Az ismertetett tanulmányok alapján az általános infláció, ezen belül a lakhatásra fordított háztartási kiadások növekedése súlyosan érintette a lakhatási szegénységben élőket. Úgy tűnik azonban, hogy ez a kormánynál nem vitte át az ingerküszöböt, ugyanis nemigen intézkedtek, hogy a rászorulókat megsegítsék. Az elérhető számok alapján szinte semmit nem költenek szociálisan célzott lakhatási támogatásokra, például a köztulajdonú lakások számának bővítésére, fenntartására, felújítására. Mi több, 2023-2024-ben a középosztály lakhatásának támogatására is jelentősen kevesebbet fordít a kormány.
2022-ben csúcson volt a lakástámogatás, azóta satuféket nyomtak
Hogy pontosan mennyit költ lakástámogatásra a kormány, azt nem is olyan egyszerű megmondani. A „Lakástámogatások” költségvetési cím tartalmazza a legtöbb, a kormány vezető lakáspolitikai eszközei közé tartozó kiadást – ismertette a „Kormányzati szakpolitikák és költségvetési kiadások” tanulmány szerzője, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója, Czirfusz Márton. 2022-ben folyó áron 635,3 milliárd forint kiadást számoltak el ezen a költségvetési soron. Reálértéken számítva 2022-ben a „Lakástámogatások” költségvetési címen elszámolt kiadások a rendszerváltás utáni időszak legmagasabb értékét mutatták. Az emelkedés oka a kutató szerint elsősorban az otthonfelújítási támogatás igénybevételének volt köszönhető. A költségvetés kitekintő adatai alapján, illetve az alábbi árbán pedig az látszik, hogy a kiadási maximumot a kormány a következő években a rendszerváltás utáni mélypontra vágja vissza.
A kutató arra is kitért, hogy lakástulajdonhoz kapcsolódó, szociálisan nem célzott támogatásokra a kormány 393,5 milliárd forintot tervez fordítani 2024-ben, ami 40,3 százalékos csökkenés a 2023-as 648 milliárd forinthoz képest. 2023–2024-ben a lakhatási célú kiadások kétharmadát a lakossági rezsivédelem finanszírozására fordítják, alig támogatva így a legrászorulóbb, tűzifával fűtő háztartásokat. Mint az ábrán is látható, 2023-ban – elsősorban a rezsicsökkentésre fordítandó kiadások miatt – a rendszerváltás évei óta nem látott mértékűre híznak a lakhatási célú költségvetési összkiadások.
Czirfusz Márton szerint a lakáspolitikát társadalmilag igazságossá kellene tenni és mérsékelni kellene a lakhatási szegénységet. Ehhez kutatásokkal kellene feltárni a magyarországi lakáspolitikai helyzet kihívásait, kiterjedt társadalmi egyeztetéssel és szakmai szervezetek bevonásával kialakítani a lakhatási koncepciót, és rendszeres ellenőrzéssel kellene biztosítani az átláthatóságot. Előadásában utalt arra is, hogy hiányzik a lakáspolitikai tervezés, a hosszú távú koncepció, és hogy a területnek nincs dedikált gazdája, miközben tulajdonképpen három minisztérium is illetékes lehet, a Pénzügyminisztérium, a Gazdaságfejlesztési tárca, illetve a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
Az alacsony jövedelműek még nehezebb helyzetbe kerültek
Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy 2022-23-ban mélyültek Magyarországon a lakhatási finanszírozási problémák – hívta fel a figyelmet a „Megfizethetőség” fejezet szerzője, a Közép-európai Egyetem (CEU) PhD-hallgatója, Ámon Katalin. A magas lakhatási költségek – különösen az alacsony jövedelmű háztartásoknál – felemésztik a fizetés nagy részét, vagy másképp fogalmazva minél alacsonyabb egy háztartás jövedelme, annál nagyobb arányban kénytelenek költeni a lakhatásra. Az Eurostat adataira hivatkozva ismertette, hogy
- a legalsó jövedelmi ötödben (vagyis a legalacsonyabb keresetűek körében) 26% azok aránya, akik jövedelmük több mint 40 százalékát költik lakhatási költségekre, míg
- a legfelső jövedelmi ötödben ez az arány csupán 1%.
- A lakhatási költségek aránya átlagban a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének 12,5 százalékát teszi ki, viszont
- a medián jövedelem 60 százaléka alatti jövedeleműeknél ez az arány jóval magasabb, 25,1%.
