És az EU?
Pataki szerint az Európai Unióval való folytonos összevetés nem mindig szerencsés, hiszen még az Unió országain belül is nagyok az eltérések, hogy mennyire tartják tiszteletben a munkavállalók jogait. Egy skandináv országban például gyakorlatilag elképzelhetetlen a feketén foglalkoztatás, míg Magyarországon, Spanyolországban, Portugáliában, Dél-Olaszországban az egyik legnagyobb feszültséget kiváltó torzulás.
Idén május elsején két helyszínen hívták fel magukra a figyelmet a szakszervezetek. A hagyományos felvonulási helyszín közvetlen közelében, a Kodály köröndön gyűltek össze az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési fórumának tagjai, szimpatizánsai. Míg azonban ők nagygyűlést szerveztek, a Liga Szakszervezetek már nyílt demonstrációt tartottak több érdekvédelmi szervezet együttműködésével a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium előtt. A helyszín megválasztásával is üzenetet akartak közvetíteni.
Erősödnek a szakszervezetek?
Pataki Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke a FigyelőNetnek elmondta, hogy a szakszervezetek idén május elsején sem tettek mást, mint amit szoktak: reagáltak egy adott helyzetre. Meglátása szerint fel kell lépni a Magyarországon több helyen jellemző munkáltatói magatartás ellen. A gyűlés emellett alkalmas arra is, hogy megmutassák, a szervezetek mögött valós támogatottság áll.
Pataki Péter a hazai szakszervezetek tevékenységét és sikereit firtató kérdésre elmondta, a szakszervezetek jelentős sikereket értek el az előző években: több a munkavállalókat kedvezően érintő törvény is született, keményedett a munkaügyi ellenőrzés, megemelkedtek a kiszabható bírságok, a munkaügyi ellenőrök létszáma jelentősen nőtt. Nyilvánvalóvá vált, melyek az elmarasztalható munkaadói magatartások, törvény tette lehetetlenné a kölcsönmunkával való visszaélést, az építőiparban pedig sikerült kiharcolni az ágazati kollektív szerződések bevezetését.
Az elért eredmények a munkavállalók érdekeinek védelme mellett a fekete gazdaság kifehérítéséhez is nagyban hozzájárulnak, mely már nem csak a szakszervezetek érdeke. A kormány tavalyi programjában egyértelműen a munkavállalói érdekek mellé állt, amitől azonban adó- és járulékbevétel-növekedést remélhetnek. A munkaügyi tárca és a kormány egyöntetű szándékának is köszönhető, hogy tavaly több, a foglalkoztatást érintő törvényt módosítottak, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanácsban aláírták a minimálbér jelentős emeléséről szóló háromoldalú megállapodást.
Ütközőpontok
A kormányzati célok azonban nem minden szakszervezeti céllal harmonizálnak. Az MSZP és az SZDSZ programjában is szerepel a kisebb és hatékonyabb állam kialakítása, mely elbocsátásokat vonhat maga után. Erre reagálva többek között a közszféra tervezett leépítése ellen tüntettek a Liga szimpatizánsai, ők ugyanis nem az elbocsátásokban látják a megoldást a közszféra hatékonyabbá tételére és a karcsúbb állam kialakítására.
Az versenyszférát érintő kormányprogram sem egyezik minden ponton a szakszervezetek álláspontjával. A szaktárca előtt felszólaltak az SZDSZ által szorgalmazott egykulcsos, húsz százalékos adó tervezete ellen is, ami Pataki szerint például jelentősen rontaná a bérek vásárlóértékét, ugyanis az alacsony jövedelműek javadalmuk nyolcvan százalékát élelmiszerekre költik, melyeknek áfája jelenleg tizenöt százalék. Egyelőre kérdéses, hogy ezekben a kérdésekben is tudják-e majd érvényesíteni érdekeiket a szakszervezetek.
