Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a miniszterelnök gazdaságpolitikai előénekese a Világgazdaság minapi konferenciáján minden eddiginél keményebben bírálta a Magyar Nemzeti Bank ténykedését, elsősorban az infláció kezelését.
Közölte, hogy a kamara már 2019-ben jelezte az inflációs helyzetet és azt, hogy tartós lesz a probléma. „Csekély vigasz, hogy nem értenek hozzá” — mondta, lényegében dilettánsnak minősítve a jegybank döntéshozóit. Azt is felvetette, hogy a problémákat nem lehet ugyanazzal a gondolkodással megoldani, mint amellyel előállították őket, de „ugyanazokkal az emberekkel se” – ezzel egyértelműen Matolcsy György felelősségére utalt.
Parragh nem először szállt bele a jegybankelnökbe, és ezt a napokban előtte többen megtették a kormányoldalon: Orbán Viktor azt közölte, hogy a jegybanknak beletört a bicskája az infláció elleni küzdelembe, ezért a kormány átvette tőle a feladatot és a felelősséget is, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig a Közgazdász Vándorgyűlésen kritizálta a nemzeti bank vezetését, mert szerinte hideget és meleget egyszerre fújt, így pedig nem lehet letörni az inflációt.
Parragh Bianka ugyanis a jegybank monetáris tanácsának tagja volt hat éven keresztül, így 2017-től egészen az idén tavaszig aktív alakítója volt a monetáris politikának, a kamatdöntéseknek. Nincs azonban nyoma annak, hogy ne értett volna egyet a jegybank kamatpolitikájával, sőt.
Ha átböngésszük a monetáris tanács kamatdöntő üléseinek statisztikáját 2017 és 2023 között, Parragh Bianka tagsága idején, akkor az derül ki, hogy a monetáris tanács tagjai egyhangúlag szavaztak a kamatok csökkentéséről, tartásáról vagy emeléséről, és az egyhangúságot legfeljebb az töri meg, hogy nem minden ülésen vett részt mindenki.
- Parragh Bianka 2017-ben a 12 ülésből tíz alkalommal vett részt, és mindannyiszor az irányadó kamat tartására szavazott.
- 2018-ban a 12 ülés mindegyikén egyetértett a kamat tartásával, akárcsak a többiek.
- 2019-ben ugyancsak a tartásra szavazott, pontosan úgy, ahogy tagtársai, köztük az akkor még jegybanki alelnökként működő, később miniszterelnöki tanácsadóvá, majd gazdaságfejlesztési miniszterré avanzsált Nagy Márton.
- 2020-ban a részvételével megtartott 11 ülésen a tartással értett egyet, társaihoz hasonlóan júniusban és júniusban 0,15 százalékos kamatcsökkentést szavazott meg.
- 2021-ben az első öt hónapban még kamattartás volt az egyhangú döntés, majd júniustól megkezdődött a kamatemelés, abban az évben hétszer tolták feljebb a kamatot, és ezzel Parragh Bianka mindannyiszor egyetértett.
- 2022-ben szeptember végéig mind a tíz kamatemelési lépést megszavazta Parragh, az év hátralevő részében pedig a többi tagtársával közösen a tartásról döntöttek.
- 2023-ban már csak két ülésen vett részt, ezeken is a tartást támogatta a többi taggal egyetemben.
Parragh Bianka a leköszönése alkalmával adott interjújában szavakba is öntötte ezt, és úgy fogalmazott hogy
valamennyi nehéz időszakban egyetértettem a testület szakmailag megalapozott többségi döntéseivel, így azokat minden tudásom szerint is támogatni tudtam.
Azt is hozzátette, hogy „az MNB az ország egyik legjobb, ha nem a legjobb szakmai műhelye, megannyi kiváló szakemberrel”, akikkel a jövőben is kapcsolatban marad. Felsőfokon beszélt tehát a jegybanki szakértelemről – szöges ellentétben férje mostani kritikájával.
Megkérdeztük Parragh Lászlót, miképpen értékeli felesége ténykedését, aki a kamatdöntő üléseken rendre együtt szavazott a szerinte hozzá nem értő MNB-sekkel. Kérdésünkre, hogy meglátása szerint Parragh Bianka is hibás-e az elégtelen inflációkezelésben, a kamarai elnök nem kívánt reagálni.
Kiemelt képünkön Parragh László érkezik feleségével a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényére, a Polgári Piknikre a kötcsei Dobozy kúriánál 2017. szeptember 2-án.
