Folyamatosan zajlanak a bértárgyalások, van, ahol már megállapodás is született, ám nagyon vegyes a kép, 0 és 27 százalék közötti emelésekről érkeztek hírek a szakszervezetektől. Úgy tűnik, az infláció, illetve a minimálbérek emelésének mértéke lehet a legtöbb helyen az igazodási pont. Vannak azonban munkahelyek, ahol nagyon távol áll a dolgozók elvárása attól, amit a cég ajánlani kíván.
Sok helyen a minimálbéremelés az irányadó
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Zlati Róbert a tagszervezetektől érkezett visszajelzések alapján számolt be a bértárgyalások állásáról. A fővárosi közszolgáltató cégeknél (például a Budapesti Közlekedési Központnál, a BKV-nál és a Budapesti Közműveknél) egy négyéves bérmegállapodás részeként 2021-ben nem volt bérfejlesztés, 2022–2024-re pedig az országos minimálbér- és bérminimum-emelés átlagát határozták meg, azzal, hogy ha ez az átlag 10 és 15 százalék között van, akkor egy százalékkal toldják azt meg – ez alapján idén 15+1 százalékos béremelés lehet, cégenként eltérő differenciálás mellett.
A Közszolgáltató Vállalatok Konzultációs Fóruma alá tartozó cégeknél (például MÁV-Volán csoport, vízügy, posta) hároméves bérmegállapodás van érvényben – három évre 15 százalékos emelésben állapodtak meg úgy, hogy volt, ahol nem volt 2021-ben béremelés.
Ez elég karcsúnak tűnik, tekintve, hogy a jegybank várakozása szerint az infláció 2023-ban a 15-19,5 százalékos sávban lehet az idei évre várható 14,5-14,7 százalékot követően. Viszont úgy tűnik, a munkáltatók hajlanának a reálérték megőrzésére, ami 15-16 százalékos bérfejlesztést jelentene. Munkavállalói oldalról vannak, akik ennél többet szeretnének, de ez a MASZSZ elnöke szerint kilátástalan. Zlati Róbert azt tartaná elfogadhatónak, ha az alacsonyabb bérkategóriákban a tavalyi évhez hasonlóan a reálérték megőrzése garantált lenne, mondjuk 15 százalék, de legalább 60 ezer forint értékben történne béremelés.
Számos más területhez hasonlóan a közúti fuvarozásban, logisztikában is úgy tűnik, a minimálbér-megállapodás adhat irányt. A logisztikai területeiken lezárt január 1-gyel induló alapbérfejlesztés 13,5 százalék. Ahol még folynak a tárgyalások, ott várhatóan március 1-vel 16 százalékos alapbérfejlesztés várható. A nemzetközi áruszállításban, belföldi áruszállításban 15 százalékos ajánlat érkezhet március 1-gyel a gépjárművezető állománynál. Az alkalmazotti területeken 16 százalékos alapbérfejlesztés jöhet a tárgyalások lezárása után (kereskedők, koordinátorok, stb.). Mindenhol alapbérfejlesztésben gondolkodnak és differenciálás nélkül tudják a bérfejlesztéseket elképzelni a kialakult, mindenkit sújtó rendkívül magas infláció miatt.
A húsfeldolgozókban későbbre várhatóak a bértárgyalások és március-áprilisra a megállapodások. A szakszervezet 20-22 százalékos béremelési igényt jelzett, munkáltatói ajánlat még nincs. A Gabona és Malomipari Dolgozók Szakszervezete területén 15 százalékos bérfejlesztés jöhet.
A honvédelmi alkalmazottak 2023-ban a kötelező emeléseken túl (minimálbér, garantált bérminimum) jelen álláspont szerint nem kapnak további emelést. A honvédelmi alkalmazottak négy év alatt egységesen 35 százalékos illetményfejlesztése 2022-ben lezárult. Az érintettek, tehát a honvédségnél dolgozó civilek 2019-ben 20 százalékos emelésben részesültek, majd ezt követően három éven keresztül évi 5 százalékos emelés valósult meg a 2018-as bázishoz viszonyítva.
