Dolgozni Európában? – Amszterdam

Amszterdamról első látásra a víztől csillogó jelző juthat mindenkinek az eszébe. Ez egyrészt köszönhető a várost átszelő  csatornarendszernek, másrészt annak az esőnek, amely szinte nap mint nap áztatja az épületeket, utakat és embereket. A kis kanálisok köré épült városban sétálni azonban felér egy jógaórával és egy hozzá csapott meditációval, főleg ha nem esik.

A 750 ezer lakosú holland fővárosban két állítás majdnem minden ott élőre igaz: beszél angolul, és biciklivel jár. A holland nyelv ismerete nélkül is akár évekig eléldegélhet egy külföldi, és az autója kulcsát is elzárhatja szekrényébe a hétköznapokon. A mindennapos sétákat sem megnyugtatásunkra érdemes beiktatni a programunkba, hanem csak az élvezet kedvéért.

Hollandia sem olcsó A magyar pénztárcához mérve Amszterdamban sem olcsó az élet. Egy kétszobás kislakás bérleti díja havonta 700-800 euró, a belvárosban még drágább. Az élelmiszerek a Dirk, C100, Lidl, Aldi nevű diszkontláncok boltjaiban akár 20 százalékkal alacsonyabb áron is megkaphatók, mint a többi üzletekben. Egy kis ízelítő az átlagos árakból: 1 liter tej 0,7 euró, 1 csomag szeletelt kenyér 1,1 euró, 1 kg sonka legalább 10 euró, 1 kg sajt pedig 5 eurónál kezdődik.

Kerékpárra fel!

A bicikliutak úgy szelik keresztül-kasul Amszterdamot, mint testünket véredényeink. Biztonságosan és gyorsan lehet közlekedni rajtuk az egyébként nem nagy területre nyújtózkodó városban. Ahogy egy Amszterdamban élő magyar fogalmazott frappánsan: a város biciklivel 40 perc széles és 40 perc hosszú. Feltehetően ennek a területi szűkösségnek is köszönhető, hogy mindenki a biciklivel közlekedést részesíti előnyben. Autója pedig majd mindenkinek van, de a városon belül eszükbe sem jut beindítani a motort. Inkább nagyobb utakra használják.

Mindezek ellenére a dugók nem ritkák, de leginkább a fővárosba vezető utakon. A pici Hollandiában ugyanis gyakori, hogy az emberek más városban élnek, és más városban laknak. Ezért csúcsidőben zsúfoltak az autópályák és a főváros körüli körgyűrű.

Van azonban még egy ok, amiért a hollandok biciklimániások. Bár a tömegközlekedés rendkívül jó, a járatok gyakran és pontosan járnak, és bármilyen célpontot meg lehet velük közelíteni, a jegyárak igencsak borsosak. A két zónára érvényes vonaljegy például 2,4 euró, a kétzónás hetibérlet 17,7 euró, a havi 57,9 euró. Bővebb információkat az amszterdami tömegközlekedési vállalat honlapja szolgáltat.

A Schiphol reptér Amszterdamtól 18 kilométerre fekszik, leggyorsabban vonattal érhető el. A központi pályaudvarról minden tíz percben indul egy járat a repülőtérre, melynek menetideje 15 perc.


Hol érdemes lakni?

A belváros csatornái melletti lakások a szuperluxus kategóriába számítanak, a grachtok környékének árait csak az ötven feletti, jómódú hollandok engedhetik meg maguknak.

Ennél fiatalosabb, ám áraiban még mindig kicsit borsos a Jordaan negyed, még szintén a belvároshoz tartozik, de juppik és

Hivatalos szervek Bevándorlási Hivatal Adóhivatal Munkaügyi Hivatal Hollandiai Magyarok Szovetsége

művészek lakják. Közülük is inkább csak a hollandok engedhetik meg maguknak az ottani árakat. A De Pijp már nem tartozik szorosan a belvároshoz, de közvetlen mellette található, főleg fiatalok lakta, nagyon kellemes városrész. Itt már jóval több külföldi él, de a drágasági versenyben ez a kerület még mindig a harmadik helyen található.

Kellemes, izgalmas és már olcsóbb az Indische Buurt városnegyed. Rengeteg bevándorló lakik itt, de éppen a kultúrák keveredése miatt igazán izgalmas hely.

