Pénzügy

Kapcsolati háló – biztos karrier

admin
admin

2002. 09. 11. 12:23

Kapcsolatok nélkül nehezebb. A munkaerőpiac befolyásolásának leghatékonyabb eszköze a networking. Akinek nem megy a nyomulás, az is megpróbálkozhat az itt leírt networking technikákkal.

“Egyszerre kezdtünk dolgozni a kollégámmal. Ugyanolyan idős, mint én, ma mégis sokkal előrébb tart, sokkal érdekesebb munkákat kap. Két perc alatt mindenkivel puszipajtás, komoly szakemberek hívják meg, segítsen nekik. Kár, hogy én nem vagyok ilyen nyomulós.” Ismerős panasz? Nemcsak a régi rendszerben múlt a kapcsolatokon minden. Az utóbbi tíz év tapasztalata után be kell látnunk, a kapcsolatok a piacgazdaságban is hasznosak, elengedhetetlenek.

A netwroking technikáját külföldön már évek óta használják a tudatos kapcsolatépítésre, sőt Amerikában az álláskeresés legfontosabb eszközeként tartják számon. Európában kicsit visszafogottabbak az emberek, de ma már azok sem engedik meg magunknak a kapcsolatok elhanyagolását, akiknek nem megy a nyomulás.

Mi a networking?

Elengedhetetlen

A magyar emberi erőforrás szakemberek szerint csupán az állásajánlatok 15 százalékát hirdetik meg valahol. Ezt külföldön felmérések is bizonyítják. A munkavállalók közel 90 százaléka az állások 15 százalékára jelentkezik. Nem csoda, ha nagy a verseny. Akik ügyesebbek, a rejtett munkaerőpiacra is bejuthatnak, ahol a Kánaán vár rájuk.

Ha valaki egy rendezvényen legszebb mosolyával mindenáron a fontos emberek közelébe igyekszik kerülni, és rendkívül szellemesen társalogva névjegykártykat osztogat, az nem networking, hanem nyomulás, finomabban szólva: “klasszikus értelemben vett kapcsolatépítés”. Erre csak azok képesek, akiknek a természetéből fakad. A többségnek azonban nem áll jól.

A modern networking technikák ezzel szemben inkább a civil szféra önszerveződési mechanizmusával írhatók le. Legfontosabb közös jellemzőjük, hogy netwroking során az ember nemcsak kap, hanem ad is.

Amerikai módi

Amerikában, ahol a “self made man” a társadalom alapkövét jelenti, a networking sokkal inkább a személyes eladásra épül. Nem véletlen, hogy ott a leghatékonyabb álláskeresési technikának tartják. Tőlünk, európaiaktól ez a fajta hozzáállás messzebb áll, de a kapcsolatok tudatos menedzselése és kihasználása talán nekünk is menne. Akinek kedve van, megpróbálhatja:

Hogyan kezdjünk hozzá? Készítsünk listát az összes ismerősünkről, barátokról és munkahelyi kapcsolatokról egyaránt. Amerikai szakértők azt ajánlják, először egy e-mailt küldjünk mindenkinek, amelyben elmagyarázzuk helyzetünket, karriercéljainkat. Közelebbi ismerőst fel is hívhatunk. Először érdeklődjünk hogyléte felől. Egy idő után biztosan vissza fog kérdezni, ekkor elmondhatjuk, hogy éppen álláskeresésben vagyunk. Aki idegenkedik attól, hogy a barátságot ily módon felhasználja, az gondoljon arra, hogy fordított esetben biztosan megtenne egy ilyen szívességet. Tehát: ne habozzon, tárcsázzon!

százalékos esély

Az interjúra való bejutás valószínűsége:
• Önéletrajzunk szétküldésével: 5-10 %
• Álláshirdetésekre való válaszadás útján: 5-10 %
• Harmadik fél beajánlása révén: 10-20 %
• Kapcsolati háló működtetésével: 70-80 %

Hogyan viselkedjünk egy találkozón? Miután felvettük a kapcsolatot összes ismerősünkkel, biztosak lehetünk abban, hogy találkozókra is sor fog kerülni, ha nem is mindegyikkel. A beszélgetésen legyünk barátságosak, de jól érthetően, köntörfalazás nélkül magyarázzuk el céljainkat. Ezek után kérjünk tanácsot partnerünktől. Szakértők azt ajánlják, ne mi irányítsuk a beszélgetést, 80 százalékában inkább hallgassunk, és csak 20 százalékában beszéljünk. Végül kérdezzük meg, kiket tudna még ajánlani, kihez fordulhatnánk. Cseréljünk névjegykártyát, beszéljük meg közösen a következő lépést, és természetesen ne felejtsük el köszönetünket kifejezni.