A vasasoknál a legtöbb helyen 15-21 százalékos emelés jöhet
A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán a 24.hu-nak elmondta, számos céggel tavaly kötöttek év közbeni béremelési megállapodást, amelyekbe belevették, hogy idén újra leülnek – ezen tárgyalások egy része már zajlik. Van olyan cég, amellyel tavaly novemberben állapodtak meg a bérek emeléséről, és most újra emelésről tárgyalnak.
Eddig elég jók a számok, 12 és 27 százalék közötti bértömegemelésekről sikerült megállapodni, és a legtöbb megállapodás 15,7 és 21,3 százalék közé esik. De ahol eddig nem tudtunk megegyezni, azokkal a cégeknél kínszenvedés lesz dűlőre jutni.
Abban is van eltérés, hogy a bértömegnövelés hogyan oszlik meg. Van, ahol úgy egyeztek meg, hogy bizonyos bérszínvonalon lévőknél, például az alsó három bérbesorolási kategóriában egységesen mindenkinek X forinttal, vagy 20 százalékkal nő a bére, fölötte valamivel kisebb mértékben, a legmagasabb bérkategóriáknál pedig jellemzően csak 10-12 százalékkal, bértömegre vetítve.
Van olyan cég is, ahol nem tudtak megegyezni a béremelésről, mert 12 százalékról nem akart elmozdulni a munkáltató, amit a szakszervezet (a dolgozókkal egyetértésben) nem fogadott el. Ezzel már le is zárult a bértárgyalás ennél a munkáltatónál. Így a szakszervezet az év során bármikor előállhat újabb bérköveteléssel, és akár sztrájkot is hirdethetnek. Ahol aláírtuk a megállapodást, ott ezt nem tehetjük meg – fűzte hozzá László Zoltán.
Az országos bérmegállapodásba László Zoltán javaslata alapján bekerült, hogy félévkor az infláció függvényében újra tárgyalhatják a minimálbér és bérminimum összegét. Ennek szellemében a Vasas területén a legtöbb cégnél arról is megállapodtak, hogy év közben (leginkább júliusban, vagy utána) újra leülnek tárgyalni, ha a fogyasztói árindex ezt indokolja. Ahol 27 százalékos az idei béremelés, ott az évközi felülvizsgálat nem került be a megállapodásba, de szinte mindenhol máshol igen – tette hozzá.
Kiemelte, a válságjeleket egyelőre nem érzékelik, minden munkáltatónál rengeteg a munka. A munkáltatók részéről elhangzott ugyan, hogy nehéz helyzetben vannak, a dolgozóktól azonban a szakszervezet olyan jelzéseket kapott, hogy nagyon befogják őket, már a máskor szünetnek számító első januári héten is kellett dolgozni, meg hétvégéken is. Ez egyébként hatással volt a tárgyalásokra is. De az is nagy súllyal esett a latba, hogy a fluktuáció sem csökkent (a várt válság miatt), az elégedetlen munkavállalók változatlanul nagyon könnyen váltanak, amiatt a munkáltatók továbbra is érdekeltek olyan bérmegállapodást kötni, ami a dolgozók megelégedésére szolgál.
A VDSZ-nél 10 százalék alatti munkáltatói ajánlat is van
A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke, Székely Tamás lapunknak azt mondta, nagyon vegyesek a bértárgyalások, és A munkáltatók közül sokan az energiaköltségekre hivatkoznak – nem egy helyen került szóba, nagy külföldi multicégeknél, hogy esetleg olyan országokba vigyék el a termelést, ahol olcsóbb a rezsi. Máshol termelésátcsoportosítás zajlik a multiknál – az energiaigényes termékek gyártását elviszik máshova, az inkább munkaigényes termékekét meg idehozzák. A kis hazai cégek közül pedig számosan a bezárást fontolgatják, ugyancsak a megnövekedett energiaköltségek miatt.
