2018 óta évről évre látványosan emelkedik az államtitkárok, a miniszterek és nem utolsósorban a miniszterelnök fizetése.
- Amint a 24.hu beszámolt róla, július 1-jével mintegy 14 százalékkal, havi bruttó 2,65 millió forintra növelték az államtitkári fizetéseket, s ugyanilyen arányban, 3,53 millióra a legtöbb miniszter illetményét. (A kormánytagok fizetéséről egy ideje már nem jogszabály rendelkezik, hanem azokról a kormányfő dönt.) Az ötmilliós fizetési kategóriában lévő tárcavezetők viszont 27 százalékos emelésnek örülhettek, Nagy Márton nemzetgazdasági és Lantos Csaba energiaügyi miniszter így már bruttó 6 millió 362 ezres fizetést kap. Orbán Viktor havi illetménye ezzel párhuzamosan bruttó 6 millió 539 ezer forintra nőtt (a képviselői tiszteletdíjával együtt), az EU-s kormányfők közül az ő fizetése a legmagasabb az átlagbérhez képest.
- A trend hasonló volt a korábbi években is: 2023-ban a legtöbb miniszter járandóságát 17,5 százalékkal növelték.
- Mindez azt követően történt, hogy 2022-ben rászakadt a bőségszaru a kormánytagokra, az ötödik Orbán-kabinet megalakulása után jellemzően 33 százalékos volt a miniszterek illetményemelése, míg az államtitkároké a 10 százalékot közelítette.
- A 2018 és 2020 közötti évek kapcsán pedig lapunk kimutatta, hogy a kormánytagok, államtitkárok, helyettes államtitkárok, valamint kormánybiztosok és miniszteri biztosok bértömege megduplázódott.
Az államigazgatásban dolgozók szégyellik a fizetésüket
Az elmúlt években folyamatosan reálkereset-csökkenést szenvedtek el az államigazgatást működtető kormánytisztviselők és a köztisztviselők. Körükben 2018 óta csak egy ízben, a 2022-es parlamenti választást megelőzően történt egy átlagosan 10 százalékos illetményemelés. A területi közigazgatásban körülbelül 29 ezer munkavállaló dolgozik, egyebek közt a kormányhivatalok, a kormányablakok és a földhivatalok, valamint a munkaügyi hivatalok, a nyugdíj-, és közegészségügyi hatóságok munkatársai tartoznak ide. További, mintegy 27 ezer közszolga az önkormányzati közigazgatásban dolgozik.
Jelenleg ebben a közel 60 ezres munkavállalói csoportban
– hívta fel lapunk figyelmét Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.
Bár a kormánytisztviselőkre, közszolgálati tisztviselőkre bértábla vonatkozik, mely besorolási fokozattól függően az átlagbérnél magasabb, felső határként akár milliós nagyságrendű illetményeket határoz meg, az érdekképviseleti vezető szerint ez a rendszer leginkább arra alkalmas, hogy elfedje azt: a munkatársak oroszlánrésze nettó 210–220 ezer forint körüli fizetésen tengődik.
A legalacsonyabb, de az ágazatban átlagosnak tekinthető illetmény természetesen a garantált bérminimum-emelkedés mértékével minden évben nő, ám már így is alulmúlja például a pályakezdő pedagógusok bérszínvonalát.
A köz- és kormánytisztviselők körében nem jellemző, hogy az alapfizetés mellett pluszjuttatásokat kapnának. Kivétel a munkába járás költségtérítése, de az állam ennek esetében is csak a 18 forint/kilométeres minimumot hajlandó megfizetni, miközben a dolgozók akár kilométerenként 30 forintot is kaphatnának adómentesen. A szakszervezeti vezető megemlítette még, hogy a csekély illetményekhez a megbecsülés hiánya társul, a dolgozók nemhogy ajándékban, még üdvözlőlapokban sem részesülnek. A köztisztviselők és kormánytisztviselők napja 2017 óta hivatalosan nem munkaszüneti nap, a dolgozók jelentős részének akkor is munkába kell állnia.
A rendkívül alacsony fizetésben részesülő, gyakorta két-háromdiplomás emberek számára nem alternatíva, hogy Ausztriába menjenek konyhai kisegítőnek. Sokan küzdenek megélhetési problémákkal, és leginkább csak szégyenkezni tudnak amiatt, hogy ilyen helyen dolgoznak
– kommentált Boros Péterné.
Komoly feszültséget okoz az is, hogy a keresettebb munkakörben dolgozók – informatikusok, gazdasági szakemberek – érdemben magasabb fizetéshez jutnak, mint azok a közszolgák, akik akár évtizedek óta a hivataloknál dolgoznak. Kiemelt fizetésben pedig csak a kis számú, vezető beosztású tisztviselő részesülhet.