A túlóra ismeretlen Hollandiában nemcsak a közszféra dolgozóiról lehet elmondani, hogy fél ötkor kiesik a toll a kezükből. Még a magántulajdonban lévő cégeknél is teljesen normális, hogy senki sem túlórázik, hanem a hivatalos munkaidő lejártával hazamegy. A napközbeni, hosszú, kollégákat összehozó ebédek híján a külföldieknek valamilyen más alkalmat kell keresniük a jó munkatársi viszony kiépítésére. Általában mindenki csak egy hideg szendvicset ebédel. Léteznek viszont rendszeres vállalati rendezvények, például focimeccs vagy színház, amelyek összehozhatják a munkatársakat. Baráti viszonyra azonban nem érdemes túl korán számítani, a hollandok meglehetősen távolságtartók.

Munkaerőpiac – több a munkavállaló

Amszterdamra is igaz, ami az összes többi uniós városra, hogy magasan kvalifikált munkaerőre jelenleg nincs igazán kereslet, míg a jól képzett szakmunkásokat vagy betanítható munkásokat szívesen várják. A holland diplomásoknak sem könnyű elhelyezkedniük, azok érnek a leggyorsabban célba, akik nagy kapcsolati tőkét gyűjtöttek: szinte minden cégnél kérnek ajánlást.

Feketemunkára sem számíthat ideiglenes megoldásként a külföldi, a munkaadók nem szívesen alkalmaznak illegálisan senkit, inkább vállalják a papírmunkát. Igaz, feketemunkára szinte senkinek sincs esélye, mivel a városba költözéskor kötelező a regisztráció, ehhez vagy tanulmányi szerződésre, vagy munkavállalási engedélyre van szükség. A magyarok számára az EU tagság sajnos Hollandiában sem hozott nagy könnyebbséget. A munkavállalási engedély megszerzése továbbra is körülményes és drága. Megéri keresgetni, a hollandok igazán nem keresnek rosszul az unió többi államához viszonyítva, a havi átlagbér körülbelül nettó 1400 euró.

Állásra azok számíthatnak, akik a szolgáltatási szektorban (bankok, biztosítók) vagy turisztikai cégeknél szeretnének elhelyezkedni. A nagy

Megélhetés A havi megélhetéshez Amszterdamban legalább 1000 euró szükséges.

holland multinacionális cégek, mint például az Unilever, székhelyei általában más holland városokban találhatók. Érdemes több hivatalos munkaügyi központba is betérni, bár szinte csak fizikai vagy egyszerűbb irodai munkát lehet ott szerezni, tanácsaik jól jöhetnek a kezdetekben.

Álláshirdetéseket a ViaVia és Marketplaats oldalakon találhatunk sokat, mindenesetre a helyiek hagyományosan ezeket az újságokat böngészik munkakeresés céljából. A magán-állásközvetítők hirdetései szintén segítségére lehetnek az állásra vágyónak.

Hollandiában a legjobb

Az németalföldi országban Amszterdam kulturális élete a legizgalmasabb. A gazdag államnak van pénze meghívni a legnevesebb kortárs művészeket, híres gyűjteményeket a fővárosba. És az állampolgárok szívesen is áldoznak az ilyesfajta szórakozásokra. Egy kiállításra körülbelül 5-10 eurót kell szánniuk az ott élőknek. Amszterdam komolyzenei élete is kiváló, ámbár egy koncertjegy legalább 25 euróval kurtítja meg vagyonunkat.

Szórakozóhelyekkel, kávéházakkal és éttermekkel szinte a túlcsordulásig tömött a város. Csak a Leidseplein téren rengeteg étterem, mulató sőt színház is található.

A moziba járóknak alkalmanként 7-10 eurót kell otthagyniuk egy jegyért, és a szórakozóhelyek sem olcsóak, csak a belépő legalább 10-15 euró. Ha már bent vagyunk, egy pohár sörért 2,5 eurót kell áldoznunk.

Családi élet: kicsit más

A kismamák 6 hónapig kapnak állami támogatást a szülés után – viszont visszaveszik őket 4 órás részmunkaidőre. A gyerekek többsége „child care” nevű délelőtti bölcsődébe jár. Négyéves koruktól 12. életévük betöltéséig általános iskolába járnak. Utána a négyéves szakiskolákból szakmunkások kerülnek ki, a többiek az 5 éves szakközépiskolát vagy a 6 évig tartó gimnáziumot választhatják. Egyetemre csak a gimnáziumban végzettek mehetnek, a főiskola előfeltétele minimum szakközépiskola. A felsőfokú képzés tandíjmentes, és felvételi vizsga sincs. Léteznek olyan szervezetek, amelyek segítenek a bevándorlók gyermekeinek nyelvi felzárkóztatásában.