Kérdések, amelyeket mindenképpen fel kell tennünk. A találkozók során a végső cél egy olyan ember nevének megszerzése, aki mindenképpen tud segíteni nekünk, akihez ismerősünk is be tud ajánlani. Túl direktek azonban nem lehetünk, a legjobb kérdés, amit ilyenkor feltehetünk: “Szerinted kivel tudnék még beszélni ez ügyben?” Ezt semmiképp se hagyjuk ki!

Egyéb kérdések, amelyek még hasznosak lehetnek: Van valamilyen tanácsod vagy ötleted a számomra? Ismersz olyan szervezetet, ahol én alkalmas munkaerő lennék? Szakmailag felkészültebbnek kellene lennem? Van olyan cikk, amit el kellene olvasnom? Mit tennél, ha a helyemben lennél?

Hogyan fejezzük be a találkozót? Mindenképpen beszéljük meg, mi lesz a következő lépés, találkozó, e-mail, telefon. Akivel csak egyszer lépünk kapcsolatba, az nem lesz a kapcsolati hálónk része. Tegyük aktív szereplővé partnerünket is. Csatoljunk vissza ötleteire búcsúzáskor: elolvasom a cikket, amit ajánlottál. Ezekkel a lépésekkel biztos, hogy kiterjedt kapcsolati hálóra tehetünk szert és előbb utóbb munkát is találunk, de ezek a kapcsolatok később sem jönnek rosszul.

Európai módi

Európában kicsit visszafogottabbak az emberek, sokkal inkább a szakmaiságra alapozzák jó kapcsolataikat. “Számomra is szimpatikusabb, ha valaki jó szakmaiságra alapozva épít kapcsolatokat, és nem a nyomulásával – mondta a FigyelőNetnek a Job4smarts egyik munkatársa. – Azok, akik egy jobb ajánlatra várva bármikor elhagynák munkahelyüket, nem lehetnek jó munkaerők.”

Az óceán innenső partján inkább úgy értelmezik a networkinget, mint virtuális vagy valós találkozások sorát, ahol az egyenrangú felek tapasztalatokat és tudást cserélnek. Az adok-kapok egyensúly itt sokkal fontosabb, a szakmai szervezetek súlya nagyobb. A személytelenebb forma itt jobban érvényesül, az európaiak inkább az internet segítségével szereznek tartós, jól működő kapcsolatokat. Így nem kell összekeverni a barátságot a munkával, csak akkor válik egy kapcsolat szorosabbá, ha mindkét fél úgy akarja.

Hazai példák

Magyarországon is egyre több ismerősi kör alakít levelezőlistákat az egyetem elhagyásával, ahol nem csak személyes leveleket, hanem állásajánlatokat is küldenek egymásnak. Egyre több olyan társaság vagy fórum van, amelyeknek bárki akadály nélkül tagja lehet. A Junior Chamber Magyarország fiatal üzletembereket hoz össze az interneten. A Szervezetfejlesztők Magyarországi Társaságának tagjaként ugyan online fórumokon nem lehet tapasztalatot cserélni, de a tagként feltűntetve máris sok kapcsolatra tehetünk szert. A Magyar Business Leaders Fórum tagjaként pedig a felsővezetők tehetnek szert kiváló kapcsolatokra. Érdemes ezeket a szervezeteket felkeresnünk, és tagként a szakmánk vérkeringésébe kerülni.


Európában a kulcsszó a levelezőlista. Németországban például rengeteg honlap létezik, ahol egy adott szakmához tartozó emberek levelezhetnek egymással. Ilyen például a médiában dolgozó nők levelezőlistája, vagy a hrblue nevű oldal, ahol humán erőforrás szakemberek léphetnek kapcsolatba egymással.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.