Pénzügy

Bolognai ki mit nem tud

Hamarosan itt a második kétszintű érettségi, a diákoknak azonban már azzal is szembe kell nézniük: megváltozik a felsőoktatás rendszere.

Az iskolaújságot nem használják

Az OM nem kötelező kérdőíves visszajelzést is kért arról, hogyan tájékoztatják a szülőket és a diákokat a változásokról. Az 1002 középiskolából 781-en válaszoltak, s csaknem mindegyikben elkezdték már a felvilágosító munkát. 312 intézmény saját weboldalán informál, valamivel többen, 343-an pedig tervezik, hogy megteszik ezt. Jóval többen választják a hagyományosabb formákat, a diákokkal az osztályfőnöki órákon ismertetik a változásokat, a szülőkkel és a tantestülettel pedig értekezleteken. A helyi médiumokat, mint az iskolarádiót vagy az iskolaújságot jóval kevésbé használják – derül ki a kérdőíves felmérésből. Még kevésbé elterjedt az e-mail: a 781 iskolából 659-en azt válaszolták, nem küldenek ilyet a tanároknak. Hasonló eredmény született akkor is, amikor azt kérdezték, kapnak-e e-mailt a diákok vagy a szülők: mindössze 20, illetve 13 intézmény adott erre igenlő választ.

A decemberben a könyvesboltokba került Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban már csak az alapszakok szerepelnek, és az a néhány képzés, amelyik továbbra is osztatlan marad – mint például az orvos és a gyógyszerész. A többi szak mindössze 6-7 féléves, és alapdiplomát ad, a végzettek egy része pedig továbbtanulhat mesterszakon. Az alapképzések miatt a szakok száma is csökkent. Így például megszűnt a tájgazdálkodási és az agrármenedzser szak, ehelyett a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki képzés indul 2006-ban. Mindemellett a tavasszal maturálóknak a kétszintű érettségivel is szembe kell nézniük. Az Oktatási Minisztériumban is úgy látják, a változó szabályok követése nem egyszerű feladat, ezért 2005 végén elektronikus tájékoztatót küldtek ki az összes hazai középiskolának.

Forduljon az osztályfőnökhöz!

A miskolci Herman Ottó Gimnáziumban az osztályfőnöki órák keretében tájékoztatják a diákokat, és az egyetemek – elsősorban a Miskolci Egyetem – képviselői tartanak ismertetőt az általuk kínált képzésekről, és az új rendszerről. „Egyelőre hiányos a tanulók tudása, de az elmúlt hónapban és vélhetően a következő hónapokban számottevően nőttek, nőnek ezek az ismeretek” – mondta a FigyelőNetnek Dudás Imre. Az igazgatóhelyettes hozzátette, az új képzési rendszerhez kapcsolódó érdemi döntéseket a hallgatóknak az egyetemi évek alatt kell majd meghozniuk, hiszen a továbbtanulásra jelentkezést még nem érinti számottevően az új képzési rendszer.

Igaz, mesterképzésre csak egy alap- vagy egy főiskolai diploma birtokában lehet majd jelentkezni, a jelentkezőknek azonban most kell dönteniük arról, melyik képzési területet választják. A tájékoztatóban korábban szereplő szakok egy része eltűnt: szabad bölcsészet név alatt találjuk például a filozófia és esztétika szakokat.

„Az iskolában nem tartottak külön órát arról, milyen átalakulások lesznek, de kaptunk nyomtatott tájékoztatót, és vannak információk az iskolai honlapon is” – mondta lapunknak Jámbor Ildikó. A győri Révai Miklós Gimnázium végzőse tagja a Felsőoktatási Információs Szolgálat (FISZ) klubjának is. „Rendszeresen kapok tőlük hírlevelet, voltam az általuk szervezett nyílt napon is, de nézem az Oktatási Minisztérium honlapját is új információkért.”

Szülőknek külön tájékoztatók

A legtöbb középiskolában a szülőknek is tartanak külön, a pályaválasztással és a továbbtanulással foglalkozó értekezletet. A Hermanban ez februárban lesz, az osztályfőnöki óráknak azonban egész évben állandó programja a pályaválasztás. „A diákok átlagosan két nyílt napon vesznek részt, a szabadidő-szervező pedig folyamatosan eljuttatja a tájékoztatókat, szórólapokat, újságcikkeket a végzős osztályokhoz” – ismertette a gyakorlatot Dudás Imre. Hasonló a helyzet a győri intézményben is. „Az osztályfőnökünk kérte, hogy mutassuk meg a felvételi tájékoztatót otthon, de a szülők fel is hívhatják őt, ha további kérdéseik vannak” – tette hozzá Jámbor Ildikó.

Mesterképzésig?

Megoszlanak a vélemények a pályaválasztásról. Jámbor Ildikó gazdasági pályára készül, és mindenképpen szeretne mesterképzést is elvégezni. „Szerintem egy képesítés csak akkor teljes, ha elvégzi az ember az öt évet, és egyetemi szintű diplomát szerez” – mondja a végzős, akit a gazdálkodás és menedzsment illetve a nemzetközi kapcsolatok szak érdekel leginkább. Mások még azt sem tudják, tovább akarnak-e tanulni. „Nehezen igazodok el a felvételi könyvben” – jelezte egy pesti szakközépiskolás.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik