Pénzügy

Hiába ösztönöz az állam

admin
admin

2005. 06. 12. 07:00

A hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedését segítő kedvezményektől nem várható a foglalkoztatás lényegi bővülése.

Pár hónapig örülhetett csak jó szerencséjének az a tartós munkanélküli, akit Szolnokon egy kereskedelmi cégnél alkalmaztak. Munkaadója azért rúgta ki rövid időt követően, mert igaz, hogy adó- és társadalombiztosítási járulékkedvezmény illette meg a foglalkoztatása után, ám így nem vonhatta le az általános forgalmi adót, mint a többi dolgozója esetében. Kiszámolta, hogy rosszabbul jár, ezért inkább megvált az „államilag dotált” munkavállalójától. Az eset szemléletesen érzékelteti, hogyan akadályozza a kormányzat foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseinek a megvalósítását az, amikor egyik jogszabály kioltja a másikat.

A száz lépés sem segít

Ha minden igaz, a közeljövőben egyes társadalmi rétegek pótlólagos támogatást kapnak majd elhelyezkedésükhöz. A szolnoki „visszaeső állástalan” talán új esélyhez juthat, ám a Figyelő által megkérdezett munkaadók és közgazdasági elemzők úgy vélekednek: makroszinten is érzékelhető foglalkoztatás-bővülés nem várható a kormány százlépéses, egyebek mellett a munka világát érintő intézkedéssorozatától sem. Legfeljebb átrétegződés mehet végbe a munkaerő-piacon. Nagy vonalakban az prognosztizálható, hogy egyes cégek átlagos költségű alkalmazottakat az adó- és tb-járulék kedvezményekkel „megtámogatott” munkavállalókkal váltanak fel, de ez sem lesz számottevő.

A jogszabályváltozások lényege ugyanis, hogy a munkaerőpiacra történő bejutás szempontjából eddig hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjai (pályakezdők, 50 éven felüliek, tartósan munkanélküliek, szakképzetlenek, romák és fogyatékosok) után a munkaadók az átlagosnál jóval kevesebb közterhet kötelesek leróni, vagy a tb-járulékok egy részét egyenesen az állam fizeti. „A mostani intézkedéssorozat célja a tiszta, legális munkavállalás megteremtése, a kiszolgáltatott helyzetben lévők legális foglalkoztatási formákba terelése és a munkaerőpiacra történő belépésének segítése” – emelte ki a Figyelőnek Schranz Edit, a Foglalkoztatási Minisztérium szóvivője.

Hadüzenet

A javaslatok egy részéről a parlament már a múlt héten megkezdte a vitát, más részük ősszel kerül a törvényhozás elé. A cél többrétegű: az esélyegyenlőség és a feketegazdaság elleni „hadüzenet” jegyében egyidejűleg próbálnak meg javítani a biztosítotti jogosultságokat nem élvező munkanélküliek, feketén és szürkén foglalkoztatottak helyzetén, valamint az államkassza egyenlegén. Miközben ugyanis az egészségügyi szolgáltatásokra 10 millió magyar jogosult, társadalombiztosítási járulékokat csak 3,8 millió ember fizet. Kormányzati becslések szerint, ha a szürkén és feketén foglalkoztatottak 10 százaléka után a munkaadók a valós jövedelem alapján fizetnék meg a közterheket, az évi 110-120 milliárd forint többletbevételt hozna az államnak.

A jövőben szigorodik a munkaügyi ellenőrzés, s a bírói gyakorlatban az adó és a tb-járulék meg nem fizetése esetén adócsalás minősített esetéért vonják felelősségre a vétkes munkaadókat. Az úgynevezett színlelt szerződéseket viszont egyelőre tovább tűrik, mivel a parlament 2006. június végéig meghosszabbította a rájuk vonatkozó moratóriumot. A tervek szerint ezek a béralap 35 százalékának megfelelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetésével lesznek legalizálhatók 2006. január elsejétől.

A munkanélküliség marad

Azt azonban egyik munkaadói szövetség sem várja, hogy a jelenlegi rekord magasságú, 7,2 százalékos munkanélküliségi ráta számottevően csökkenne ezektől az intézkedésektől. „A száz lépés programcsomag a munkavállalókat célozza meg, számukra ígér különféle kedvezményeket, garanciális jogokat, ám a piac nem fogja felszívni a preferált rétegeket, mert a vállalatok nem képesek kitermelni a foglalkoztatás-bővítés költségeit” – hangsúlyozta Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) elnöke. A direkt érdekeltség szerinte sokkal inkább a munkaerőre rakódó közterhek drasztikus csökkentésével teremthető meg, ez kellene, hogy legyen a stratégiai irány.

Hiányérzet

„Valóban, nem elsősorban ezekre a kormányzati lépésekre vártak a munkaadók, sokkal inkább az adótábla alakulására kíváncsiak” – hangsúlyozta a Figyelőnek Szirmai Péter, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) társelnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának vezetője is. A hátrányos helyzetben lévők alkalmazásának preferálása önmagában nem elég. „Különösen abban az esetben, ha a munkaerő-piaci kereslet és kínálat nem találkozik egymással. Márpedig évek óta ez a helyzet” – mutatott rá Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, aki példaként Hajdú-Bihar megyét említette, ahol 100 állástalan pályakezdő közül 81 humán végzettségű. Utóbbiakra akkor sem lesz helyi igény, ha bármekkora adó- és járulékkedvezményt biztosít utánuk az állam.

Bizakodó tárca

A negatív trend és a szakmai szervezetek borúlátása ellenére a munkaügyi tárca bizakodó. A januárban életbe lépett és az 50 éven felüli munkavállalókat preferáló jogszabály ugyanis – a minisztérium érvelése szerint – már bizonyított. „A megyei foglalkoztatási központok összesen 20 ezer munkavállalót kerestek meg, azt tudakolván, vállalják-e, ha kiközvetítik őket. Kilencezer azonnal igent mondott, s közülük majdnem ötezer ember azóta el is helyezkedett” – közölte Schranz Edit. Az átképzésre, továbbképzésre vállalkozók, illetve a szakképzettek közül 1700 fő úgy talált állást, hogy utánuk a munkaadó nem is vette igénybe a kedvezményt, 2800-at pedig az állami támogatásra tekintettel alkalmaztak.

Közgazdasági elemzők azonban óvatosabban fogalmaznak: idő kell, amíg a mostani jogszabályváltozások eredményei megmutatkoznak. A Corvinus Egyetem tanára szerint, ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy a száz lépés csomagjának a foglalkoztatáspolitikai része többet használ-e, mint árt, akkor a felelet: igen, többet használ. Ezzel a filozófiával kell továbbmenni, ám hatásvizsgálatokat kell végezni, hogy az államháztartás egyensúlyára tekintettel mely területeken lehet „játszani” a különféle támogatási formákkal, hogy azok nemzetgazdasági szinten is mérhető hatást indukáljanak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

3275142 01/17/2018 A young woman at a bus stop in Yakutsk. Bolot Botchkarev/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.