Már-már irracionális módon szigorú lett az uniós támogatások felhasználását felügyelő irányító hatóságok működése 2023-ban. Arra törekszenek, hogy maradéktalanul betartassanak minden, a pályázati szerződésben foglalt ígéretet, a határidőkkel, a megvalósítási helyszínekkel és a pályázatmódosításokkal kapcsolatban egyaránt. Az elmúlt évekhez képest sokkal keményebb a felülvizsgálat, sok a helyszíni ellenőrzés, és gyakran küldenek ki a pályázóknak háromnapos határidővel megválaszolandó, úgynevezett értelmező kérdéseket. A cégeknek pedig komoly kihívás lehet ilyen hamar megadni a válaszokat – összegezte a tapasztalatokat Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója.
Egyebek közt a pályázatokban megszabják, hogy mennyi idő alatt kell befejezni egy-egy projektet, de amíg korábban ezt a kitételt nagyvonalúbban kezelték, ma már egy-két hónap csúszás esetén is felmondja a szerződést az irányító hatóság. Amelyik vállalat nem nyújtotta be a számláit időben, vagy akár két telephelye közül véletlenül nem azt írta be, ahol a projekt megvalósul, attól megvonják a pénzt. Korábban az ilyen hibás bejegyzéseket egyszerűen átírták, ma már erre nincs lehetőség. Hasonló módon komolyan veszik a létszámvállalásokat: így ha egy cég 50 dolgozóra tett vállalást a pályázatban, de már csak 35-öt tud felmutatni, attól visszakérik a támogatást – sorolta a szakember.
Ezt a hatósági szigort egyébként a számok is tükrözik: a 24.hu augusztusban figyelt fel arra, hogy az EU-pályázatokat számon tartó oldalon a tavaly év végi, 1100 milliárd forint fölötti szint helyett a nyár végére már csak 1010 milliárd környékén alakult az igényelt támogatások összege az operatív programoknál. Vagyis 100 milliárd forintot közelítő nagyságrendben mondhattak vissza pályázatokat.
Mire ez a nagy szigor? A minisztériumok alá sorolt irányító hatóságok (tíz ilyen működik) felkészülnek arra, hogy a jövőben az Európai Bizottság revizorai semmilyen hibát, kivetnivalót ne találjanak a pályázatoknál, így kínosan ügyelnek a szabályok betartására.
A pályázati rendszer túlbürokratizált lett, aminek a vállalkozók egyáltalán nem örülnek
– kommentált Essősy Zsombor.
A klasszikus NER-mutyizás a célkeresztben
Az Európai Bizottság (EB) december közepén jelentette be, hogy Magyarország az igazságügyi reform teljesítésével mintegy 10,2 milliárd eurónyi kohéziós (felzárkóztatási) EU-forráshoz férhet hozzá, a 2021-2027-es támogatási időszakban zárolt mintegy 22 milliárd eurónyi kohéziós alapból. Ha ehhez a helyreállítási alap (RRF) forrásait is hozzászámítjuk, akkor hazánk esetében megközelítőleg 32 milliárd eurónyi függőben lévő támogatásról beszélhettünk. Vagyis a bizottság csak az egyharmadát szabadította fel a teljes forráskeretnek.
Az operatív programoknál a bizottság a többi kritikus ügyben (mint amilyen az akadémiai szabadság, a szexuális kisebbségek jogai, illetve a menekültkérdés) nem látott előrelépést, így 10,2 milliárd euróra (mintegy 3800 milliárd forint) „árazta be” a kormány lépéseit, elsősorban az igazságszolgáltatás reformját.
Érdemes tudni, hogy a kohéziós forrásokhoz hozzárendelt nyolc magyar operatív program közül három – a Településfejlesztési Operatív Program (TOP Plusz), az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP Plusz) és a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP Plusz) – esetében a kötelezettségvállalási keret 55 százalékát, összesen 6,3 milliárd eurót (2500 milliárd forint) függesztett fel tavaly az Európai Bizottság.
A célzás nem véletlen: ez a három program az, amely politikai szempontból a leginkább aggályos. Jelentős részben olyan önkormányzati és állami projekteket ölelnek fel, melyek közbeszerzési kötelezettség alá esnek, és egyszerre akár 20-50 milliárd forintos megbízásokat tartalmaznak nagy infrastrukturális beruházásokra: például város-, és úthálózat-fejlesztésekre, szennyvíz, vagy energetikai beruházásokra – magyarázta Essősy. Az önkormányzati szintű beruházások esetén a túlárazások, irányított közbeszerzések aránya nagyon jelentős, ez egyébként nemcsak hazánkban, hanem más, a korrupcióval halmozottan érintett tagállamban, például Görögországban és Romániában is kézzelfogható.
Miközben az Európai Unió 2023 végéig egyetlen centnyi támogatást nem utalt a magyar kormánynak, addig az mostanáig 1211 milliárd forintnyi pályázati pénzt fizetett ki a költségvetés terhére az operatív programokból. E megelőlegezett pénzeket főként 2021 és 2022 során kapták meg a pályázók, az idén a büdzsé erősen megfékezte a kifizetéseket (vagy épp a hatóságok visszavontak projekteket), így a számláló hozzávetőleg 100 milliárddal gyarapodott tavaly óta.
Az előlegeket túlnyomórészt két programhoz kapcsolódóan utalták ki:
- a jogállamisági mechanizmusban nem érintett Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) keretében a 1147,3 milliárdnyi igényelt támogatásból eddig 358 milliárd forintot fizettek ki,
- míg az 55 százalékos forrásfelfüggesztéssel sújtott TOP Plusz esetében 1397,3 milliárdnyi igényelt támogatásból 754 milliárdra rúg a kifizetések összege.
