Lengyel cég lett a Legjobb Munkahely a régióban

A lengyelországi Microsoft lett a régió Legjobb Munkahelye – derült ki a a Hewitt Associates, globális HR outsourcing és tanácsadó cég szerdán nyilvánosságra hozott Legjobb Munkahely Felmérés közép- és kelet-európai eredményéből. A Hewitt tavaly négy ország 205 vállalatának 51 761 munkavállalóját kérdezte meg munkahelyük minőségéről. A magyar vállalatok mellett cseh, lengyel és osztrák cégek versenyeztek a „Legjobb Munkahely” cím elnyeréséért. A top20-as listán nyolc magyarországi cég szerepel, és a szolgáltató szektor jelenléte erősen domináns.

Megkezdődött a harc a régióban is

„Minden második közép-kelet európai cég úgy érzi, hogy az elkövetkezendő években kihívás lesz számukra megtalálni, megszerezni és megtartani a legjobb és legtehetségesebb munkaerőt. Nem meglepő tény, hogy a tehetséghiány leginkább a tudásintenzív szektorokat érinti, éppen ezért ezek a vállalatok tudatosan próbálnak vonzó munkahelyek lenni. Nincs más választásuk, hiszen versenyben kell maradniuk, fent kell tartaniuk szolgáltatásaik színvonalát”– mondja Veres Rita, a Hewitt üzletágvezetője és a Legjobb Munkahely Felmérés kelet-közép európai projektvezetője.

A tehetségek megtartásában a munkavállalók elégedettségének és elkötelezettségének kialakítása kulcsfontosságú. A régió négy résztvevő országában általában kollegiális kapcsolataikkal, munkakörnyezetükkel és felettesük támogatásával a legelégedettebbek a dolgozók. Ezek azonban éppen csak azt szolgálják, hogy valaki ne hagyja ott vállalatát, de a motiváláshoz, jobb teljesítményre ösztönzéshez ezek nem jelentenek elég tartalékot. A régió munkahelyei egységesen vonultatják fel a legnagyobb elégedetlenséggel jellemezhető területeket: a fizetés teljesítményarányossága és a vonzó karrierlehetőségek hiánya a legtöbb munkahelynél áthidalhatatlan problémának tűnik. A fent említett tényezők ugyan szűk keresztmetszetet jelentenek a vállalatok életében, hiszen nem áll rendelkezésre korlátlan mennyiségű pozíció, hogy kielégítsék a munkatársak karrieréhségét, és valószínűleg nem lehet kielégíteni a fizetésre vonatkozó igényeket sem. Kérdés azonban, hogy miért nem kapnak erkölcsi elismerést a munkatársak munkájukért? – Csaknem minden negyedik munkavállaló egyértelműen állítja, hogy nemcsak pénzbeli kompenzációt, de dicséretet sem kap jól végzett munkájáért.

Másrészről az országok közti különbségek is tisztán láthatók a felmérésből: míg a cseh dolgozók a legoptimistábbak munkahelyükkel kapcsolatban, a lengyel és magyar munkavállalók a legpesszimistábbak. Sőt, a magyarokra mindezek felett jellemző a „szomszéd kertje mindig zöldebb” szemlélet is. A dolgozók munkahelyükhöz való kötődésükben egyre nagyobb szerepet kap, hogy milyennek is látják cégüket más munkahelyekhez képest. Ennek következtében az elkötelezettség mértéke alacsonyabb: az emberek nyitottak a különböző lehetőségekre, készek akár egy hirtelen állásváltásra is.

A cseh és lengyel munkavállalók számára a cég hírneve, míg az osztrákok és magyarok számára a szakma szeretete a legfőbb megtartó tényező. Az osztrák munkavállalókra továbbá az is jellemző, hogy hosszú távra terveznek cégüknél, láthatólag számukra könnyebb megteremteni az egyensúlyt a munka és a személyes elkötelezettség között. Az osztrákok megtalálják a módját, hogyan valósítsák meg önmagukat munkájukban. A fentiek is hozzájárulnak ahhoz, hogy ők hosszabb távra kötelezzék el magukat munkáltatójuknál.

Mit tudnak a Legjobb Munkahelyek?

A számok azt mutatják, hogy egy általános cégnél a munkavállalóknak csupán 26 százaléka érzi úgy, hogy a legértékesebb erőforrásként bánnak vele, míg a Legjobb Munkahelyeknél ez az érték 58 százalék. Ezek szerint úgy tűnik, országra, kultúrára való tekintet nélkül, a felsővezetők és alkalmazottak közötti kapcsolat a munkavállalók elkötelezésének kulcsfontosságú feltétele. A nyitott ajtók politikája, a vezetők megközelíthetősége, a munkavállalók véleményének és javaslatainak meghallgatása hozzájárul ahhoz, hogy az emberek úgy érezzék, „mindenki számít”, és ez az érzet jelentősen befolyásolja a magas üzleti eredményeket. A Legjobb Munkahelyek munkavállalóinak 72 százaléka érzi úgy, hogy a vezetők tisztességesen bánnak vele, míg a többi cégnél ez csak 48 százalék. Azok az emberek, akiknek véleménye meghallgatásra talál, pozitív változásokat várnak, a javaslatok megválaszolására fordított idő és figyelem meghozza gyümölcsét: a sikeres vállalat és munkavállalói közötti elengedhetetlen bizalom formájában. A munkavállalóknak csupán 3 százaléka érzi úgy, hogy a felsővezetők törődnek a dolgozók véleményével, ez az érték a Legjobb Munkahelyek esetében ennek majdnem kétszerese.

Mérni, jutalmazni és fokozni a teljesítményt

A Legjobb Munkahelyek üzleti szempontból is sikeresebbek. A dolgozói teljesítmény rendszeres mérése, a vállalati és egyéni célok összehangolása arra sarkallja a munkavállalókat, hogy a vállalat céljait tartsák elsősorban szem előtt. Amennyiben a teljesítményhez való hozzájárulást – mind erkölcsileg, mind pénzben – jutalmazzák, a munkavállalók a következő évben is jól teljesítenek, hiszen a teljesítményarányos kompenzáció az egyik első az elkötelezettséget növelő tényezők közül. A teljesítmény elismerése 20-30 százalékkal több elkötelezett embert jelent a Legjobb Munkahelyeknél. A szervezeti egységek közötti együttműködés, „jól olajozott gépezet” jellemzi a Legjobb Munkahelyek 59 százalékát, az egyéb vállalatoknál csak 32 százalék érzi úgy, hogy támogatást és szabadságot kapnak abban, hogy a legtöbbet hozzák ki munkahelyükből.