Ennek megfelelően a közigazgatásban jellemző a munkavállalók elvándorlása, és óriási mértéket öltött a létszámhiány. Az MKKSZ folyamatosan jelezte a problémákat Szalay-Bobrovniczky Vincének, Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárnak, valamint a kancelláriaminiszternek és a kormányfőnek is. Legutóbb májusban, a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum keretében tettek javaslatot arra, hogy a nagyfokú elvándorlás megállítása érdekében éves, 25 százalékos mértékű bérfejlesztés történjen, ami az állományra egységesen vonatkozik. Azt is felvetették, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2022/2041-es minimálbér-irányelvét a közigazgatási munkahelyeken is szükséges lenne érvényesíteni. A kormányzat eddig nem reagált a javaslataikra.
A szakszervezet számára komoly akadály, hogy a közszféra érdekképviseletei nem vehetnek részt a minimálbér-trágyalásokon, noha ez létkérdés lenne, mivel a dolgozók többségének illetményét a garantált bérminimumhoz igazítják.
Még a problémák feltárásáig sem jutnak el
Boros Péterné szerint a dologi kiadásokat nézve is lépten-nyomon tetten érhető a nadrágszíjhúzás az államigazgatásban. Bár a kormányhivatalokat uniós támogatásból felújították az elmúlt években, a kirendeltségeken dolgozók rendszeresen szembesülnek azzal, hogy nincs WC-papír a mellékhelyiségben, és egy-egy kiégett villanykörte cseréjéért is „kunyerálni” kell.
Emellett úgy látja, hogy a közigazgatási munkahelyeken a kiemelt fizetésért dolgozó vezető tisztviselőket politikai alkalmasság alapján válogatják ki, ők pedig munkafelügyelőként viselkednek, és büntetik azokat, akik a gondjaikat szóvá merik tenni.
A dolgozók véleménynyilvánítása nem érintheti a politikát, amit a hivatalokban úgy értelmeznek, hogy a munkáltatót nem lehet bírálni. Így még a problémák feltárása is falakba ütközik. Az MKKSZ-elnök szerint jelzésértékű volt, amikor a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjét kirúgták, mert kritikus szakvéleményt írt a debreceni akkugyár ügyében. A beszámolók alapján a hivatali dolgozók gyakran szembesülnek azzal, hogy Facebook-bejegyzéseiket a munkáltató monitorozza, és a kormányt kritizáló posztok miatt figyelmeztetés vagy akár elbocsátás is járhat.
Állami vállalatok: nem tudni, hogy honnan lehet még spórolni
Egy augusztus 1-jei kormányrendeletben Orbán Viktor előírta, hogy a 100 százalékos állami tulajdonú gazdasági társaságoknak spórolniuk kell, elsősorban a személyi jellegű ráfordításai terhére. A cégeknél a 2023. évi számviteli beszámoló szerinti személyi ráfordítások 5 százalékának négy hónapra eső időarányos részével megegyező összeget kell megspórolni az idei év hátralévő részében, s ha ezt nem teljesítik, a fennmaradó összeg kétszeresét kötelesek megtakarítani jövőre.
Fontos hangsúlyozni, hogy
Bár a legnagyobb ellenzéki párt már fel is kapta a témát, hogy az állami vállalatoknál csökkennek a bérkifizetések, a döntés alól 27 társaság kapott mentességet. Ezek közé tartoznak a legnagyobb munkáltatók: egyebek közt a MÁV és a Volánbusz, a Magyar Posta és az MVM Energetika Zrt.
Lapunk több szakszervezeti vezetőt is megkeresett annak kapcsán, hogy mit érdemes tudni az új rendelkezésről, de konkrétumokat egyelőre senki sem tudott említeni.
Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a minisztériumok augusztus 15-éig hozhatnak döntést a takarékossági intézkedésekről, így a részletek egyelőre nem ismerhetők meg. A rendelet szövege szerint „elsősorban” a személyi jellegű kiadásokon kellene spórolni, ami nem zárja ki a más típusú, például a működési költségeken történő spórolást sem. Sok múlhat azon is, hogy az egyes tárcák hogyan és mely társaságokat érintően hozzák meg a döntést, mert amennyiben több állami vállalat tartozik egy-egy minisztériumhoz, akkor általánosan kell értelmezni az 5 százalékot, így nem biztos, hogy mindenhol egységesen 5 százalék lesz az előírt spórolás.
A LIGA elnöke ugyanakkor a kisebb szereplőknél sem lát mozgásteret a spórolásra. „Összességében” kifeszített az állami vállalatok költségvetése, minden forintért meg kell küzdeni.
Ilyen helyzetben tovább szorítani a kiadásokat, szinte lehetetlen.
– jelentette ki.
Éppen ezért nem zárható ki, hogy a bérszínvonal csökken, vagy munkahelyek szűnnek meg egyes vállalatoknál. A dologi kiadások lefaragása ugyanakkor a működést érintő problémákat okozhat.
