Milliókat csalnak ki gyanútlan emberektől profi telefonos csalók, azt tettetve, hogy éppen a számlánkon található, elmondásuk szerint veszélyben lévő pénzt próbálják biztonságba helyezni. Ehhez „vírusirtót” (valójában kémprogramot) telepíttethetnek az online bankoláshoz használt eszközünkre, elkérhetik banki jelszavainkat, kódjainkat, eljátszhatják, hogy még a rendőrséggel is kapcsolatban vannak. És sajnos a meséjükkel sokakat beetetnek. A MasterCard októberben figyelmeztetést adott ki, mert idén már 8 milliárd forint körül járhat a kicsalt összeg, pedig még pár éve az 1 milliárdot sem érte el. Más számítások szerint már napi 75 millió forint tűnik el a csalók ténykedése nyomán a bankszámlákról.
De a bűnüldöző szervek is érnek el sikereket – kérdés, ezzel közelebb kerülnek-e a sértettek ahhoz, hogy visszakapják a pénzüket.
Volt, akit 42 millióra húztak le
Októberben ügyészi indítványra telefonos csalókat – öt férfit, köztük két ukránt – tartóztattak le a Veszprémi Járási Ügyészség indítványa alapján. A Balatonfüredi Rendőrkapitányság nyomozása derítette ki, hogy a csalók 2023 júniusa és októbere között magukat banki ügyintézőnek kiadva azzal a hamis történettel hívták fel az ország különböző pontjain élő sértetteket, hogy a bankszámlájukon gyanús tranzakciókat észlelnek. Ezután olyan alkalmazást telepíttettek az ügyfelek számítástechnikai eszközeire, melynek révén hozzáfértek a bankszámlájukhoz, majd milliós összegeket utaltak el a sértettek számláiról a gyanúsítottak által beszervezett személyek számlájára, akik számláikat a rendelkezésükre bocsátották. A gyanúsítottak készpénzben azonnal fel is vették a csalással szerzett összeget, majd miután minden résztvevő megkapta a jussát a közreműködésért, azt továbbították a csalás fő szervezőinek. A nyomozás kilenc sértettet azonosított,
Arra voltunk kíváncsiak, hogy mivel elfogták a banki telefonos csalókat, vagyis bizonyított, hogy csalás áldozatai lettek a bankszámlatulajdonosok, ez megalapozhatja-e a banki kártérítést számukra, ha eddig nem kaptak. Illetve esélyt adhat-e arra, hogy valamilyen formában kártérítést kapjanak az eljárás során.
„Automatikus” kártérítés nincs
A Veszprém Vármegyei Főügyészség megkeresésünkre azt írta, nincs hatáskörük azzal kapcsolatban, hogy a pénzintézetek hogyan járnak el a csalás sértettjével szemben. Általánosságban hozzátették (a büntetőeljárásról szóló törvényre hivatkozva), hogy a sértett jogosult a bírósági eljárásban magánfélként polgári jogi igényt érvényesíteni, és ezt a szándékát bejelentheti a nyomozás során. A büntetőeljárásban polgári jogi igényként olyan követelés (kártérítésre, illetve dolog kiadására vagy pénz fizetésére irányuló kereset) érvényesíthető csak, ami a vád tárgyává tett cselekmény közvetlen következménye, vagyis amiatt keletkezett, amit a vádlottak terhére róttak.
Próbáltuk azt is megtudni, melyik bank ügyfeleit érintette a konkrét eset, de ezt nem sikerült megtudni, mivel a büntetőeljárás folyamatban van. Megkérdeztük hát a legnagyobb bankot: kérdésünkre, hogy ha elkapják a csalókat, akkor nagyobb esélye lehet-e kártérítésre számítani, az OTP is csak azt írta, amit az ügyészség, vagyis hogy az ügyfeleknek lehetőségük van polgári jogi igény érvényesítésére a büntetőeljárás során, Ennek szerintük akkor van jelentősége, ha az elkövetőktől lefoglaltak olyan pénzeszközöket, ingó- és ingatlan vagyont, amellyel a hatóságok biztosítani kívánják a kármegtérülést.
