Ami a hatósági élelmiszerárat illeti, az minden boltban más lehet, hiszen attól függ az ár, hogy az egyes boltokban mennyiért adták tavaly októberben az adott termékeket. Csak azokban a boltokban egységes az ár, ahol nincs gépi nyilvántartás – ezekben az egységekben a 2021. októberi KSH-s árra kellett visszaállni. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára, Neubauer Katalin kérésünkre körbekérdezett, átlagosan, kerekítve mennyi az egyes hatósági áras élelmiszerek beszerzési, illetve fogyasztói ára most. A két szám különbsége mutatja, mennyi a kereskedők vesztesége, és arról is képet ad, hogy nagyjából mennyivel kerülnének többe ezek az élelmiszerek a boltokban, ha nem lenne rajtuk ársapka.
Több száz forintos a veszteség egy árstopos terméken
- A kristálycukor kilóját ma jó esetben 500 forint körüli áron tudják beszerezni, és 230 forint körüli áron adhatják. Vagyis mintegy 270 forint kilónként a kristálycukron a veszteség – több, mint amennyi a fogyasztói ár.
- A BL55-ös finomliszt értékesítése is veszteséges, 300 forint körüli áron tudják beszerezni, és mintegy 200 forintért adhatják.
Neubauer Katalin hangsúlyozta, a fenti beszerzési árak jellemzően a nagyobb üzletek számára elérhetőek, melyek közvetlenül a termelőktől, élelmiszerfeldolgozóktól vásárolnak. Akik csak nagykereskedőtől tudnak beszerezni – jellemzően a kisebb boltok –, azok még drágábban jutnak hozzá az árstopos termékekhez, így a veszteségük is nagyobb. Például cukrot egy kisbolt inkább 700 forint körüli nagykeráron tud vásárolni, és 261 forintért eladni, azaz egy kilón mintegy 440 forintos veszteséget realizál.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint egy év alatt átlagban 42 és 77 százalék között emelkedtek a statisztikájukban fellelhető kiskereskedelmi beszerzési árak az árstopos termékeknél. Legkevésbé a csirkemellé, leginkább a finomliszté. Hamarabb vagy később, de a beszerzési árak átlépték a fogyasztói árakat is. Ez is mutatja, hogy a kereskedők veszteségei egyre halmozódtak.
Az árstop tehát a kereskedőknek bukás, a vevőknek meg az lenne, ha hirtelen eltörölnék az árstopot, és szembesülni kellene a valós árakkal. A helyettesítő termékeknél már most is ez a helyzet.
Elszálltak az árstopost helyettesítő termékek fogyasztó árai
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatásában öt árstopos terméknél találtunk helyettesítő terméket. Világosan látszik, hogy míg a hatósági áras termékek fogyasztói árai már egy éve egy helyben topognak, addig a helyettesítőnek elfogadható élelmiszerek árai kilőttek (cikkünk írásakor a decemberi volt a legfrissebb KSH-adat). Vagyis ha éppen nem volt az árstopos termékből a polcon, vagy ha valaki eleve nem vásárol azokból, a helyettesítő élelemért egyre mélyeben kellett a zsebbe nyúlni az árstop kellemetlen mellékhatásaként.
Február és december között a sertéscomb alternatívájaként figyelembe vett, eleve drágább sertéskaraj ára emelkedett a legkevésbé, bár ez is 45 százalékkal. Ha csirkemell helyett az egyébként olcsóbb csirkecombot választottuk, 55 százalékos drágulást észlelhettünk, ha finomliszt helyett megvettük az amúgy drágább réteslisztet, akkor 59 százalékost. Aki nem 2,8 százalékos UHT tejet, hanem ESL tejet tett a kosarába, az 76–79 százalékos áremelkedéssel szembesülhetett. Amennyiben pedig étolaj helyett sertészsírt vásároltunk, azt vehettük észre, hogy az év elejéhez képest több mint duplájára hízott az ár.
A piac változásaira muszáj reagálni
Azt se felejtsük el, hogy az árstop tavaly februári bevezetése óta rengeteget változott az élelmiszerpiac. Ezért sem jó, hogy az ársapka ilyen sokáig fennmaradt – mondta Neubauer Katalin.