Kitért arra is, hogy a magyar háztartások jövedelme nem nőtt olyan mértékben az elmúlt években, mint a lakásárak és a magánpiaci lakásbérletek árai. Ha pedig nem megfizethető a lakhatás, az a háztartások eladósodásához és lakásvesztéshez vezet. Mint kiderült, a magyarországi lakosok 11,2 százalékának volt elmaradása a lakáshitel-részleteknél, a bérleti díjaknál vagy a rezsiköltségek fizetésében, míg az európai uniós átlag 8,9% a Eurostat 2021-es adatai szerint. Magyarországon évente 3000 kilakoltatásra kerül sor.
Emberhez nem méltó lakhatás
Ámon Katalin kutatása alapján Magyarországon a lakosság jelentős részének nincs megfelelő minőségű lakása.
- A lakosok 20,4 százaléka él olyan lakásban, ahol beázik a tető,
- 1,5% olyan ingatlanban, ahol nincs WC, fürdőszoba,
- 5,4% pedig nem megfelelően fűthető lakásban.
- A teljes lakosság 16,7%-a él túlzsúfolt lakásban, ezen belül a 0-17 év közöttiek majdnem a harmada (30,7 százaléka).
Ezek között az adatok között persze vannak átfedések.
Kitért arra is, hogy a magyar kormány kiemelt célja a lakástulajdon támogatása, amely elsősorban a családpolitikában jelenik meg. Azonban azt is mellé tette, hogy ez a deklarált cél mennyire felemás. A családok védelméről szóló törvény alapján ugyanis a gyermekes családok és a rászorulók támogatása között éles határvonalat húztak:
A családok támogatása a szociális rászorultság alapján működtetett ellátórendszertől elkülönül. Az állam elsősorban a gyermekek felelős felneveléséhez járul hozzá támogatások formájában. Az állam törekszik arra, hogy a kiskorú gyermeket nevelő családok számára az otthonteremtés és a lakhatás feltételeit biztosítsa.
Ez a nézőpont a lakáspolitikai eszközökben is megmutatkozik szerinte, mivel elsősorban a felső-középosztály lakásvásárlását támogatják.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy 2022 júniusától 2023 júniusáig a megélhetési költségek, ezen belül az albérletárak és az energiaárak is sokkal nagyobb mértékben nőttek, mint a keresetek. A KSH lakbérindexe szerint
- júniusban éves szinten országosan 14 százalékkal, Budapesten 15 százalékkal növekedtek az albérletárak,
- az elmúlt nyolc évben pedig országosan mintegy 88 százalékkal.
Szintén júniusban éves szintén a fogyasztói árak 20,1 százalékkal emelkedtek, ezen belül a háztartási energiaárak 34,3 százalékkal. És bár a bruttó átlagkereset 2023 elején 0,8 százalékkal nőtt az előző évhez képest, a magas infláció miatt a nettó reálkeresetek 2022 szeptembere óta folyamatosan csökkennek – 2022 februárjától 2023 februárjáig 19,6 százalékkal.
A következő ábrán kirajzolódik, hogy mennyire eltérő az energiakiadások aránya az alacsonyabb (12,5%) és magasabb keresetű háztartásoknál (5,9 százalék). Illetve hogy a magasabb jövedelműek jelentősen többet (több mint háromszor annyit) költenek üzemanyagra, mint az alacsonyabb jövedelműek. De többet költenek távhőre, vezetékes, elektromos energiára is, tűzifára, szilárd tüzelőanyagra, palackos gázra viszont kevesebbet, mint az alacsonyabb jövedelműek.
Ámon Katalin szerint is hosszú távú, a lakhatás megfizethetőségét célzó állami stratégiára lenne szükség, amelyben a rászoruló családok helyzetét is figyelembe veszik. Önkormányzatokkal együttműködve széles körű támogatási eszközöket lehetne létrehozni a megfizethetőségi problémákkal küzdő háztartásoknak, jövedelemarányos hozzájárulással – magyarázta.
A Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója, Szegfalvi Zsolt szerint Magyarországon a lakosság jelentős része rossz minőségű, energetikailag korszerűtlen lakásban él. A méltó otthon megteremtése saját erőből nem elérhető számukra. A megélhetés és a lakhatás költségeinek drasztikus emelkedése még inkább ellehetetleníti az alacsony jövedelmű családok helyzetét. A legfájóbb az szerinte, hogy az államnak továbbra sincsenek válaszai ezen háztartások problémáinak megoldására.
