Az államapparátus reformja, karcsúsítása már a választási kampány folyamán felmerült. Az MSZP a képviselők számának csökkentését pedzegette, a Fidesz Gyurcsány szemére hányta, hogy az előző választásokat megelőzően is kevesebb hivatalnokot ígértek a szocialisták, ehelyett létszámot emeltek.
Az SZDSZ nyíltan a kisebb állam mellett kampányolt független közgazdászokra hivatkozva, akik a sajtó hasábjain is kifejtették a kisebb hivatalnoki kar költségvetési egyensúlyt elősegítő üdvös hatásait. A választási győzelem után hamar szivárogni kezdtek hírek, fülesek a közszférát érintő tervezett létszámleépítésekről.
A néhány héttel később nyilvánosságra hozott kormányprogram alátámasztani látszik a pletykákat. A zárt ajtók mögött született terv Csökkenő államapparátus címszó alatt tartalmazza a közszféra karcsúsítására vonatkozó elképzeléseket, a konkrétum ugyan kevés, a szöveg említés szintjén beszél a minisztériumok és állami vezetők számának mársákléséről és az úgynevezett dekoncentrált hivatalok számának drasztikus csökkentéséről.
Csökkenhet a végkielégítés?
Az egyik napilap értesülései szerint a tervezett létszámleépítés előtt törvénymódosítást hajtana végre a kormány, melyek a köztisztviselők végkielégítésére, felmondási idejére vonatkoznak. László Boglár, a Miniszterelnöki Hivatal szóvivője a FigyelőNetnek nem erősítette meg, de nem is cáfolta a lapértesüléseket, annyit közölt, hogy a közszférában tervezett leépítések, törvénymódosítások legkorábban a jövő heti kormányülést követően látnak majd napvilágot.
A köztisztviselők végkielégítéséről a köztisztviselők (ktv) jogállásáról szóló törvény rendelkezik, mely magasabb összegeket ír elő annál, melyre a magánszféra munkavállalói a munka törvénykönyve alapján jogosultak. Három és öt éven belül nincs eltérés, mindkét törvény a munkavállalónak egy- és kéthavi végkielégítést juttat. Az eltérések öt év állásban eltöltött idő után jelentkeznek, a végállomás húsz év, mely után a köztisztviselőket nyolchavi, a magánszféra dolgozóit öthavi végkielégítés illeti meg. Annyit még tudni kell, hogy a közszférában átlagosan eltöltött évek jóval magasabbak, mint másutt, ezért egy esetleges jelentős létszámleépítés esetén sokszor nyolchavi végkielégítésre kell felkészülnie a kormánynak.
Hiányzó hatásvizsgálat és szakszervezeti álláspont
Árva János, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke úgy tudja, hogy a köztisztviselőkre vonatkozó jogszabályokat közelíteni szeretnék a Munka Törvénykönyvében megfogalmazottakhoz. Nehezményezi ugyanakkor, hogy a kormány ismét úgy áll neki az államapparátus átalakításának, karcsúsításának, hogy semmiféle hatásvizsgálatot nem készített. Úgy véli, ha valóra válnak a médiában keringő hírek, melyek akár húszszázalékos leépítést sem tartanak kizártnak, akkor a közigazgatás tönkremegy.
Hozzátette, túlbecsülik a leépítések anyagi jelentőségét: ha az államigazgatásban dolgozó százezer embert elbocsátanák, durván kétszázötvenmilliárd forintot lehetne megtakarítani, a tervezett húsz százalékkal pedig ötvenmilliárdot. Az MKKSZ elnöke szerint a magyar államigazgatás létszámát tekintve nem tekinthető nagynak, nemzetközi összehasonlításban pedig az átlag alatti. A hatásvizsgálat annál is inkább indokolt lenne, mert maguk a közgazdászok is különböző álláspontot képviselnek.
Jogokat veszíthetnek a köztisztviselők
A végkielégítések mellett a ktv felmondásra vonatkozó részéhez nyúlhat hozzá a kabinet. A köztisztviselőket ugyanis szigorúbb törvények védik, melyek megnehezíthetik “kirúgásukat”, mondta el lapunknak Lőrik Erzsébet munkajogász. A köztisztviselőt – abban az esetben, ha a munkáltató mond fel – többek között hat hónapos felmondási idő illeti meg, a felmondást nem csak, hogy meg kell indokolni, de a jogszabály azt is meghatározza, hogy milyen indokkal lehet valakitől megválni. Betegállományban lévő alkalmazottól például egyáltalán nem. A felmondás okát emellett bíróságon is meg lehet támadni.
Ellenben nem vonatkoznak ezek a szabályok a munkavállalóra, ha csoportos felmondásban válnak meg tőlük, Lőrik úgy véli, az állam az utóbbi időben folyamatosan így jár el. Ezt azért nehezményezi a jogászasszony, mivel az államnak kellene példát mutatnia. Úgy tűnik azonban, hogy az állam nem törődik alkalmazottaival, pedig – így Lőrik – ez lenne az egyik garancia arra, hogy minél jobb szakemberekkel lássa el feladatait a közigazgatás.