A Magyar Nemzeti Bank válasza szerint ha a csalással eltulajdonított összeg rendelkezésre áll, jogos tulajdonosa a nyomozó (esetleg bírói) intézmények együttműködése nyomán hozzájuthat ahhoz.
A nyomozóhatóság törekszik a vagyon visszaszerzésre
A Veszprém megyei üggyel kapcsolatban nem, de általánosságban adott tájékoztatást az ORFK. Azt írták, a kármegtérülés és a vagyonvisszaszerzés érdekében a rendőrség a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el, a hatáskörébe és illetékességébe tartozó büntetőeljárásokban. Nem csupán az elkövető felderítése és az eredményes bizonyítási eljárás lefolytatása a cél, hanem a bűncselekmény során, bűnös úton szerzett vagyon visszaszerzése, és a sértetteket ért kár megtérülése is.
A bűnös úton szerzett vagyon visszaszerzésére mind a felderítési, mind a vizsgálati szakaszban kiemelt figyelmet fordít a hatóság, a feladatok elsődleges prioritásúak. Az elkobozható vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon visszaszerzése érdekében – amennyiben az ügy komplexitása vagy más egyéb ok indokolja – a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatal is aktívan közreműködik, írták.
Amennyiben az eljárás során megállapítják, ki volt az elkövető, akkor a nyomozóhatóság megvizsgálja a vagyonvisszaszerzés feltételeit, majd megteszi a szükséges lépéseket. A sértettek a polgári jogi igényre vagy a vagyonelkobzásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével számíthatnak káruk megtérülésére, elsődlegesen az elkobozható tárgyak és a vagyonelkobzás alá eső dolgok lefoglalása, zár alá vétele után. Októberben például mintegy 700 millió forintnyi értéket foglaltak le drogbandáktól.
A bankok nem pattinthatják le csak úgy a károsultakat
Az MNB azt is írta megkeresésünkre, hogy ha a csalással eltulajdonított összeg (részben vagy egészben) nem áll rendelkezésre, a bank csak akkor mentesülhet a kártérítés alól, ha a tranzakciót az ügyfél bizonyítottan jóváhagyta, illetve ha a tranzakció a számlatulajdonos szándékos vagy súlyos gondatlansága, vagy csalárd magatartása miatt következett be. Fontos, és az MNB a közelmúltban is többször jelezte, hogy
Az MNB minden esetben elvárja a bankoktól, hogy egy vitatott fizetési művelet teljesítési körülményeit egyedileg, minden részletet figyelembe véve vizsgálják ki. Ha a bank elutasítja az ügyfél helyesbítési kérelmét, illetve reklamációját, akkor részletesen indokolnia kell az álláspontját, ismertetnie az általa összegyűjtött bizonyítékokat és azok értékelését, illetve az azokból levont következtetéseket. Mindezek alapján dőlhet el, hogy van-e kártérítési kötelezettsége a banknak – magyarázta a jegybanki felügyelet válaszában.
Részsiker
Az OTP online banki oldalán a bejelentkező felületen azt látni egy ideje, hogy a csalások megelőzése végett kint van egy figyelmeztetés, hogy ne adjuk meg a jelszavakat, ne telepítsünk semmit, mert ilyet a bank nem kér. Tudakoltuk, hogy az OTP Direkt felületén elhelyezett figyelmeztetésnek van-e érezhető hatása, például kevesebb lett-e a csalásról szóló bejelentés. A bank szerint sajnos nem mondható, hogy kevesebb csalásbejelentés érkezne összességében. Ugyanakkor egyes csalástípusoknál csökkenés látszik a bejelentések számánál, ami szerintük több faktor hatásának az eredménye, a banki védelmi rendszerek folyamatos fejlesztése és az ügyfelek tudatosabbá válása is szerepet játszik ebben.
Amint megírtuk, hamarosan új, a károsultaknak kedvező szabályok jöhetnek, európai uniós kezdeményezésre.