Amennyiben jövőre megnyílik az uniós forráskeret, akkor a támogatásokat főként a GINOP Plusz pályázataihoz csatornázzák be. Egyfelől ez a legnagyobb (összesen 2294,1 milliárdos keretű) operatív program, másrészt a hatóságok részéről ezek a leginkább tiszta és „támadhatatlan” projektek.
E gazdaságfejlesztési támogatásokat jellemzően a versenyszféra vállalatai vehetik igénybe, például gépbeszerzés vagy telephelybővítés céljából. Ezek a bizottság megítélése szerint alacsony kockázatú projektek, hiszen például a közbeszerzések lebonyolítását nem kell vizsgálni, és az összegeket szétterítik a gazdaságban, ahelyett, hogy egy-egy nagy beruházót juttatnának jelentős támogatáshoz – világított rá a MAPI-vezérigazgató.
A TOP Plusz esetében viszont meglehet, hogy a költségvetési előleg-kifizetések ellenére nem nyújtanak be számlákat 2024-ben, nehogy azok problémát okozzanak. A meglévő kormányzati aggályokra egyébként a nyár folyamán a 24.hu is figyelmes lett: az uniós versenyjogi portál tanúsága szerint egy több településre kiterjedő 75 milliárd forintos – egyebek közt sport és multifunkcionális, rekreációs infrastruktúra fejlesztéséről szóló – önkormányzati projektcsomag finanszírozását egyszerűen átsorolták a TOP Pluszból a magyar költségvetéshez. Ennek oka az lehetett, hogy az ilyen projekteket egyből kiszúrhatják a bizottság ellenőrei, és ha forrásfelfüggesztésre kerül sor, akkor hosszú időbeli csúszással számolhatnak a pályázati nyertesek. Ezért egyszerűbb megoldás, ha már eleve nem uniós, hanem magyar forrásból veszik igénybe a támogatást.
Egy ideig nem fog segíteni a gazdaságon a pénz
A kormány első körben azokat a pályázatokat részesíti előnyben, amelyek esetében a nyerteseket már kihirdették, és a számlákat kifizette a költségvetés. A jövő év első negyedében ezeket a számlákat fogják benyújtani utófinanszírozásra a bizottsághoz, emellett az új pályázatok társadalmi egyeztetésére nyílik lehetőség. Az új pályázatok kiírására csak a második negyedévben kerülhet sor, április-májustól kezdődően – jelezte előre Essősy.
A mintegy 3800–4000 milliárd forintnyi felszabaduló összegből, ha elindulnak az uniós utalások, kezdetben kifizetik a megelőlegezett 1200 milliárdot. Ez javítja költségvetés számait, de
A fennmaradó mintegy 2800 milliárd forint 2024, 2025 és 2026 során érkezhet meg Magyarországra, éves szinten 1–1,5 százalékponttal megdobva a GDP-t. Hogy a pénzek milyen ütemezéssel érkeznek majd, az most nem előrelátható – jegyezte meg.
Van, ahol már kormánytól független szereplő sincs
„Egyelőre nem látjuk azt, hogy a korrupciós kockázatok érdemben csökkennének Magyarországon. Ez azért van, mert az elsődlegesen lojalitáson alapuló haveri államkapitalista rendszer mára kiépült, a mechanizmusai meghatározzák a mindennapi gazdasági működést. Ezt az állapotot – amit foglyul ejtett államnak nevezünk– nagyon nehéz egyedi intézkedésekkel megszüntetni” – értékelt Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.
Mindemellett a szakember azt is elismeri, hogy a nyár óta hatályos igazságügyi reformnak és a korrupcióellenes intézkedéseknek nyilvánvalóan vannak előremutató elemei. A bírói függetlenséget az előbbi intézkedések hatására megerősítették, más kérdés, hogy a bírók egy részét már lecserélték, így azok hatása korlátozott. Az igazságszolgáltatás függetlensége csak akkor tud teljesen helyreállni, ha a jogállam is helyreáll, erre azonban nincs meg a szándék a kormány részéről, fogalmazott.
Egy másik példa: érdemben csökkent az egyajánlatos közbeszerzések száma, különösen az uniós finanszírozású projektek esetében, csakhogy
a piaci viszonyokat ugyanis súlyosan eltorzították az elmúlt években. Az uniós nyomásra megvalósuló intézkedéssor pedig a kiegyenlített feltételeket nem képes azonnal helyreállítani.
Amennyiben a kormányzat végrehajtja a bizottság által meghatározott 27 szupermérföldkövet – ettől jelenleg távol vagyunk, akárcsak a teljes 2021-2027-es támogatási keret felszabadításától –, akkor hosszabb távon csökkenthetnek a korrupciós kockázatok. „A rendszerszintű problémák orvoslásához idő, és ami még fontosabb, akarat kell. A kormány pedig nem abban érdekelt, hogy helyreálljon a jogállam, megszűnjön a rendszerszintű korrupció, és szabadpiaci viszonyok alakuljanak ki. A kormány egy dologban érdekelt: be akarja hozni az uniós pénzeket” – jelentette ki Martin József Péter.
A hatóságok várhatóan az eddiginél jobban ügyelnek a formai kritériumokra a pályázatok esetében. A kormány számít az Európai Bizottság fokozott ellenőrzésére,
Arra ugyanakkor a bizottsági apparátusnak biztosan nem lesz elegendő kapacitása, hogy az összes projektet ellenőrizze – tette hozzá.
