 |
 |
| ||||||||
Az alakuló kormány elsőként az állam megreformálásának célját jelentette be: olcsóbb, hatékonyabb és átláthatóbb államot szeretnének. A közigazgatási reform várhatóan nagymértékben épít majd a Sárközy Tamás által elvégzett munkára, amely gyakorlatias megközelítésénél fogva olyan eszközt ad a politikusok kezébe, amelyet „már csak alkalmazni kell”. Helytelen lenne azonban a közigazgatási reformot egyszerűen a Sárközy-féle munkával azonosítani. Noha a közigazgatás megreformálásának szüksége van a jogi szabályozások átalakítására, ez önmagában még nem biztosítja az állam hatékony, eredményes és hosszabb távon is pozitív hatású, egyben ügyfélbarát, szolgáltató jellegű működését.
Korszerű menedzsmenteszközök a közigazgatásban
Az intézményrendszer működésének hatékonyságát, eredményességét nem lehet jogszabályokban „előírni”. Ehhez olyan korszerű, egymás hatását is erősítő, megfelelően adaptált menedzsmentmódszerekre van szükség, amelyeket az üzleti szektorban már hosszú ideje használnak:
Stratégiai menedzsment: Az állam által ellátandó alapfeladatok meghatározása, küldetés és jövőkép kidolgozása, stratégiai célok megfogalmazása, lebontása, folyamatos mérése, felülvizsgálata és kommunikálása.
Folyamat- és szervezetkorszerűsítés:
Az alap- és támogató folyamatok elválasztása, a működési folyamatok feltérképezése, a folyamatok korszerűsítése (BPR), bürokratikus szervezeti struktúrák egyszerűsítése, feladatok (de)centralizálása, regionális intézményrendszerek kialakítása, megosztott szolgáltatásközpontok (SSC) létrehozása, szolgáltatási szint megállapodások (SLA) kialakítása.
Teljesítménymenedzsment (controlling)
A közigazgatási intézmény teljesítményeinek (output, outcome) definiálása naturáliákban, minőségi jellemzőkben és pénzügyi kategóriákban, a teljesítmények tervezése (feladatalapú tervezés), a finanszírozás átalakítása (normatív finanszírozás), az eredmények mérésére, beszámoló rendszerek kialakítása.
Változáskezelés A reform megvalósítása során a változások kommunikálása, a kockázatok kezelése, az átalakuló, összeolvadó, részben megszűnő intézményrendszerben a kulcspozíciókban lévő munkatársak kiválasztása, képzése, ösztönzése, a szükséges létszámracionalizálások „fájdalommentessé” tétele.
Jó és rossz példák
A fenti módszerek alkalmazása igazán akkor hatásos – sok esetben csak akkor lehetséges –, ha korszerű informatikai támogatás is kiegészíti őket. Hiába szeretnénk korszerű gazdálkodási folyamatokat, ha elavult, szigetszerű programokban kell dolgozni. A Belügyminisztérium intézményeinél például több mint 60 féle különböző szoftvert használtak gazdálkodási feladatokra 2005 előtt, amelyek leváltása egy egységes megoldásra jelenleg folyik. Összkormányzati szinten jelenleg rendszerek százai működnek – akár ezek egységesítése is elképzelhető lenne. Az informatikai megoldások közül elsősorban az integrált gazdálkodási rendszerek, a hivatali munkát, a dokumentummenedzsmentet és a munkafolyamatokat támogató workflow-rendszerek, valamint a vezetői információs és döntéstámogató rendszerek alkalmazása kritikus sikertényező a reform szempontjából.
A felsorolt módszerek már számos közigazgatási intézménynél megtalálhatók, de a pozitív példák jellemzően „mikroszinten” vannak. Ilyen élenjáró példa nálunk az APEH (informatikai stratégia, elektronikus adóbevallás), a Nemzeti Hírközlési Hatóság (gazdálkodási folyamatok korszerűsítése, integrált gazdálkodási rendszer alkalmazása), Debrecen városa (vagyonkezelő holding létrehozása) vagy a cégbejegyzések elektronikussá tétele. A sikeres intézményi példák mellett számos átfogó korszerűsítési törekvés kudarcára vagy ellaposodására is emlékezhetünk – például CAF –, amelyek a gyakorlatban legtöbbször „kötelező” papírmunkává degradálódtak.
A megvalósítás
Mit kell tenni ahhoz, hogy a közigazgatási reform sikeres lehessen? Véleményünk szerint a következő lépésekre van szükség:
Jogi keretfeltételek megteremtése
Az új kormány a következő hetekben várhatóan beterjeszti az államigazgatás megreformálására vonatkozó javaslatait az Országgyűlés elé. A készülő jogszabályok között/mellett mindenképpen szükség lenne egy olyan törvény megalkotására, amely – az Egyesült Államok vagy Írország mintájára – kötelezően előírná bizonyos menedzsmenteszközök alkalmazását. Írországban például a választások után felálló új intézményrendszer minden tagjának 6 hónapon belül ki kell alakítania saját stratégiáját, célrendszerét egy központilag meghatározott módszertan alapján.
Közigazgatási reformszervezet kialakítása
A reform irányítására javasolt egy erős kormányzati felhatalmazással bíró szervezet létrehozása. A reformszervezetnek széles körű – közigazgatási, jogi, közgazdasági, szervezetfejlesztési, teljesítménymérési, HR- és kommunikációs, informatikai, valamint projektmenedzsment – kompetenciákkal kell rendelkeznie, amelyeket csak részben érdemes saját kapacitásokkal biztosítani.
Az alkalmazandó menedzsmentmódszerek részletes kidolgozása, képzés és minősítés
A reformszervezet alapvető feladata olyan központi, gyakorlatorientált módszertani útmutatók kialakítása és pilot projektek megvalósítása, amelyek a későbbiekben „kiterjeszthetők” egész szegmensekre. Emellett a központ végzi azoknak a (közigazgatási) szakembereknek a képzését, és azoknak a (külsős) szakértő cégeknek a minősítését, akik/amelyek a reformok széles körű intézményi megvalósításában részt vesznek.
A reformok kiterjesztése
Az átfogó jogi szabályozás, a részletes módszertani megalapozás és a sikeres pilot projektek után javasolt a vezetési és szervezési innovációk széles körben való bevezetése, a megfelelő támogató informatikai megoldások kialakításával.