- Mostanában Ukrajnából nagyon sok gabona ömlik be Magyarországra, ennek következtében például a hazai lisztbeszállítók elkezdték mérsékelni az áraikat – igaz, ez még csak pár napja tapasztalható.
- Az árstop 13. hónapjában járunk, egyre halmozódik a kereskedők vesztesége az igen keresett hatósági áras termékeken,
- miközben a többi, inflációval érintett termékből egyre kevesebb fogy, készletek halmozódnak fel, amiket el kellene adni.
Kényszerpályán kezd mozogni az élelmiszerpiac, emiatt is kezdték csökkenteni a beszerzési árakat, például a tejtermékeknél. Január elején 400 forint körül tudták a nagy áruházláncok beszerezni a 2,8 százalékos UHT-tejet, és ezt adhatták 225 forint körüli áron. Mostanra viszont kaptak tartósan alacsony, mintegy 10 százalékkal csökkentett beszerzésiár-ajánlatot, hogy egy kicsit kedvezőbb irányba mozduljon a piac.
Az utóbbi egy-két hét történései alapján (és ha a folyamatok ebbe az irányba haladnak) az élelmiszer-beszerzési árak tovább csökkenhetnek, így valamennyire mérséklődhetnek időszakosan a kereskedők veszteségei az árstopos termékeken. A beszerzési árak csökkenése más szempontból is kívánatos lenne, például azért, hogy az árstopos élelmiszereket helyettesítő termékek ára mérséklődjön, és ezáltal kicsit megnőjön irántuk az erősen lecsökkent kereslet.
- Olcsósága miatt sokan csak az árstopos 2,8 százalékos UHT-tejet vásárolják,
- így nagyon lecsökkent a 1,5 százalékos tej iránti kereslet.
- És mivel hiány lett zsíros tejből, a zsíros tejkészítmények ára az egekbe szökött, ergo azok iránt is csökkent a kereslet.
Egyik változásnak sem örülnek a kereskedők. Közben a termelőket az szorongatja, hogy olcsóbb lett az import. A forint árfolyama az utóbbi hetekben erősödött, így például olcsóbban jöhet be a csirkemell, a tojás, a burgonya is. És ha ezt a hazai termelők nem reagálják le jól (vagyis nem csökkentik az áraikat), akkor az sem kizárt, hogy nagyobb mennyiség maradhat a nyakukon. (Kivételt a krumpli jelenti, mert abból nemigen van magyar.) Viszont ha a termelő kénytelen nagyon levinni az árstopos termék árát, mert az import jóval olcsóbb, akkor ő csúszhat veszteségbe. Szóval egyensúlyozni kell.
A kereskedőknek is érdekük, hogy csökkenjenek az árak
Neubauer megemlítette, hogy az import trappista beszerzési ára mostanában nagyon alacsony volt, miközben a hazaié nagyon magas – az utóbbinál érezhető némi mérséklődés az elmúlt pár napban. Az étolajnál is jeleztek már termelőiár-csökkenést, 40–45 forintost az elmúlt napokban az ukrán gabonaszállítmányok megmozdulása miatt. Ezek a változások az AKI adataiban is látszanak. Ha pedig a termelői, beszerzési árak mérséklődnek, akkor a kiskereskedelmi áraknál is lehet csökkenés, mert
Bíznak abban, hogy a most tapasztalt termelői árkorrekciók tovább gyűrűznek, és segíteni fogják, hogy minél előbb túllegyünk az infláció tetőpontján.
Azt ma nem lehet megbecsülni, hogy a megindult árkorrekció mennyire lesz tartós, meddig fog terjedni, így azt sem lehet megmondani, hogy májusban (feltéve, hogy a legutóbbi hosszabbítás lejártával, április végén véget ér az árstop) mennyibe fognak kerülni a jelenleg hatósági áras élelmiszerek. Az MNKSZ főtitkára szerint annyit lehet mondani, hogy jó eséllyel nem lesz akkora mértékű áremelkedés ezeknél a termékeknél, mint amekkorára egy hónapja számítani lehetett.
