A kormány tavaly február 1-jétől több körben hirdetett élelmiszer árstopot különböző árukra. A fogyasztók általában az árstopok határidejének lejárta előtt igyekeztek bespájzolni a hatósági áras termékekből, főként a tartós élelmiszerekből – derült ki a NielsenIQ lapunknak megküldött kutatásából, amely az árstopban érintett élelmiszer-kategóriák 2022-es havi forgalmi trendjeit elemzi, vagyis azt, hogy miből mennyit vásároltunk.
Az áprilisi és a szeptemberi árstopos forgalom lett a legerősebb
Orbán Viktor 2022. január 12-én jelentette be az egyre inkább elszabaduló infláció miatt, hogy a családok védelme érdekében február 1-jétől néhány élelmiszernél beavatkoznak az árak alakulásába, ami azt jelentette, hogy vissza kell állítani ezeknél a termékeknél a 2021. októberi árakat. Első körben 2022. május 1-jéig hirdették meg az árstopot, amely a következő termékekre vonatkozott:
- kristálycukor,
- BL-55-ös búzafinomliszt,
- napraforgó-étolaj,
- sertéscomb,
- csirkemell,
- csirkefarhát, csirkeszárnyvég és
- a 2,8 százalékos UHT-tej.
Tavaly április 27-én már a február 24-én kitört háborúra hivatkozva jött az újabb bejelentés, hogy július elsejéig maradnak az árstopok, majd június 16-án már október elsejéig fagyasztották be a fenti élelmiszerek árait. Szeptember 17-én a kormány ismét hosszabbítást jelentett be, december 31-ig, majd december 13-án már az elhúzódó háborúra és az elhibázott brüsszeli intézkedések következtében kialakult szankciós inflációra válaszul tették ezt meg, 2023. április 30-áig. November 10-étől kiterjesztették az árstopot a tojásra és a burgonyára is.
A NielsenIQ által vizsgált minden élelmiszer-kategóriában a legjelentősebb forgalomnövekedés két bejelentéshez köthető, az első hosszabbításhoz, tavaly áprilisban és a harmadik hosszabbítás előtti időszakhoz, tavaly szeptemberben. A legtöbb árstopos terméket tavaly áprilisban vásárolták a fogyasztók, akkor az előző évihez képest
- 80 százalékkal több napraforgóolajat,
- 83 százalékkal több kristálycukrot és
- 85 százalékkal több 2,8%-os UHT tejet vettünk,
tehát majdnem az előző évi mennyiség dupláját. Igaz, az árstopos tej júliusi forgalma ezt is túlszárnyalta, majdnem 140 százalékos plusszal, de erre még visszatérünk.
A legnagyobb növekedést főként a tartósélelmiszer-kategóriáknál érzékelték, 2022. február és december között a búzafinomliszt forgalma 14 százalékkal, a kristálycukoré 27 százalékkal, míg a napraforgóolajé 22 százalékkal nőtt 2021 azonos időszakához viszonyítva, a teljes hazai kiskereskedelmi forgalmat vizsgálva.
A tej kategória az árstop hatására szinte teljesen átrendeződött. A 2,8%-os tartós tej hónapról hónapra egyre nagyobb volumennövekedést produkált – a vizsgált időszakban, 2022. február és december között 82 százalékkal bővült. Literben – a mért piacon – körülbelül 20 millió literrel több fogyott (a 2021-es 24,5 millió literrel szemben 2022-ben 44,5 millió liter). A többi típusú tej forgalma ezzel párhuzamosan folyamatosan csökkent. A teljes tej kategória mennyiségbeli eladása így még összességében is 3 százalékkal mérséklődött.
A tejnél az árstopos 2,8%-as UHT és az ESL 2,8% és ESL 1,5% között az árstop kezdetén még nem volt annyira jelentős árkülönbség. Az utóbbiak inkább április-május környékén távolodtak el látványosan a befagyasztott áraktól, és ezután hónapról hónapra nyílt a szakadék az árstopos és egyéb fajták között. Ez magyarázhatja, hogy miért nyáron látszik az UHT-nél kiugrás. Az év utolsó negyedévében általánosan elmondható, hogy a megelőző hónapok rapid növekedési ütemének lassulása látszik, októberben több érintett kategória negatívba fordult.
A húsokból kevésbé spájzoltunk
Mint a második ábrán látható, az árstopos friss húsoknál általánosságban inkább csökkenés tapasztalható a kilogrammban mért vásárlási mennyiségben, a csirkemell forgalma például 7 százalékkal csökkent, a sertéscombé 1 százalékkal. A kivételt a trend alól a csirkefarhát 8 százalékos forgalombővülése jelenti. Azonban itt is megfigyelhető volt az áprilisi kiugrás, amikor kivétel nélkül minden típus forgalma nőtt az előző évihez képest.
Hogy miért volt ilyen visszafogott a húsforgalom, azzal kapcsolatban a NilesenIQ több magyarázattal is szolgált. A friss hús adatok szűk piacon elérhetőek (itt Tesco-, Auchan-, Spar- és Interspar-adatok szerepelnek), ebből adódhat némi torzítás, már csak azért is, mert a fogyasztók egyik spórolási taktikája, hogy egyre inkább hajlandók akár boltot is váltani az olcsóbb és az akciós termékekért. Másrészt a húsokból kevésbé lehet otthon „betárazni” a romlandóságuk miatt (vagy legalábbis csak a mélyhűtőnk kapacitásáig). Harmadrészt a húsokon belül is például a csirkefarhát növekedett igazán, ami a többi típusnál olcsóbb alternatíva, így feltételezhetjük, hogy a húsfogyasztáskor is igyekeznek a vásárlók spórolni.
A tojás november-decemberben egyelőre nem mutat látványos bővülést, így az árstop ellenére is 12 százalékkal elmaradt darabeladásban az előző év azonos hónapjaihoz képest. Figyelembe véve, hogy 2021. november-decemberhez képest még erre a kisebb mennyiségre is összesen 70 százalékkal többet költöttünk, talán mindez nem is annyira meglepő – jegyezték meg a kutatás készítői.
