A Talgo S.A. megszerzésére 619 millió eurós vételárral (mintegy 240 milliárd forint) jelentkezett be a magyar Ganz-MaVag Europe Zrt. projektcég. A tőzsdén jegyzett Talgo részvényeire április elején tett részvényenként 5 eurós ajánlat az akkori záróárhoz képest 14 százalékos prémiumot jelentett. A külföldi sajtóbeszámolók szerint ez elég meggyőző volt a Talgo legnagyobb tulajdonosai számára, ám spanyol kormánykörökben korántsem ilyen egyértelmű az ügylet támogatása. Stratégiai cégek esetében a spanyol kormány jóváhagyása szükséges a felvásárláshoz, a Talgo pedig stratégiai jelentőségűnek számít, mivel hozzáfér az ország vasúti hálózatáról és nemzetbiztonságáról szóló érzékeny információkhoz.
Óscar Puente, a baloldali spanyol kormány közlekedési minisztere felől ugyanakkor olyasmi hangzott el még márciusban, hogy „mindent megtesznek” a magyarok megállítása érdekében. Attól tartanak ugyanis, hogy orosz befektetők vagy maga az orosz állam áll az akció mögött.
A felvásárlásra bejelentkezett Ganz-MaVag Europe Zrt.-t tavaly év végén kifejezetten erre a projektre gründolták, papírforma szerint 55 százalékos tulajdonosa a Ganz-MaVag Holding Kft. (közvetetten a Solva II. Magántőkealap, amelynek főrészvényese Törő Csaba, az alapkezelő a Hernádi Zsolt vezette Mol Nyrt.-é), a kisebbséget pedig – bár ez az Igazságügyi Minisztérium naprakész cégnyilvántartásából nem derül ki, a magyar állam nagybevásárlásait intéző Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. birtokolja. Az Igazságügyi Minisztérium cégnyilvántartásában ugyan nem látszik a Corvinus-tulajdonlás (a szabályok szerint nem is kell feltüntetni az 50 százaléknál kisebb tulajdonost), de a hvg.hu kikotorta, hogy még februárban 6750 euróval besunnyogott a vonatbizniszbe a magyar állam. A Corvinus vesz részt az olyan nagy akciókban, mint amilyen az összesen 660 milliárd forintos Vodafone Magyarország Zrt. kivásárlása volt, de ezt a céget jelölték ki a Budapest Airport Zrt. 80 százalékának megvételére is.
A Talgo egyébként a tavalyi tőzsdei jelentésében imponáló adatokat közölt: az árbevétele 652 millió euróra, rekord szintre nőtt, ugyanez a helyzet a 4,2 milliárd euróra hízott a rendelésállományával, és közben a nyereségtermelő képessége is nagyot ugrott, az EBITDA-ja (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 55 százalékkal, 76,5 millió euróra nőtt.
A spanyol kormánynak három hónapja van arra, hogy döntsön a magyar ajánlatról. Közben azonban kiderült, hogy a Ganz-MaVag nem az egyedüli kérő, sőt úgy fest, a spanyol oldalon azon dolgoznak, hogy mások, pénzügyi befektetők, gyártók is beszálljanak a Talgoért folyó vetélkedésbe. „Várunk más szereplőket” – mondta a már említett közlekedési miniszter az Alstom, a CAF és a Stadler, a legnagyobb gyártók, valamint a japán Hitachi és a német Siemens vezetőinek jelenlétében. Március végén a Reuters arról írt, hogy Talgo 40 százalékát tulajdonló főrészvényes tárgyalásokat folytat a svájci Stadler Raillel részesedése értékesítéséről.
