Pénzügy

Sok diák szorul nyári munkára

admin
admin

2006. 07. 04. 07:05

Magyarországon évente durván száznyolcvanezer diák vállal alkalmi munkát. Átlagosan négyszáz forint körüli órabérért dolgoznak, az üzleti titok, mennyit keresnek a közvetítők.


A feltételek

A diákszövetkezeten keresztüli munkavállalás feltételei:
• Betöltött 16. vagy 17. életév
• Érvényes nappali iskolalátogatási igazolás
• Adóazonosító jel
• Személyi igazolvány
• 500-tól 1000 forintig terjedő összeg a részjegy megvásárlásához
• Bankszámlaszám a fizetés átutalásához (nem mindenhol ragaszkodnak hozzá).

A diákszövetségek felfutásához vezetett, hogy mivel a felsőoktatási intézményekben tanuló „főállásban” tanul, utána nem kell járulékokat fizetnie a munkavállalónak, ez pedig jelentősen lejjebb viszi a bérköltséget.


A nyaranta munkát vállaló diákok nagy része felsőoktatási intézmény hallgatója, a középiskolások kevesebben vannak. Nyár elején különösen sokan indulnak munkát keresni, de július-augusztusra ez a nagy lelkesedés lelohad. A klasszikus diákmunka a szórólaposztás, az irodai munkák, a csomagolás, vagy az árufeltöltés, ezenkívül adatfeldolgozóként, telemarketingesként, recepciósként, árufeltöltőként, pénztárosként dolgozhatnak a diákok, de a gyorséttermezés, a borítékolás és a különböző nyomdai munkák is gyakoriak. A képzettebbek számítógépes és számviteli ismereteket, valamint idegen nyelvet igénylő feladatokat is végezhetnek, jóval magasabb bérezésért. Az utóbbi munkák viszont sokkal ritkábbak, az EU-ban az ilyen irányú szellemi munkák aránya magasabb, de évről-évre közelítjük az átlagot – beszélt a FigyelőNetnek tapasztalatairól Kott Zoltán, az Universitas Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja. A reális órabér a minimálbér alsó küszöbéhez van közelebb, s a leggyakrabban a 400-430 forint körül mozog egész nyáron, a nyár eleji dömping különösebben nem befolyásolja a béreket és az árakat, de június első két hetében kicsit nehezebb munkát találni.

Nincs veszélyben a vakáció

A diákok a legkülönfélébb konstrukcióban dolgoznak. A folyamatos, több hónapig tartó munka nem jellemző, tipikus viszont a rendszertelen, rövid ideig tartó tevékenység, sőt, előfordulnak olyanok is, akik csak néhány napig szeretnének dolgozni. A többség egy-két hetes állást vállal, majd pihenő következik, melyet újabb, rövid pénzkeresettel eltöltött idő követhet. Úgy tűnik, egyre kevesebben szorulnak rá a nyári munkára, a diákmunkát vállalók száma ugyanis két-három évvel ezelőttig folyamatosan nőtt, azóta viszont csökken. Vas Zoltán magyarázatul hozzáfűzte, hogy a diákmunka mindig összefügg a családok jövedelemszintjével, és a diákhitel szintén csökkenti a munkát végzők számát.

Keresnek is rajta, védik is

A diákok egy része maga próbál szerencsét a munkaerőpiacon, kétharmaduk azonban az állások összegyűjtésére szakosodott szervezetekben, a diákszövetkezetekben köt ki. A munka világában általános foglalkoztatási szerkezetben a munkaadó és a munkavállaló egymással közvetlenül állnak jogviszonyban, a diákmunkában történő foglalkoztatás esetén kettőjük közé beékelődik egy harmadik szereplő, a szövetkezet, a (diák)munkavállaló vele áll közvetlenül szerződéses kapcsolatban. A szövetkezeti elnevezés oka egyrészt az, hogy a szövetkezet a munkaajánlatok hatékony összegyűjtése mellett tagjaiknak érdekvédelmet is képes nyújtani. A szövetkezetek gondoskodnak róla, hogy a diákok csak a törvényben előírt feltételek mellett dolgozzanak, biztosítják őket, fekete munkára sem kerül sor, igyekeznek csökkenteni a munka világában még járatlan diákok adminisztrációs terheit. Másrészt a diák résztulajdonosa lesz a szövetkezetnek. A munkához, a szövetkezet által kínált állásajánlatokhoz egy szövetkezeti részjegy megvásárlásán keresztül vezet az út, melyek változó, ötszáz- illetve ezerforintos áron vásárolhatóak, a részjeggyel a diák résztulajdonossá válik, mely bizonyos jogokat is maga után von.

A szövetkezetek diákmunkát végző tagjai részt vehetnek a közgyűlésen, szerepet vállalhatnak a szervezetet érintő kérdésekben, szavazhatnak, megismerhetik a cég működését érintő adatokat – a szövetkezeti törvény rendelkezéseinek megfelelően beletekinthetnek az éves beszámolóba, ráláthatnak, mennyi pénzt fizettek ki a diákoknak, és mekkora költségekkel dolgoztak. E jogok gyakorlásának lehetősége az iskolaszövetkezet intézményének demokratizmusát erősíti, a jogaikat azonban a munkavállalók nem nagyon gyakorolják. Vas Zoltán, a Student Diákszövetkezet vezetőségi tagja nagyon fontosnak tartja a szövetkezeti jelleg szellemiségét, elismerte ugyanakkor, hogy az utóbbi években csökkent az érdeklődés a közgyűlések iránt. A tízezer tagot számláló Student gyűlésein néhány száz fő szokott megjelenni, az FN által felkeresett diákszövetkezetek egyikének alkalmazottja pedig úgy nyilatkozott, hogy a legutóbbi közgyűlésen egy diák sem vett részt.

Kölcsönzés vagy közvetítés?

A diákszövetkezeti keretben végzett foglalkoztatás – piaci értelemben – a munkaerő-közvetítést és a munkaerő-kölcsönzést ötvözi. A munkavállaló közvetlenül nem áll a „tényleges” munkaadóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban, azaz munkáltatója nem a foglalkoztató cég, emellett a szövetkezet párhuzamosan számos gazdálkodó szervezettel áll szerződéses kapcsolatban, és az általuk kínált munkalehetőségeket közvetíti tagjai – a diákok – számára. A munkaerő-közvetítéstől annyiban tér el a diákszövetkezetek munkája, magyarázza Szíjj György, a Student Diákszövetkezet elnöke – finomítva a distinkciót –, hogy ez „komplex munka, s tokkal-vonóval adjuk le a megbízónak a munkát, azaz mindent mi szervezünk meg, az ellátástól, a logisztikán át a beszerzésig, míg a munkaerő-közvetítő ilyenekkel sosem foglakozik”. A diákok számos szövetkezet közül választhatnak ma már. Szijj György, a Student Diákszövetkezet igazgatója szerint a különbség a szövetkezetek „arcában” van, vagyis abban, mit nyújtanak a diákoknak, akikért egyre inkább meg kell küzdeni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.