Mentik a befektetők a pénzüket az adók elől – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikáiból. Tízezer számra nyílnak az új tartós befektetési számlák (TBSZ) a befektetési szolgáltatóknál, szeptember végén ezek száma megközelítette a 285 ezret, holott az év elején még alig 257 ezer ilyen számla volt a pénzügyi intézményeknél. A TBSZ-ek lényege az, hogy a rajtuk lévő értékpapírok árfolyamnyeresége után A 15 százalékos kamat-, illetve árfolyamnyereség-adó mellett a júliustól kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) sem kell megfizetni a számlán lévő értékpapírok nyeresége után.
A kamatadó és a szocho egyedül a 2019 júniusától kibocsátott állampapírokat nem terheli. A szocho kiterjesztése után vásárolt befektetési jegyek hozama után viszont meg kell fizetni a 15 százalékos kamatadót és júliustól a szochót is, utóbbi közteher alól egyedül az ingatlanalapok mentesülnek. Mivel a befektetési alapok igen népszerűek Magyarországon, nem meglepő, ha a hozamukat sújtó összesen immár 28 százalékos közterhet egyre többen igyekeznek elkerülni.
14 millió forint az átlagos egyenleg
Nem csak a TBSZ-ek száma nőtt, de a rajtuk lévő értékpapír-állomány is megugrott, a harmadik negyedév végén már közel járt a 4 ezer milliárd forinthoz, ami történelmi rekord. A számlákon lévő átlagos összeg is historikus csúcson jár, meghaladja a 14 millió forintot, ami azt is jelentheti egyúttal, hogy ez az adót optimalizáló befektetési forma főleg a prémium és privátbanki ügyfélkörben terjedt el.
A TBSZ-ek a virágkorukat 2010-es évek közepén élték, 2017-ben 360 ezer fölött tetőzött az ilyen számlák száma. Az igazi hanyatlást az állampapírok kamatadómentessége és a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) bevezetése hozta el. Miután ez az értékpapír vált az egyik legnépszerűbb befektetéssé Magyarországon, és normál értékpapírszámlán tartva sem kellett utána adózni, sokak számára okafogyottá vált a lejáró TBSZ-ek újranyitása.
A TBSZ ugyanis az úgynevezett gyűjtőév utáni ötödik év végén lejár és megszűnik. A TBSZ úgy működik, hogy a megnyitás éve a gyűjtőév, ekkor lehet pénzt tenni a számlára, amelyből értékpapírt vásárolnak. Ezt követően már csak a rajta lévő összeggel és értékpapírokkal lehet gazdálkodni. Három év után kedvezményesen adózik a számla, és részlegesen meg is bonható, kivehető róla a megtakarítás egy része úgy, hogy a többi bent marad. Öt év után lejárnak a TBSZ-ek, ekkorra teljesen kamatadó-mentessé válik a rajtuk lévő értékpapírok hozama.
Mindenki értékpapírban gondolkodik
Az értékpapírszámlák száma általában véve is nagyon gyorsan nőtt az elmúltidőkben. Ez nem meglepő, hiszen a bankok a betétekre általában szerény kamatot fizetnek, az infláció viszont tavaly és az idén extrém magasságokba ugrott, ezért a lakosság keresi a magasabb hozamot ígérő befektetéseket. Nagy a kereslet az állampapírokra, a befektetési jegyekre, sőt újabban a banki kötvényekre is, emellett sokan spekulálnak a tőzsdén, ahol főleg a bankpapírok (OTP-részvény) forgalma emelkedik ki.
Az MNB adatai szerint szeptember végén az értékpapírszámlák száma elérte a 2 062 703 darabot, ez azt jelenti, hogy csak az idén több mint 130 ezer új számlát nyitottak a magyarok a bankoknál, brókercégeknél és fióktelepeknél. 2020 vége óta már csaknem 350 ezer új értékpapírszámla nyílt az országban, és ebben nincsenek benne azok, amelyeket a Magyar Államkincstárnál igényeltek kifejezetten állampapírvásárlás miatt.
Érdekesség, hogy a másik adókedvezménnyel járó értékpapírszámla típus, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) iránti érdeklődés nem ugrott meg. Ezek száma továbbra is 90 ezer alatt van, és rajtuk átlagban 462,5 milliárd forintnyi értékpapírt tartottak a kisbefektetők.
Nagyon mennek a befektetési alapok
A kisbefektetők teljes értékpapír-állománya is történelmi csúcson van. A háztartásoknál szeptember végén már majdnem 22 ezer milliárd forintnyi értékpapír halmozódott fel, ebből több mint 12 ezer milliárd forintot tett ki az állampapír. A háztartások kilenc hónap alatt csaknem 1900 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek be állampapírokba, ennek a legnagyobb részét feltehetően az inflációt követő Prémium Magyar Állampapírban (PMÁP), amelyen már több mint 6500 milliárd forint van.
A kamatadóval és szochóval is terhelt befektetések közül a banki kötvények iránti lakossági kereslet is stabil maradt, a háztartásoknál lévő teljes állomány már meghaladja az 540 milliárd forintot, holott egy éve még alig érte el a 70 milliárdot. A befektetési alapok is jól mennek, 1557 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítást vonzottak kilenc hónap alatt, ezzel a befektetési jegyek háztartásoknál lévő teljes állománya megközelítette a 8 ezer milliárd forintot.
Az egyedi részvényekkel továbbra is sokan spekulálnak, ha emelkednek az árfolyamok, eladnak, ha esnek, vásárolnak a kisbefektetők. A megmaradt értékpapírokon viszont nyertek csaknem 300 milliárd forintot az év eleje óta.
A legtöbben az úgynevezett “egyéb monetáris intézmények”, közismertebb nevükön bankok részvényeivel kereskednek, ami a Budapest Értéktőzsde esetében praktikusan főleg az OTP részvényét jelenti. A háztartások részvényeinek több mint a fele, 709 milliár forintnyi van bankpapírban, ezeken kilenc hónap alatt csaknem 190 milliárd forintos árfolyamnyereség keletkezett.
Kiemelt kép: A Magyar Államkincstár új állampapír-értékesítési pontja a zuglói kormányhivatalban a megnyitó napján, 2023. március 8-án. MTI/Bruzák Noémi