Megjelent a kormány bankja, az Eximbank 345 millió euróval
Miközben a spanyolok más befektetők felkutatásával bajlódnak, a magyar oldalon halad a pénzügyi előkészítés. Az ajánlattevő Ganz-MaVag Europe anyacége,
Ekkora biztosítékot kötött ki az Eximbank a hitelszerződés alapján keletkező tartozások – ideértve az ügyleti kamat, késedelmi kamatok, egyéb díjak és jutalékok, végrehajtás vagy egyéb igényérvényesítés költségeit – fedezeteként. Zálogjog került a Ganz-MaVag Holdingot megillető Ganz-MaVag Europe-osztalékra, illetve osztalékelőlegre, és ez történt a szolnoki MÁV Vagon Vasúti Jármű Gyártó és Javító Kft. osztalékával is. A MÁV-cég úgy került a történetbe, hogy a HVG cikke szerint a szolnoki céget még tavaly megvette a Magyar Vagon Zrt., így a cégcsoporton belülre került. (Ugyanakkor a hivatalos cégnyilvántartásban cikkünk leadásakor MÁV Vagon magántulajdonosának sem volt nyoma, részvényesként a Máv Zrt., a Máv Start Zrt. és a Máv-Hév Zrt. szerepelt.)
A hitelbiztosítéki adatok alapján úgy fest, hogy a Talgo megvételéhez az állam hitellel is besegít. A Ganz-Mavag Europe Zrt.-ben 55 százalékot birtokol a Ganz-Mavag Holding, ennek alapján a Talgoért ajánlott 619 millió eurós vételárból 340,45 millió euró esne rá. Ez igen közel esik az üzletrészeire kikötött biztosíték összegéhez.
A megajánlott vételárból a Corvinus Zrt.-re a tulajdonrésze a alapján 278,55 millió euró jutna. Eddig nem közölték, hogy az állami befektetési cég mennyivel és hogyan száll be a Talgo-üzletbe, de mint korábban közöltük, a Corvinusnál idén január végén komolyabb tőkeemelésre kerítettek sort, készpénzben 305 millió euró (122 milliárd forint) tőkeinjekcióhoz jutott.
A nemzetgazdasági tárcától közadatigényléssel próbáltuk megtudni, hogy milyen ügylet miatt emeltek tőkét, de csak azt közölték, hogy nem a repülőtérvásárláshoz kell a pénz. A Talgo-vásárlás finanszírozását firtató kérdést azonban elhárították, nem adtak nemleges választ, hanem arra hivatkoztak, hogy döntéselőkészítő adatról van szó. A 305 millió eurós tőkeinjekció mindenesetre nem áll távol attól a 280 millió eurótól, amennyi a Talgo-vételárból a Corvinusra jutna.
Olyan konstrukció bontakozik ki ebből nagyjából, amilyet a Vodafone Magyarország Zrt. kivásárlásakor már láthattunk:
- az állam oldja meg a bevásárlás finanszírozásának a nagyobb részét,
- és az így megszerzett társaságban a többségi tulajdon végül a magánbefektetőé lesz.
Emlékeztetőül: tavaly januárban a 4iG többségi tulajdonában álló leányvállalat, az Antenna Hungária Zrt. 51 százalékos részesedést vett a Vodafone Magyarország Zrt.-ben. Az ügylethez az Eximbank Zrt. közvetített 750 millió euró hitelt, 150 millió eurót a kormány másik bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) bocsátott rendelkezésre. Az összesen 1,7 milliárd eurós (660 milliárd forintos) ügylet keretében a magyar állam 49 százalékos Vodafone-részesedéshez jutott, ezért a Corvinusnak 323,4 milliárd forintnak megfelelő összeget kellett letennie. Néhány hét múlva az Antenna Hungária a könyveiben 125,7 milliárd forintos értéken nyilvántartott Yettel-Cetin részesedést cserélt el, amiért a magyar állam 19,5 százaléknyi Vodafone-pakettet adott. (Az ügyletben az egyik csavar, hogy az így elcserélt részesedést az Antenna Hungária még állami vállalatként, állami forrásból szerezte, erről itt írtunk részletesen.) A 4iG így végül 70,5 százalékra növelte a részesedését a Vodafone-ban, az állam tulajdonrésze pedig 29,5 százalékra csökkent.
A Talgo-biznisz 45 százalékról indulhat.
