Alekszandr Ivanovics Ageev egy időben igen aktív volt Magyarországon: egymást érték a munkaértekezletei Süli Jánossal, aki tárca nélküli miniszterként felelt a Paksi Atomerőmű bővítéséért és Szabó Iván ügyvéddel, akit a pécsi vízművek „visszafoglalása”, a francia befektető kiszorítása kapcsán ismerhetünk, sőt Ageev találkozott több egyetemi vezetővel is. Az orosz professzorról annak kapcsán írtunk korábban, hogy a kémbankként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) után egy tudományos kutatási intézet is érkezett Magyarországra: a moszkvai központú IRIAS (Nemzetközi Tudományos Kutatási Vezetéstechnikai Intézet) tavaly szeptemberben kereskedelmi képviseletet jegyzett be Budapesten, és e szervezet főigazgatója Ageev.
Az amerikai szankciók hatására magyarországi ténykedését kényszerűségből beszüntető IIB-hez hasonlóan az IRIAS története is a KGST-időkbe nyúlik vissza, munkatársait ugyancsak diplomáciai mentesség illeti meg, de nem konkrét beruházások finanszírozása, hanem stratégiai, termelési, tudományos területeken történő együttműködés, információcsere a működésének lényege – amennyire ez honlapjáról és a cégdokumentumokból kibogozható. Annyiban is eltér a két szervezet története, hogy az IRIAS esetében jóval az oroszok Ukrajna ellen indított háborúja után, tavaly szeptemberben látták elérkezettnek az időt, hogy magyarországi csápot növesszenek.
Bármilyen gyakran vendégeskedett is Magyarországon Ageev professzor, nem sok információ lelhető fel tárgyalásairól, a partnerei pedig nem bizonyultak beszédesnek. Az IRIAS és Ageev kézbesítési megbízottja, Hörcsik Lajos Kálmán (Hörcsik Richárd fideszes országgyűlési képviselő unokaöccse) a magyarországi filiálé ténykedéséről – mint megírtuk – az ügyvédi titoktartásra hivatkozva nem árult el konkrétumot. Ageevet emailben kerestük, de nem reagált a kérdéseinkre, hiába szerettünk volna első kézből tájékozódni arról, mi célból alapítottak kereskedelmi képviseletet Budapesten, milyen tevékenységet folytatnak, mik a terveik, és milyen jogosítványokat kaptak a magyar hatóságoktól.
A professzornak egyébként számos funkciója van, a moszkvai központú Nemzeti Nukleáris Kutató Egyetem tanszékvezetője, a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem professzora és az IMO-ként ismert diplomataképző, a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Egyetem tanára, publikációi alapján pedig igen szerteágazó a munkássága, de leginkább jövőkutatással és stratégiai menedzsmenttel foglalkozik.
Némi támpontot adhatnak az IRIAS kapcsolatairól a szervezet honlapján található magyar vonatkozású híradások, amelyek jellemzően 2017-ből és 2018-ból származnak.
Az egyik bejegyzés szerint 2018. február 13-án Szabó Iván, az IRIAS szervezetének részét képező Nukleáris és Vízjogi Központ igazgatója megbeszélést folytatott Budapesten az akkoriban a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelő Süli Jánossal. Oktatási és tudományos kérdésekről, valamint az atomenergia innovatív infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló kilátásokról és lehetőségekről egyeztettek a miniszterrel. Ha más nem is, annyi kiderül ebből, hogy
A Magyar Tudományos Akadémia volt a helyszíne 2018. június 11-én annak a munkaértekezletnek, amelyen Ageev, Szabó Iván és Asbóth Tibor Antal professzor, az IRIAS tanácsának állandó magyar képviselője vett részt, és ahol megvitatták a 2017-ben elért tudományos eredményeket, valamint a 2018-2020 közötti időszakra szóló munkatervet.
