A július 8-i Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely a „háborúellenes akciótervet”, amelynek keretében minden olyan multinacionális vállalatnak
kell fizetnie, mely úgymond extraprofitra tett szert a háborús időkben, vagyis
- a bankszektornak,
- a „multiknak” (feltehetően itt a kiskereskedelmi láncokra gondolt a miniszter)
- és az energiacégeknek.
Ebből a hozzájárulásból csak az idei évre közel 400 milliárdos pluszbevételre számít a kormány.
A kancelláriaminiszter egyéb, a költségvetést érintő lépésről nem ejtett szót, ám még az aznap esti Magyar Közlönyben kihirdették, hogy a kormány 369 milliárd forinttal vágta meg az idei büdzsé kiadási oldalát. A listából látható, hogy a költségcsökkentés számos minisztériumot és sokféle állami fejlesztést, közszolgáltatást érint.
Annak körülményei nem ismertek, hogy az orosz-ukrán háború jelenleg – a mélybe zuhant energiaárak mellett – közvetlenül milyen negatív hatást gyakorol a magyar gazdaságra. Annak háttere is homályos, hogy egyes hazai vállalatok mikor nyerészkedhettek a háborúból. Az viszont nyilvánvaló, hogy a költségvetés drámai helyzetben van.
A hiány június végére 2656,4 milliárd forintos rekordszintre lőtt ki, ami az eredeti éves terv közel 106 százaléka. Magyarországon volt a második legmagasabb a költségvetési deficit az EU-ban, ami hosszú távú trend következménye, hiszen évek óta 6 százalék körüli vagy feletti szinten van a deficit. Emiatt nemcsak az ellenzéki pártok, hanem az S&P hitelminősítő is arra hívta fel a figyelmet a júniusi választások előtt, hogy a kormány megszorításokra készül.
Nagy meglepetést tehát nem okozott, hogy egy hónappal később össze is állt, egy
Az intézkedések több olyan elemet tartalmaznak, amelyek a lakosság pénztárcáját megkurtíthatják.
Hozamcsökkenést hoz a banki intézkedéscsomag
Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly nyáron jelentette be, hogy a kormány 2024-ben megkezdi az extraprofitadók kivezetését a bankok, a gyógyszergyártók és az energiaszolgáltató cégek esetében. A kabinet akkoriban vállalást is tett az Európai Bizottság felé arra, hogy a támogatások lehívása feltételeként fokozatosan kivezeti a különadókat. Mostanra körvonalazódott, hogy ez csak a gyógyszergyártók és a távközlési szektor esetében valósul meg, náluk is csak 2025-től, a banki különadó és az extraprofitadó mértéke változatlan marad, a védelmi hozzájárulás keretében pedig újabb terheket rónak a bankolás költségeire augusztus 1-jétől.
Részletszabályok hiányában egyelőre nem egyértelmű, hogyan áll össze a várhatóan 400 milliárdos bevételnövelő csomag. Az eddigi bejelentések alapján ugyanis a bankokat terhelő adóemeléssel maximum fele ekkora pluszbevételhez juthat a kormányzat. Vagyis nem kizárt, hogy újabb, jelentős sarcokkal egészítik ki a csomagot.
A Concorde Értékpapír Zrt.-nél ugyanakkor úgy számolnak, hogy a kormány a költségvetésbe már betervezett befizetéseket is hozzáadta a csomaghoz, így a 2024-es bevételi struktúrára a következő becslést adta:
- a kormány a bankok devizaműveleteire devizaátváltási illetéket vet ki, így a deviza tranzakciós illetékből 160 milliárd folyik be a büdzsébe.
- Emelik a bankok által fizetett tranzakciós illeték mértékét, így az egyéb banki tranzakciós adókból 100 milliárd,
- az energiaadó-emelésből 100 milliárd,
- egyéb adóbevételből (valószínűleg főleg a kiskereskedelmi szektorban) 40 milliárd forinttal kalkulálnak a költségvetésben.
A kormány igyekszik megakadályozni, hogy a pénzügyi terhek növekedését a bankok áthárítsák ügyfeleikre, ezért díjemelési stopot vezet be a lakossági számlákhoz kapcsolódó díjak, költségek és egyéb fizetési kötelezettségekre.
