnek a piacra, amelyet a vevők valójában nem értékelnek.” – mutat rá a Horváth & Partners csoport tavaly végzett felmérése.

Négy tényező a sikerhez

Tavaly „Product-Innovation-Excellence” elnevezéssel felmérés készült német, osztrák és svájci kutatás-intenzív iparágakban tevékenykedő, piacvezető vállalatok körében. A kutatók arra keresték a választ, hogy mely sikertényezők képesek elősegíteni az innováció és a termékfejlesztés eredményességét. A vállalati felmérés eredményei négy kritikus tényezőre hívták fel a figyelmet: aktív termékportfólió-menedzsment, multi-projektmenedzsment, átlátható termékfejlesztési folyamat, következetes piacorientáció és célköltség-szemlélet.

Aktív termékportfólió-menedzsment

A sikeres vállalatok nem pusztán adminisztrálják, hanem aktívan irányítják fejlesztési projekt-portfóliójukat. A termékfejlesztési és innovációs projektekből álló portfóliójukat a vállalati stratégiával összhangban alakítják ki, folyamatosan figyelik és értékelik a vevők igényeinek változását, tudatosan gyűjtve a munkatársak és a szállítók fejlesztési ötleteit is. Szükség esetén leállítanak futó projekteket, újakat indítanak, vagy átcsoportosítják az erőforrásokat. Ennek köszönhetően a korábbi érték negyedére képesek csökkenteni a sikertelen piaci termékbevezetések számát. Már a fejlesztési folyamat első szakasza is, a fejlesztési ötletek és koncepció értékelése befolyásolja a későbbi sikertelen projektek arányát. Csakhogy számos vállalat nem képes arra, hogy a leállított projektek tanulságait levonja, és később időben felismerje a hasonló hibákat.

Multi-projektmenedzsment

Nem számít újdonságnak az a felismerés, hogy a projektek indításáról és leállításáról nem egyedül a K+F szervezetnek és nem is a marketing vagy értékesítési osztálynak kell döntést hoznia. A legjobb gyakorlat szerint a termékfejlesztés az érintett szervezeti egységeket átfogó projekteken keresztül történik, ahol a projektvezetők felelősek a projekt sikeréért és a költségkeretek betartásáért. Ők nem a funkcionális vezetők, hanem közvetlenül a vállalatvezetés irányítása alá tartoznak. A felmérés eredményei azt bizonyítják, hogy az időbeli csúszások döntő többségét a nem megfelelő kommunikáció és az erőforrások becslésen alapuló elosztása okozza. Ugyanakkor a kitűzött határidők folyamatos betartása könnyen garantálható a reális projekttervezéssel, egyértelműen kitűzött projektcélokkal és konkrét erőforrás-hozzárendeléssel.

Átlátható termékfejlesztési folyamat

A hatékony termékportfólió-menedzsmenten és projektmenedzsmenten túl az innovációs folyamatok jelentik a sikeres fejlesztési projekt kulcsát. Ennek érdekében a munkatársak mozgásterének, fejlesztői szabadságának korlátozása nélkül kell rendelkezésre állniuk az egyértelmű folyamatleírásoknak és követelményeknek – így a fejlesztési folyamat is átlátható és nyomon követhető lesz. A felmérés ajánlása alapján szükség van a termékfejlesztési folyamat legfontosabb szakaszainak, az egyes szakaszok mérföldköveinek és eredményeinek, kockázatainak meghatározására, valamint ezek folyamatos monitoringjára.

Következetes piac- és célköltség-orientáció

A termékfejlesztéssel, innovációval foglalkozó vállalatok egyetértenek abban, hogy eladható és megfizethető fejlesztések jelentik a vállalati sikert. A legsikeresebb vállalatok termékeiket a vevők igényeihez igazítva fejlesztik, elsősorban olyan funkciókat beépítve, amelyeket a piac ténylegesen értékel és hajlandó megfizetni.
A magas kutatási-fejlesztési költségkeretek ellenére számos vállalatnál nincs a folyamatok eredményességének, hatékonyságának figyelésére alkalmas kontrollrendszer. Emiatt a vállalat vezetőinek sincs pontos információja arról, hogy mely projektek kerülnek többe a vállalatnak, mint amennyit a piac még hajlandó megfizetni. A célköltség-számítás eszközt ad a vállalat kezébe, hogy még a korai fejlesztési szakaszban elvégezze ezt a kalkulációt. A tervezett innováció releváns funkcionalitása alapján elkészíthető az előzetes költségszámítás, és amennyiben szükséges, már a kezdeti szakaszban elvégezhető a komponensek listájának, illetve a termék funkcionalitásának újragondolása.

K+F controlling

A K+F controlling célja, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenységet a költségek, célkitűzések és eltérések vonatkozásában a lehető legjobban transzparensé tegye, a tevékenységek célorientált koordinálásának megvalósításával (Jung 2001). A megfelelő K+F controlling támogatásával a vállalat képes a piaci elvárásoknak és feltételeknek megfelelni, meg tudja valósítani stratégiáját, nő a fejlesztések piaci sikerének valószínűsége, miközben javul a határidők betartása és az erőforrás-felhasználás hatékonysága.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

NEW YORK, NY - DECEMBER 09: People carry signs addressing the issue of sexual harassment at a #MeToo rally outside of Trump International Hotel on December 9, 2017 in New York City.   Stephanie Keith/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.