Érdeklődtünk, hogyan került a magyar tudomány fellegvárának épületébe a megbeszélés, illetve milyen kapcsolat, együttműködés van az MTA és az IRIAS között. „Az IRIAS-szal a ’90-es évek eleje óta semmilyen kapcsolata nincs az Akadémiának” – kaptuk a választ az MTA kommunikációs főosztályától. Az MTA elsősorban tudományos, tudományhoz közeli rendezvényeket fogad be, de termei kibérelhetők egyéb, az Akadémia küldetésével összhangban álló eseményekhez is. Ezeket egyedileg bírálják el. A szóban forgó munkaértekezlet esetében azonban nem ez történt: az IRIAS részéről nem kértek sem ingyenesen, sem bérleti díj ellenében termet az Akadémián, és nem is kaptak. A webhelyen látható fotó alapján 2018-ban valóban tarthatott itt a szervezet néhány tagja megbeszélést, valószínűsíthetően az étteremben vagy a kávézóban, egy munkaebéd keretében, ám ehhez nem kell termet bérelni – közölte az MTA.
Süli Jánossal június 14-én találkozott Ageev professzor, Szabó Iván társaságában. Az egykori miniszter nem reagált megkeresésünkre, hogy pontosan miben állt az együttműködésük. Asbóth professzor kilétét pedig nem sikerült azonosítanunk, ezen a néven mindössze egy 1928-ban született közgazdász nyomára bukkantunk.
Szabó Ivánnal több szerencsénk volt, ő készségesen nyilatkozott megkeresésünkre. Szabó, illetve irodája a víziközműügyek specialistája, dolgozott a pécsi önkormányzatnak, ő vezényelte le a pécsi vízművek emlékezetes visszaszerzését, és a második Orbán-kormány hatalomra kerülésekor a Magyar Fejlesztési Bank és az akkor ahhoz tartozó állami cégek rajtaütésszerű vezetőváltásai idején is szerephez jutott. 2010-ben az Országos Választási Bizottság tagja lett, 2011-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült a víziközmű szolgáltatás fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért.
Az IRIAS-szal, illetve Ageev professzorral korábban fennálló kapcsolatát ugyan nem tagadta kérdésünkre Szabó, de azt mondta, hogy 2018-ban „minden kapcsolata megszakadt” a szervezettel. Ageev szorgalmazta az ügyeket, de azután „befulladt, elhalt az egész” – fogalmazott lapunknak. Úgy tudja, Ageev a moszkvai nukleáris egyetemen tanít, és a paksi bővítéshez kapcsolódó projekteken dolgozott. Pécsen szakjogászképzésről volt szó, és a Dunaújvárosi Egyetemmel is tárgyaltak. Elmondása szerint az egyetemek közötti együttműködés kialakításán dolgoztak, melynek keretében orosz szakemberek érkeznek Magyarországra előadásokat tartani, és magyar diákok mehetnek Oroszországba tanulni. Moszkvában tanult a Roszatom vezetőinek többsége – utalt arra Szabó, hogy kézenfekvő lett volna az intézmény bevonása a paksi szakemberek képzésébe. A kapcsolat elhalásának okát firtató kérdésünkre az ügyvéd annyit mondott,
2018-ban már látszott, hogy nem lesz olyan gyors a paksi bővítés.
Annak, hogy magyarországi egyetemekkel már régebben felvette a kapcsolatot az IRIAS, egy 2017. június 12-én kelt bejegyzésben van nyoma. E szerint Torma András, a Miskolc Egyetem akkori rektora együttműködési megállapodást írt alá az a szervezettel „létrehozandó magas szintű, tudományos-kutatási együttműködés kialakításának céljából”. Ezzel egy időben együttműködési megállapodást írtak alá az Alekszandr Valentinovics Putilov professzor által képviselt moszkvai Nemzeti Nukleáris Kutatási Egyetemmel a felsőoktatási intézmények együttműködésének kialakításáról, közös oktatási és tudományos tevékenységek megkezdéséről, valamint a tudományos-kutatási célú kapcsolatuk elmélyítéséről. Hogy mi lett a folytatása, illetve az eredménye e megállapodásoknak, arról már nem számolt be az IRIAS honlapja, Miskolcról pedig hiába kértünk választ.
