Az egyes háztartások végső fogyasztásra fordított kiadásaiban hatalmas különbségeket lehet látni az egyes európai országokban – derült ki az Eurostat legfrissebb felmérésből, ami a Pénzcentrum nézett át. A most publikált, 2022-es adatokban az Európai Uniós átlaghoz mérték az egyes országok árszint-indexét.
A legmagasabb árszintet Írországban mérték (az EU-átlag 146 százaléka), amitől nem sokkal maradt el a dániai drágaság sem (145 százalékkal) és Luxemburgban is a tagállamok átlagának 137 százalékán állt a tavalyi évben az árszint. A legalacsonyabb EU-s árszintet Romániában mérték, ahol mindössze a tagállami átlag 58 százalékát érték el a végső fogyasztási kiadások. De Bulgáriában is csak 59 és Lengyelországban is csupán 62 százalékon állt az árszint, míg Magyarországon 66,9 százalékon. Régiós szinten felettünk állt Ausztria (110), Szlovákia (91,8) és Szlovénia (90,5). Alattunk pedig Románia mellett Szerbia (62,8 százalék) és Lengyelország (61,5).
A nagy átlagon belül kiemelték többek között, hogy
- az alkohol és dohányáruk árszintje mintegy 3,3-szor magasabb volt a legdrágább országban, mint a legolcsóbban.
- Az alkohol és dohányáruk legalacsonyabb árszintjét Bulgáriában (az EU-átlag 66 százaléka), Lengyelországban (73 százalék) és Magyarországon (78 százalék) regisztrálták.
- A legmagasabb árszintek Írországban (216 százalék), Finnországban (174 százalék) és Dániában (138 százalék) voltak. Ez a jelentős különbség főként a termékek adózásbeli különbségeiből ered.
Az élelmiszerek és az alkoholmentes italok árai terén is nagy különbségek voltak, a két véglet Romániában (az EU-átlag 72 százaléka) és Dániában (121 százalék). Ebben a termékkörben Magyarországon az uniós átlag 90 százalékán állt az árszint.