Tavaly a száguldó infláció okán számos helyen meg tudtak egyezni valamilyen év közbeni bérkompenzációról, egyszeri kifizetésről, vagy utólagos százalékos alapbéremelésről – van ahol most erre azt mondja a munkáltató, hogy ez már az idei béremelés része volt. Például ahol volt tavaly februárban egy 12 százalékos béremelés, októbertől decemberig pedig egy fix összegű, 40 ezer forintos pótlékot kaptak a dolgozók, ott ezt a tavaly kifizetett pótlékot tekinti most az idei béremelés részének a munkáltató, és erre hivatkozva nem akar idén 20 százalék körüli emelést adni.
Van hajlandóság a sávos emelésre, vagyis hogy az alacsonyabb keresetűek magasabb emelést kapjanak, a magasabb keresetűek alacsonyabbat – átlagban ez összességében 14-17 százalékos emelést jelent. A nagyobb alapbérű dolgozóknál jellemzően átlagban 10 százalék körüli emelés körvonalazódik, az alacsonyabbaknál pedig átlag feletti.
Átrendeződhetnek a juttatások
A juttatásokkal kapcsolatban Székely Tamás elmondta, a VDSZ cégeinél úgy tapasztalják, hogy a SZÉP-kártya a munkáltatók számára már kevésbé vonzó, főleg azért, mert már nem lehet vele a boltokban élelmiszert vásárolni (amire tavaly februártól június végéig volt lehetőség), illetve az időre el nem költött összegekre kivethető 15 százalékos büntetődíj miatt. A Vasas területén azonban ezt nem tapasztalják – elég sok helyen alkalmazzák a juttatást, és jellemzően évi 200 és 400 ezer forint közötti összegeket töltenek fel a munkáltatók.
A VDSZ elnöke azt mondta, cégeik közül jó páran döntöttek úgy, hogy SZÉP-kártya helyett inkább magánegészségügyi szolgáltatási csomagot adnak juttatásként, amit a dolgozók is jól fogadtak. Több helyen megemelték a munkába járás támogatását is. Jellemző, hogy ehhez képest a kormány még csak most gondolkodik ezen, ráadásul kisebb emelést terveznek, mint amennyit a gyakorlatban már most hajlandóak egyes cégek kifizetni. Eddig ugyanis adómentesen maximum 15 forint/km lehetett ennek összege, most azonban az üzemanyagársapka kivezetése miatt a cégek 35-40 forintot is hajlandóak fizetni, alapvetően a személyi jellegű kifizetések terhére. A kormány részéről ugyanakkor Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára január 26-án azt jelentette be, hogy az adómentes juttatás maximumát emelnék 30 forintra, minimumát pedig a jelenlegi 9-ről 18 forintra.
Székely Tamás kiemelte még, hogy Ezzel arra utalt, hogy tavaly éves szinten 14,5 százalékos volt az infláció, és 26 százalékos az élelmiszerinfláció, decemberben azonban még látványosabb volt a kettő közötti szakadék, a 24,5 százalékos átlagos infláció mellett 44,8 százalékos élelmiszerárindex-növekedést jelzett a KSH.
Reális elvárás, hogy a reálbér ne csökkenjen, de az is látszik, hogy a munkáltatók jelentős része nem fogja kompenzálni az átlagos inflációt sem – a tavalyi évre is kellene átlagban nagyjából 6 százalékot kompenzálni még, ehhez jönne hozzá az MNB prognózisa alapján (15-19,5 százalék) egy 18 százalék körüli emelés, azaz 24 százalékos emelés kellene, hogy ne legyen reálbércsökkenés. De mivel a dolgozók a leginkább az élelmiszereknél érzékelik az áremelkedést, hiszen azt vásárolnak a leggyakrabban, azt nemigen hiszik el, hogy éves szinten csak 14,5 százalékos volt az árnövekedés. Ők igazán azt értékelnék, ha az élelmiszerinflációt kompenzálná a munkáltató a béremeléssel.
