Az agrárminiszter az Indexnek a magas élelmiszer-inflációról – a szokásos, az uniós szankciókat ostorozó kormányzati érvelés mellett – azt is mondta, abban bízik, hogy a kereskedelmi láncok is rájönnek,
nem lehet tovább feszíteni a húrt, és ahhoz, hogy versenyben maradjanak, bizony árat kell csökkenteni.
Nagy István úgy vélte: hiába követeli az ellenzék az élelmiszerek áfájának csökkentését, mert az önmagában nem tudná megvédeni az embereket az áremelkedéstől. Az árstopok kivezetésére akkor lehet esély, ha csökken az infláció, Brüsszel befejezi szankciós politikáját. Szerinte hatósági árak nélkül a legrászorultabb költései 30 százalékkal emelkednének. Úgy látta, az élelmiszereknél nem lehet áruhiány,
A miniszter hosszan beszélt a mezőgazdaságot érintő fejlesztési intézkedésekről, a termelékenység növeléséről, illetve arról, hogy a zöldmezős beruházásokat le kell állítani, mert a termőföld nem tud bővülni. A legnagyobb bajnak ugyanakkor az életmód megváltozását nevezte:
mindent akarunk, mindenkor. A karácsonyi asztalnál sárgadinnyét akarunk fogyasztani pármai sonkával, és ezt még lehetne fokozni.
A vásárlói igények kielégítésére szállított importtermékek fokozzák az éghajlatváltozást és a klímaválságot. A szokatlan időjárásról márpedig Nagy István elárulta, hogy az enyhe tél
végtelen károkat okozhat, mert egyrészt nem tud a természet nyugalomba vonulni, a kórokozók nem pusztulnak el. Tehát a kártevők olyan fokú felszaporodása várható, amely növelni fogja a növényvédelmi költségeket, ezzel jelentősen megnehezítve a növénytermesztést. Másrészt magában hordozza azt a veszélyt, hogy ha február végén-márciusban megérkeznek a tavaszi fagyok, akkor a fejlődésnek indult vízháztartású növények elfagynak, ezzel óriási fagykárokat okozva a gyümölcsösökben.
A miniszter még több esőnek örülne, mint mondta, a tavalyi aszály után már tervezik azokat a csatornákat, tározó tavakat, amelyek lehetővé teszik azt, hogy bővíz idején megtartsák a vízkészletet.
