Koszticsák Szilárd / MTI
Belföld

A „rangkórság” ára: két év alatt duplájára nőtt az állami vezetők bértömege

Hiába ígérte Orbán Viktor a 2010-es kormányalakításakor, hogy nem lesz jellemző a „rangkórság” és a „kormányzati dáridó” a kormányára, a számok nem feltétlenül ezt az ígért visszafogottságot jelzik: tíz év alatt ugyanis megháromszorozódott az állami vezetők száma, a bérkeretük pedig ötszörösére nőtt, főleg az elmúlt pár év bőkezű illetményemeléseinek köszönhetően. Az elmúlt két évben megduplázódott a fizetésükre fordított összeg.

Látványosan elszálltak az állami vezetők fizetései, és nem csak az illetményük, hanem a létszámuk is szépen gyarapodott: mindez jól látszik az évenkénti zárszámadás számaiban is. A kormánytagok, államtitkárok, helyettes államtitkárok, valamint kormánybiztosok és miniszteri biztosok bértömege szinte pontosan megduplázódott 2018 és 2020 között: 4 milliárd 684 millióról 9 milliárd 356 millió forintra nőtt. Többen is lettek. 2018-ban még csak 343 állami vezetőt tartottak nyilván a zárszámadási törvény mellékletében (pedig a 2018-as választás után több minisztert és államtitkárt is lecseréltek, emiatt több pozíció is duplán szerepelt a statisztikában), 2020-ban már 596-ot.

A kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok, miniszteri biztosok, miniszterelnöki megbízottak száma két év alatt 33-ról 61-re nőtt. 2021. októbere óta például van kormánybiztos (Ruszó Gyula), aki az Indonéz Köztársaság közúthálózata útdíjfizetési rendszerének létrehozásának és fejlesztésének támogatásáért felel. A rekorder Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, aki tárcája mellett még öt területet (a debreceni autóipari központért, az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónáért, a Budapest–Belgrád vasútvonalért, a Fudan Egyetemért, a Budapest Airport megvételéért) felügyel. Bár maga Palkovics nem vesz fel ötszörös illetményt a kormánybiztosi tisztségeiért, két év alatt 385 millió forintról 867 millióra nőttek a költségvetés kiadásai a biztosok díjazása miatt.

Az állami vezetők juttatásai sok évig változatlanok voltak, az elmúlt pár évben azonban elkezdték megemelni ezeket: a miniszterek fizetése pár év alatt 1,1 millióról közel kétmillió forintra (a két tárca nélküli kormánytag 5 millió forintot kap), az államtitkári illetmény 997 ezer forintról 1,75 millió forintra (a képviselő-államtitkárok 1,3 millió forintot kapnak az 1,2 milliós képviselő tiszteletdíjuk mellé) nőtt, a helyettes államtitkároké és a miniszteri biztosoké pedig 748 ezerről 1,3-1,65 millió forintos sávba emelkedett. Egyedül a miniszterelnöki illetmény nem változott, ugyanúgy 1,5 millió forint, mint 2010 előtt is volt (Orbán Viktor emellett még megkapja a képviselői alapilletményt is), így ma már egy helyettes államtitkár is magasabb fizetést kaphat a kormányfőnél.

A választott állami tisztségviselők száma nem változott két év alatt. Az öt legfőbb közjogi méltóság mellett (a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróságának elnöke, a Kúria elnöke) a jogszabályok szerint ide sorolhatók még az országgyűlési képviselők, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék vezetői, a legfőbb ügyész, az AB tagjai. 2018-hoz képest kis híján kétszer annyiba kerültek a költségvetésnek 2020-ban: 2018-ban még csak 502 millió forint volt a bértömegük, ami 2020-ra már 949 millió forintra szökött fel. Ez annak a bőkezű illetményemelésnek köszönhető, amely a korábbi, átlagosan másfél millió forintos havi fizetésüket 3-4 millió forintra emelte tavaly januártól. Így az Alkotmánybíróság 15 tagjának bérkerete 279 millióról 495 millió forintra ugrott, Áder János köztársasági elnök 18,4 millió forint helyett már 37 millió forintot vihetett haza 2020-ban. A legjobban talán az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke járt, a dokumentum szerint 57,7 millió forintról 138 millióra nőtt a juttatásuk 2020-ra.

Ha hosszabb időtávból vizsgáljuk a számokat, akkor még vadabb emelkedést láthatunk. 2011-hez képest ötszörösére nőtt az állami vezetőknek fizetett illetménytömeg, mivel akkor még csak 181 állami vezetőt tartottak nyilván a mostani 596-tal szemben, akiknek akkor a bérük is szerényebb volt. Akkor még tartotta magát Orbán Viktor ahhoz, amit a kormányalakításkor mondott 2010-ben, mely szerint „se rangkórság, se kormányzati dáridó” nem lesz jellemző az akkor meghirdetett Nemzeti Együttműködési Rendszerére. Ennek szellemében kevesebb miniszterrel és minisztériummal indította a kormányzását, mint amennyivel korábban a szocialisták vezették az országot. 2009-ben 16 miniszter volt, ami kilencre csökkent a kormányváltás után. Államtitkári szinten azonban már nem jött össze a spórolás, míg a Bajnai-kormányban összesen 41 államtitkár, illetve ilyen besorolású vezető volt, addig 2011-ben már 51 államtitkárt tartottak nyilván (2020-ra már 218 darab volt belőlük). Helyettes államtitkárból (a baloldali kormányzás idején szakállamtitkároknak nevezték őket) is több lett, 97-ről 119-re hízott a számuk 2009-ről 2011-re.

A kormánybiztosok és miniszteri biztosok tekintetében is „dáridóznak” Orbánék, 2011-ben még csak két ilyen pozíció volt, azóta számuk exponenciálisan növekszik: 2020-ra már 61 ilyen tisztség lett. Pár érdekesebb területet felügyelő kormánybiztost már feljebb felsoroltunk, de itt megemlíthetjük, hogy van már miniszteri biztosa a magyar zenei nevelésnek, miniszteri biztos felel az űrkutatásért, a frankofón ügyekért, a mohácsi csata évfordulójáért vagy éppen a Cirkuszközpont felállításáért. A biztosok munkájáért több mint másfél milliós havi fizetés járhat.

Úgy nézett ki, hogy a parlamenti képviselőkön lehet majd spórolni, többek között ezzel az indokkal csökkentették a létszámukat 386-ról 199-re még 2014-ben. Az azt követő ciklusra ez érvényes is volt,  a korábbi 4 milliárd forintos éves bértömeget 2,6 milliárdra szorították le. De azóta úgy megemelkedtek a képviselői tiszteletdíjak (az alapfizetés már meghaladja az 1,2 millió forintot), hogy a fele annyi honatyának 2020-ban már közel 5 milliárd forintnyi illetményt fizettünk a zárszámadási törvény adatai alapján, az idén pedig várhatóan az 5,5 milliárdot is elérheti az összfizetésük. Jövőre automatikusan újabb tíz százalék körüli fizetésemelésre számíthatnak, mivel az alapilletményük a bruttó átlagkereset-növekedéssel együtt gyarapodik.

Ajánlott videó