Mínuszba kerülhet a magyar gazdaság és sajnos 100 százalékos biztonsággal mondható, hogy a lakosság életszínvonala is alacsonyabb lesz 2023 egészében – jelezte előre Jobbágy Sándor, a Concorde makrogazdasági elemzője. Most ugyan még nem látszik, de komoly lakossági keresletszűkülés várható, egyrészt spontán módon amiatt, hogy a rezsiköltségek emelkednek és potenciálisan tovább emelkedhetnek. Lesz ugyanis egy negyedéves felülvizsgálat a rezsiszabályozásban, ami újabb drágulást hozhat. Bár még el sem kezdődött a tél, már most látszik az energiafogyasztási adatokban, hogy a felhasználók óvatosabbak. Ez minden egyéb termék és szolgáltatás fogyasztására is kihat, különösen azokban a jövedelmi kategóriákban, ahol a rezsinek nagyobb a súlya a jövedelmen belül. Így
Másrészről pedig az állami és önkormányzati szférában is megkezdődött a költség-, és keresletcsökkentés, valamint a beruházások visszafogása. Ez egy további nagyon erős hatás, amellyel a jövő év átlagát tekintve is negatív tartományba kerülhet a GDP. Nehezíti a helyzetet, hogy egy prociklikus ütembe kapcsoltunk: az elmúlt években a monetáris és a költségvetési politika egyaránt túlfűtötte a gazdaságot és mindent eszközét ellőtte – fejtette ki az elemző.
Az MNB számára kényszert jelent, hogy magasabb kamatokat tartson, mint amekkorát a növekedési kilátások indokolnának. Jobbágy Sándor várakozása szerint a jelenleg 12 százalék körüli alapkamat – amely a világon a negyedik legmagasabb – 14 százalékon tetőzhet. Mozgástere a büdzsének sem lesz: a Pénzügyminisztérium kénytelen átírni a 2023-as büdzsét, és a korábban tervezett 3,5 százalékos GDP-arányos hiány minden bizonnyal magasabb lesz, de az idén megcélzott 4,9 százalékos értéket várhatóan nem haladja meg.
A fogyasztáscsökkenés és a recesszió következménye azonban az alacsonyabb infláció lehet. Prognózisa szerint
Év végére azonban már csökkenhet, mivel az egyszeri bázishatás egy év múlva már kieshet. A kereslet visszafogása mellett feltételezhető, hogy az európai energiaárak is mérséklődnek majd, mivel ennek érdekében nagyon sok erő megmozdult már. Mindezt, valamint a forintárfolyamot is figyelembe véve 2023 során éves átlagban reális lehet egy 10 százalék körüli mértékű infláció – vetítette előre.
Forint: a kormány elkerülte a legrosszabbat
Az uniós támogatások körüli eljárások nyomot hagytak a forintpiacon, ezt hullámokban lehetett érzékelni az árfolyamon. Az energiahelyzet miatt megboruló egyensúlyi helyzetünk mellett ez volt a másik fő tényező, ami a forintot és az állampapírokat is mozgatta. A második félévben azonban nagyon megváltozott a helyzet az elsőhöz képest. Korábban a piaci szereplők között voltak, akik azt vizionálták, hogy nem kapunk egyetlen fillért sem, esetleg kilépünk, vagy egyenesen kitesznek minket a közösségből – értékelt Jobbágy. Ez a negatív kép mostanra valamennyire „kifizetődött”, mivel az Európai Bizottság múlt heti bejelentése alapján Magyarország 7,5 milliárd eurós (3000 milliárd forint) forrást veszíthet el, amely a számára elérhető támogatás 20 százaléka. Ezzel a EU behatárolta, hogy mekkora az a maximális veszteség, amit elszenvedhetünk – évi 1 milliárd euró, ami makroszinten már kezelhető.
Jelentősen enyhült a bizonytalanság, ráadásul a november 19-ig tartó türelmi időszakban, nagyon sok új törvényt fogadnak el, ami tovább javíthatja az Európai Bizottság megítélését. Továbbá a kormány jogállamiságot helyreállító lépéseit monitorozzák a jövőben, és ez folyamatosan látszódni fog a forint árfolyamán – véli a szakértő.
