Budapesten a használt téglalakások négyzetméterára 913 ezer forintra nőtt az év első kilenc hónapjában. Ez a számtani középérték azonban jelentős különbségeket takar – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb körképe a fővárosi ingatlanárakról szóló árlistát. Soóki-Tóth Gábor, az ingatlanos cég elemzési vezetője szerint a fővárosban ezúttal az V. kerületben a legmagasabbak az árak. Itt a lakásvásárlók 1,24 millió forintos átlagos négyzetméterárral számolhatnak. Ezt csak a XIII. kerület közelítette meg, 1,14 millió forintos középértékkel, míg a dobogó harmadik fokára az I. kerület ért oda 1,09 millió forinttal.
A belváros többi kerületében azonban ennél alacsonyabb négyzetméterár volt az irányadó az év első kilenc hónapjában, 730-890 ezer forint közötti átlaggal. A külső kerületekben 560-800 ezer forint között alakult az átlagos négyzetméterár. A legkedvezőbb árfekvésű városrészek sorrendje így fest: XX. kerület 560 ezer, XXI. kerület 640 ezer, a XIX. kerület 680 ezer forint.
A jelenlegi árak átlagosan 19,8 százalékkal magasabbak az előző év azonos időszakánál. Szinte minden kerületben két számjegyű emelkedés mérhető. A legalacsonyabb mértékben a XII. kerületben 9,5 százalékkal, a X. kerületben 9,9 százalékkal és a XVII. kerületben 10,9 százalékkal emelkedtek az árak. A legtöbb kerületben viszont 20 százalék körüli átlagos árnövekedést mértek. Ugyanakkor átlag feletti áremelkedést mutatott felmérésük az V. és XIII. kerületben (29,4 százalékkal), a XXI. kerületben (32,1 százalékkal), valamint a III. és IV. kerületben (34,1 százalékkal).
A panelek ára is kilőtt
A panellakások átlagos négyzetméterára 709 ezer forintra nőtt a fővárosban. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben tapasztalták, az év első kilenc hónapjának átlaga alapján (874 ezer forint), amelyet a XIII. kerület követ (808 ezer forinttal). A budai oldalon a XXII. kerületet (793 ezer forint) és a III. kerületet (725 ezer forint) valamivel alacsonyabb átlagos négyzetméterár jellemezte. A belvárosban a további sorrend így alakult: IX. kerület (709 ezer forint), VIII. kerület (670 ezer forint). A külső pesti kerületekben ennél kedvezőbb árak is előfordultak: a XX. és XXI. kerületben hagyományosan a legolcsóbb egy négyzetméter (590 ezer forint), míg Újpest (683 ezer forint) és a népszerű Zugló (738 ezer forint) ennél drágább volt.
Az ismertetett panelárak átlagosan 26,2 százalékkal magasabbak az előző év azonos időszakához képest
– összegezte az adatokat az elemzési vezető. A panellakások ára a legkisebb mértékben a IX. kerületben nőtt (14,2 százalékkal), ezt meghaladta a VIII. kerület (16,5 százalékkal), a III. kerület (17,4 százalékkal), a kedvelt XIII. kerület (24,6 százalékkal), és a XI. kerület (25 százalékkal). Az áremelkedés rekordere a XXII. kerület lett az egy év alatt mért 39 százalékos drágulással. A külső pesti kerületek többségében 20-25 százalékos árnövekedés történt egy év alatt, kivéve a XIX. kerületet, itt 36,4 százalékkal került többe egy négyzetméternyi panellakás, ami a második legmagasabb emelkedés Budapesten.
A családi házak is drágultak
A használt családi házak átlagos négyzetméterára 628 ezer forint volt az év első kilenc hónapjában. A legdrágább hagyományosan a budai régió, a II. kerületben átlagosan egymillió forintba került egy négyzetméter. Innentől csökkennek az átlagárak, a III. és XI. kerületben 800 ezer forintot kellett négyzetméterenként fizetni. Ennél kedvezőbb árfekvésűek a családi házak a XXII. kerületben, ahol 643 ezer, a XVIII. kerületben pedig 600 ezer forint a négyzetméterár középértéke. A többi külső pesti kerületre 500-600 ezer forint közötti fajlagos átlagár a jellemző, a XXIII. kerület átlaga 441 ezer forint.
A használt házak négyzetméterára az előző év azonos időszakához képest átlag 18,7 százalékkal magasabb lett. Az emelkedés ütemében azonban hatalmas szórás alakult ki, mivel a XIV., XVI. és a XIX. kerületben nem nőttek az árak. Ezzel szemben a XVIII. kerületben 35 százalékkal, a XX. kerületben 31 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak. A többi kerületben 10-30 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly. Ugyanakkor Soóki-Tóth Gábor hangsúlyozta, mivel minden családi ház egyedi, ezért az árra és az emelkedés ütemére az összetételhatás is befolyással van.
