Pénzügy

EU: a mobilitás éve egy paródia?

admin
admin

2006. 03. 14. 13:16

Az unión kívülről érkező munkavállalók előnyösebb helyzetbe kerülhetnek az új tagállamok polgáraihoz képest a liberális EP-képviselők szerint. Eközben a mobilitás éve zajlik az unióban.

Miközben az Európai Unió 2006-ot a mobilitás évének nevezte ki, hogy elősegítsék a munkaerő áramlását az EU-n belül, az unió „régi” tagállamai közül csak három szándékozik feloldani a nyolc új tagállam munkavállalóival szembeni korlátozásokat 2006. május elsején, amikor a csatlakozási szerződés által lehetővé tett hétéves átmeneti időszak első kétéves szakasza letelik. További négy ország csak részben, ketten pedig bizonyosan nem nyitják meg munkaerőpiacukat az új tagországokból érkezők előtt. Ebben az ellentmondásos helyzetben három liberális képviselő – köztük Szent-Iványi István és Graham Watson frakcióvezető – nyújtott be szóbeli kérdést a Európa Parlament hétfői ülésén „A munkavállalók szabad mozgása és az átmeneti időszakok” címmel. A vitában a kérdésfeltevő Szent-Iványin kívül felszólalt az ebben a témában parlamenti jelentést előkészítő néppárti Őry Csaba és a szocialista delegációvezető, Tabajdi Csaba is. A kérdésre Franco Frattini uniós biztos reagált az Európai Bizottság részéről.

Mobilitás vagy paródia

A tizenkét tagállamnak április 30-ig kell döntenie, hogy megnyitják-e munkaerőpiacaikat. „Ettől a döntéstől függ, hogy ez az év valóban a munkavállalói mobilitás éve lesz, vagy pedig annak a paródiája. Nem tűrhetjük, hogy az új tagállamok munkavállalói továbbra is másodrendű, sőt, bizonyos tekintetben harmadrendű szereplői legyenek a munkaerő piacnak” – fogalmazott a Szent-Iványi István képviselő. A FigyelőNet hasonló kérdésekre várt választ az Európai Bizottságtól, ám az két hét alatt sem érkezett meg.

A képviselő azt mondta, az eddigi másodrendűség helyett „az új tagállamok állampolgárai január 23-a óta bizonyos tekintetben harmadrendűvé váltak”. Ekkor lépett életbe ugyanis az az irányelv, „amely kimondta, hogy a legalább öt éve jogszerűen az unióban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok, vagyis a nem uniós tagállam polgárai számára biztosítani kell a munkavállalást és a letelepedés jogát”, ami azt jelenti, „hogy ők is előnyösebb helyzetben vannak, mint az új tagállamok munkavállalói”.

Lehetetlen a hátrányos megkülönböztetés

Az Európai Bizottság képviseletében annak egyik alelnöke, Franco Frattini reagált a felvetésre. A biztos azt mondta, az új tagállamokkal kötött csatlakozási szerződések biztosítják, hogy a hosszú idejű tartózkodásról szóló irányelvet és a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti intézkedéseket egyidejűleg alkalmazzák. A csatlakozási szerződések szerint ugyanis munkaerőpiacukon a korlátozásokat fenntartó államoknak is elsőbbséget kell adniuk az új tagállamok polgárai javára a harmadik államból érkezőkkel szemben – mondta a biztos.

„Ez más szavakkal azt jelenti, hogy egy másik tagállamban történő munkavállalás esetén a régi tagállam nem biztosíthat szabad hozzáférést munkaerőpiacához egy harmadik államból érkező, hosszú távon letelepedett számára, ha ugyanezt a szabad hozzáférést nem biztosítja az új tagállam polgára számára” – mondta Frattini, hozzátéve, hogy a közösség előnyben részesíti az európai polgárokat.

A biztos szerint az irányelv csak a csatlakozási szerződések fényében alkalmazható, tehát nincs szükség jogszabályi változtatásra, mivel az új tagállami polgárok hátrányos megkülönböztetése lehetetlen.

A pontos szabályozás megoldaná

Őry Csaba a néppárti frakció nevében azt mondta, a vitatott irányelv úgy rendelkezik, „hogy azon harmadik országbeliek részére, akik a második tagállamban huzamos tartózkodási engedélyt szereztek, biztosítani kell a munkaerőpiacra való belepést”. A „biztosítani kell” kifejezést – tette hozzá a képviselő – „úgy kell értelmezni, hogy a munkavállalási engedély kiadását nem lehet megtagadni abban az esetben, ha az érintett személyek a huzamos tartózkodás jogosultságát már megszerezték”.

„Ebből az következik, hogy a második tagállamban kibocsátott huzamos tartózkodási engedély gyakorlatilag magában foglalja a munkavállalási engedélyt. Ez azt jelenti, hogy ha már megvan a vállalati fogadókészség a célországban, akkor a többi tagállamból érkező nem uniós polgárok belépése a munkaerőpiacra automatikus és nem korlátozható, míg az új tagállamok polgárai esetében egyértelműen korlátozott és korlátozható” – fogalmazott a képviselő.

Őry Csaba, visszautalva Frattini szavaira azt mondta, nem egyszerűen egy a tagállamokhoz küldendő levélre, hanem egy olyan eljárási rendre lenne szükség, amely pontosan tisztázza, hogyan kell eljárni, „amikor versenyhelyzetbe kerül egymással egy harmadik országbeli és egy uniós polgár”.

A vitában felszólaló szocialista Tabajdi Csaba szerint „képmutatás, hogy a korlátozásokat fel nem oldó kilenc tagállam unión kívüli országokból beengedi a munkaerőt, míg az új tagállamok munkavállalóitól ezt megtagadják”. A képviselő szerint a Frattini által előadott érvelés „csak azokban az országokban igaz, amelyek megnyitották a munkaerőpiacot. Ott valóban van lehetőség előnyt adni az új tagállamok munkavállalóinak a harmadik országokkal szemben. Ott, ahol nem nyitották meg, ez a kérdés föl sem merül.”

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Closeup portrait of a beautiful redhead woman using smartphone
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.