Nem gondolom, hogy ismét eljöhet a sokáig stabil 360-as szint, de a 390-es árfolyamszinthez év végére esélyes lehet a visszatérés. Ezt biztosan persze nem lehetmodellezni egy háborús helyzetben, amikor az energiaárak is a fegyverarzenál, valamint a magyar makropozíció komoly részét képezik, ám
ha semmi rendkívüli dolog nem üt be, akkor nem sokat fog 400 euró fölött tartózkodni a forintárfolyam, lesz egy kis esély a felértékelődésre.
A GDP 10 százalékát is elviheti a földgázszámla
Továbbra is negatívan hat a forintra, hogy törékenyebb egyensúlyi, finanszírozási helyzetbe került az ország. Már a koronavírus járvány után nem sokkal romlani kezdett a folyó fizetési mérleg, főképp, mert az autóipar sem tudott olyan jól teljesíteni az ellátásilánc problémák miatt. S mivel a járvány miatt rengeteg közvetlen kiadása keletkezett az államnak, a költségvetési hiány is megnőtt, ezzel ikerdeficit lépett fel. Ebben a helyzetben érkezett az energiaválság, amelynek már idén nyárra az lett a következménye, hogy megháromszorozódott az energiaimport értékben, miközben a fogyasztásunk nem nőtt – emlékeztetett Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája.
Békeidőben nagyjából 80 millió MWh-nyi mennyiséget importáltunk földgázból, ez nagyjából 20 euró/MWh áron mérve 1,6 milliárd eurót tesz ki, ami nem komoly tétel. Ez az érték felment 300 euróig, aés így már horrorisztikus, a GDP több mint 10 százalékának megfelelő hiányt tesz ki csak a földgázszámlánál – mindez csak becslés a külkereskedelmi statisztikák alapján, hiszen nem tudjuk, hogy pontosan mennyit fizetünk érte. A holland földgázár, mint benchmark, most ugyan visszaesett 200 euró környékére, feltehetőleg ezt éves átlagban ki kell fizetni, ami 16 milliárd euró, vagyis a GDP körülbelül 10 százaléka.
Mindez nagyon durván rontotta a mérleghelyzetet. Összehasonlításképp: a jegybanki devizatartalék már a nyáron nem fedezte háromhavi importunk értékét sem. Ez azt jelenti, hogy az ország teljes devizafinanszírozásában már égető szükség van arra, hogy pluszfinanszírozást szerezzünk. Ugyanakkor szinte biztos, hogy a fogyasztás jövőre drasztikusan csökkenni fog, amely elsősorban az importrészt fogja érinteni, nem a belföldi termelést, ezzel nem havi 1,5 milliárd euróért kell gázt vennünk, hanem csak egyért. Ez a néhány milliárd eurós megtakarítás a devizapiacon már jelentős különbségnek számít – hívta fel a figyelmet.
A magyar kormány az ügyben is tárgyal, hogy halasztott fizetést érjen el az orosz földgázra vonatkozóan, ami azt jelentheti, hogy ideiglenesen nem keletkezik kiadás. Ha megérkeznek az EU-s pénzek, akkor azt szembe lehetne állítani a gázszámlákkal, ezzel tovább javulhat a devizamérleg. A harmadik tényező pedig az, hogy a földgázár visszaesése várható, mert az európai kereslet is drasztikusan csökkenhet, a hírek alapján például Németországban 25 százalék-körüli gázfogyasztás-visszaesés jöhet, az európai nehézipar gyakorlatilag padlóféket nyomott. Jelenleg az egész világon Európában a legmagasabb a gázár, mindenki ide akar szállítani, ami szintén leverheti az árakat. Ráadásul az előrejelzések alapján a sokévi átlagnál 1 Celsius fokkal magasabb lehet az elkövetkező három hónap átlaghőmérséklete, ami szintén jó hír a földgázszámla szempontjából.