Érkezett viszont cáfolat Pécsről: „A két intézmény, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az IRIAS között nincs és soha nem is volt hivatalos, aláírt együttműködési megállapodás. A PTE Állam- és Jogtudományi Kar szakmai együttműködést folytatott a 2010-es évek második felében a Nemzeti Atomenergiai Kutatóegyetemmel az atomenergetikai alap- és szakirányú továbbképzés pécsi beindítása kapcsán, mely képzésnek az ön által hivatkozott konferencia volt a nyitórendezvénye. A szakmai együttműködés azonban 2019-ben megszakadt” – tudatta a PTE rektori kabinetje.
Ez csak részben vág egybe a helyi média akkori tudósításával, amely szerint Páva Zsolt fideszes polgármester is fogadta a „neves orosz tudósokat”, és a találkozó témája a paksi atomerőmű küszöbön álló bővítése volt. Ageev és Putilov professzor az I. Orosz-Magyar Atomenergetikai Jogi Konferenciára érkeztek Pécsre, melyet a PTE jogi kara szervezett. A cikkben is „nukleáris jogi képzésről” volt szó olyan jogászok számára, akik részt vesznek a paksi bővítés beruházásában, ugyanakkor az orosz tudósok látogatására a Pécsi Tudományegyetem és az Oroszországi Nemzeti Nukleáris Kutatási Egyetem, valamint az IRIAS 2017-ben aláírt együttműködési megállapodása alapján került sor – fogalmazott a pecsma.hu. A cikkből kiderül még: a vendégek hangsúlyozták, hogy a paksi bővítés kapcsán több magyarországi egyetemmel is együttműködési szerződés készült, de a PTE-vel való megállapodást kiemelten fontosnak tartják Pécs geopolitikai helyzete miatt.
A pécsi konferencia után két nappal, június 14-én munkaértekezletet tartott Ageev a Budapesti Műszaki-és Gazdaságtudományi Egyetem akkori rektora, Józsa János és Szabó Iván részvételével. A programról részleteket nem közöltek, csak a jelentőségét illusztrálták azzal, hogy a BME Magyarország és egyben Európa egyik legnagyobb múltú műszaki irányultságú felsőoktatási intézménye, amelynek hozzávetőleg 1100 munkatársa és több mint 24 ezer hallgatója van, az utóbbiak harmada külföldi vendéghallgató.
„Nincs és nem is volt tudományos vagy szakmai kapcsolat az IRIAS és a BME között” – felelte kérdésünkre a műszaki egyetem.
A paksi ügyekkel 2014 és 2017 között kormánybiztosként, majd 2019 elejéig államtitkárként foglalkozó Aszódi Attilától is megkérdeztük, hogy a BME professzoraként vagy hivatali ideje alatt kapcsolatba került-e Ageev professzorral, illetve az IRIAS-szal, és ha igen, milyen projektben vagy milyen együttműködés részeként. Aszódinak nem rémlett, hogy szakmai konferencián vagy másutt találkozott volna Ageevvel, megjegyezve, hogy rengeteg emberrel találkozott pályafutása során, így nem biztos, hogy mindenkire emlékszik. Ageevhez hasonlóan az IRIAS neve sem mondott semmit Aszódi Attilának. Ő is úgy válaszolt: nem tud arról, hogy a szervezetnek együttműködése lenne a BME-vel, a BME Nukleáris Technikai Intézetével pedig – amelynek Aszódi a professzora – egészen biztosan nincsen.
A válaszok alapján úgy tűnik, hogy a Paks II-beruházáshoz kapcsolódott Ageev professzor Magyarországi mozgása 2017-2018-ban, és ahogy a folyamat elakadt, a szervezkedés is alábbhagyott, vagy legalábbis nem maradtak információfoszlányok róla. A válaszokból azonban ahhoz nem jutottunk közelebb ahhoz, miért aktivizálta magát a moszkvai intézet, és gründolt kereskedelmi képviseletet Budapesten 2022 őszén. Annyi biztos, hogy a képviselet szeptemberi bejegyzése előtt a beruházás felügyeletével megbízott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezérigazgatót cserélt Paks II élén, majd kisvártatva távozott posztjáról az addigra államtitkárrá lefokozott Süli János, és sorcsere volt az atomerőmű igazgatóságában és felügyelőbizottságban is, azóta pedig az építkezés gyorsításáról sűrűsödtek a bejelentések.
