Pénzügy

Gondoskodó vállalatok

admin
admin

2006. 05. 31. 18:45

A felelős vállalati magatartást immár nemzetközi szervezetek, állami intézmények és pénzügyi befektetők is szorgalmazzák – írja legfrissebb számában a Figyelő.

Egy belga házaspár cége bevételének egy részét a guatemalai és hondurasi kávéföldeken éhbérért dolgozó nők támogatására fordítja. Emellett a piaci áraknál „alapból” is magasabbért veszik át a babkávét a tengerentúli kis ültetvényesektől.

Ha egy multi próbálna hasonlóan nagylelkű gesztusokat tenni, azonnal rásütnék az „ez is csak egy álságos PR-fogás” bélyeget. És hát ebben van is valami. Nem véletlen, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalása (corporate social responsibility – CSR) néven emlegetett akciók éllovasai sok esetben éppen azok a nagyvállalatok, amelyeknek bizony akad takargatni valójuk. A KPMG közelmúltban publikált felméréséből kitűnik, hogy vállalati felelősségvállalásról gyakran adnak ki rendszeres jelentéseket a vegyipari, olajipari, bányászati és közlekedési szektor szereplői – miközben ezek egyike sem a környezetbarátságáról híres – írja a Figyelő.

A felelős vállalati magatartásra legyintőkkel szemben azonban egyre többen vélik úgy, hogy bármi is legyen a motiváció, engedtessék meg a nagyoknak, hogy megpróbáljanak önként egy picit tenni a vállalati érintettekért (stakeholder). Így gondolja ezt Mizsei Kálmán, az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) Európáért és a FÁK-térségért felelős igazgatója is, aki szerint kilóghat a lóláb, ha alibiből jótékonykodnak a cégek. A jogszabályok betartása a kiindulási alap, erre épül rá a tisztességes vállalkozás feltételeinek kialakítása, a vállalati etika. Ha ez megvan, csakis akkor hiteles a következő lépés, amikor egy cég már önként hoz áldozatokat a tágabb környezet és az érintettek érdekében.

Nagy nemzetközi szervezetek is elkezdtek aktívan foglalkozni a témával. Az ENSZ égisze alatt hat éve életre hívott Globális Megállapodás (Global Compact – GC) kezdeményezés – amelynek ügyét itthon szintén a HBLF karolta fel – megkísérli összehozni az üzleti szférát az ENSZ célkitűzéseivel. Célja, hogy a lefektetett négy fő elv – emberi jogok, munkajog, környezetvédelem, korrupció elleni harc – megjelenjen a vállalatok mindennapjaiban.

A kezdeményezéshez Magyarországon eddig 12 szervezet csatlakozott, köztük hazai vagy nemzetközi nagyvállalat, non-profit és családi vállalkozás is akad. A Mol az elsők között jelezte részvételi szándékát. „A lényeg a felső vezetés elkötelezettsége, és az, hogy legyen egy megfelelő szakmai háttérrel és ilyen irányú célkitűzéssel rendelkező fórum, ahol megoszthatjuk tapasztalatainkat, terveinket. Ezek hiányában félő, hogy a most oly divatos CSR szlogengyártásban merül ki, mígnem végül eltűnik a süllyesztőben” – figyelmeztet Pallaghy Orsolya, a Molnál a téma felelőse.

Czakó Borbála, az Ernst & Young vezérigazgatója, a HBLF elnöke szerint a megtérülésen kívül korábban a környezetvédelmi, újabban a társadalmi szempontokat is mind több befektető tartja szem előtt. Itthon az OTP készül egy felelős befektetési alap létrehozására. Bár ezt a kultúrát még fel kell építeni Magyarországon, Czakó Borbála úgy látja, mivel az alapok a szokásosnál nagyobb körültekintéssel vizsgálják meg a környezetvédelmi és társadalmi szempontból értékes lehetőségeket, nagyobb eséllyel képesek az átlagosnál magasabb hozamot elérni.


(A cikk teljes terjedelmében a Figyelő legfrissebb számában olvasható)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.